Negyvenöt éve lőtt rá II. János Pál pápára Mehmet Ali Agca
Negyvenöt év telt el a II. János Pál elleni merénylet óta, amelyről csak annyit tudunk biztosan, hogy 1981. május 13-án a török Mehmet Ali Agca követte el, számos részletet továbbra is homály fed - írta az Ansa hírügynökség.
Az évforduló alkalmából a Vatican News vatikáni hírportál a merényletet egyenesben tudósító olasz riporter, Benedetto Nardacci eredeti hangfelvételét közölte. A Szent Péter térről közvetítő Nardacci a lövések utáni első pillanatokban arról számolt be, hogy a helyszínen levő tömeg döbbent csöndben állt.
A hírportál felidézte, hogy 1981 az Afganisztán orosz megszállása miatti nemzetközi feszültség időszaka volt, egy évvel korábban alakult meg a Solidarnosc lengyel szakszervezet, Olaszországban pedig még élénknek számított az 1978-ban elrabolt és meggyilkolt kereszténydemokrata politikus, Aldo Moro emléke. Az egyház első lengyel pápája ekkor három éve vezette a Vatikánt.
Az Ansa hírügynökség most közölt értékelése szerint a merényletnek csak az elkövetője biztos, az indokot és a részleteket negyvenöt év elteltével is homály fedi. Mehmet Ali Agca több mint ötven különböző verziót adott tettére: a Szürke Farkasok török terrorszervezet tagja egyszer magányos akcióról beszélt, máskor a bolgár titkosszolgálatokat helyezte a háttérbe, vagy a pápa elleni gyilkossági kísérletet a vatikáni dolgozó lány, Emanuela Orlandi eltűnésével hozta kapcsolatba.
A lengyel pápa 1983-ban találkozott Ali Agcával a római Rebibbia-börtönben. Az egész világot bejárta a fénykép, amelyen a pápa és Agca egymáshoz közel ülve beszél egymással.
Ali Agca 2000-ben olasz elnöki kegyelmet kapott, de végül más bűncselekmények miatt csak 2010-ben szabadult a börtönből Törökországban.
II. János Pál a lövedékek egyikét a Fatimai Szűz szobrának koronájában helyeztette el, mert meggyőződése volt, hogy Mária nyújtott neki védő kezet - mondta el Angelo Sodano bíboros akkori szentszéki államtitkár 2000-ben a pápa portugáliai látogatása alkalmával.
