2024. november 29., 14:25

NATO-hadihajók bekerítettek egy kínai hajót. A legénység a gyanú szerint kábeleket vágott el a Balti-tengeren

A NATO hadihajói nemzetközi vizeken körülzárták a Yi Peng 3 kínai teherhajót. A gyanú szerint a hajó legénysége szándékosan vetett horgonyt a Balti-tengeren, miközben svéd vizeken hajózott, és november 17-én elvágta a Svédországot és Litvániát összekötő tenger alatti kábelt. Másnap ugyanígy elvágta volna a Finnországot és Németországot összekötő tenger alatti adatkábelt.

Vajon mi lesz?
Yi Peng 3 kínai teherhajó
Fotó: X

A nyomozók azt gyanítják, hogy a 225 méter hosszú és 32 méter széles ömlesztettáru-szállító hajó legénysége szándékosan szakította el a kábeleket. Próbálják kideríteni, hogy a kapitányt az orosz hírszerzés szervezte-e be - jelentette a The Wall Street Journal.

Nagyon valószínűtlen, hogy a kapitány nem vette észre, hogy a hajója horgonyt vetett, és maga után húzta, elvágta a kábelt, és ezzel veszített a sebességéből”

- mondta egy magas rangú európai tisztviselő.

A Yi Ping 3 horgonyának és hajótestének vizsgálata olyan sérüléseket mutatott ki, amelyek összhangban vannak azzal, hogy a horgony elvágta a tenger alatti kábelt - mondták az amerikai lapnak az ügy vizsgálatát ismerő személyek.

Svédország, amely Németországhoz és Litvániához hasonlóan már nyomozást indított a bűncselekmény miatt, felszólította a hajót, hogy térjen vissza a svéd felségvizekre, ahol a kábeleket elvágták, hogy segítse a nyomozást.

Felvettük a kapcsolatot a hajóval, és azt mondtuk, hogy azt szeretnénk, ha svéd vizekre költözne”

- mondta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a The Guardian szerint.

Eddig nem emeltek vádat konkrét szereplők ellen, mivel a nemzetközi vizeken lévő hajó elleni beavatkozás kényes kérdés. A nemzetközi tengerjog nem teszi lehetővé, hogy a NATO-hajók egy hajót kényszerítsenek arra, hogy belépjen egy kikötőbe. Amire törekednek, hogy legalább a kínai kapitányt és a hajó legénységét - köztük egy orosz tengerészt - kihallgathassanak a hajó fedélzetén.

Kristersson ezért nagyon diplomatikusan jár el:

Most nagyon óvatosak vagyunk, hogy ne vádoljunk meg senkit. Nem tudjuk, hogy szabotázs volt-e. Alaposan kivizsgáljuk az ügyet”.
„Tekintettel a nyugodt időjárásra és a kezelhető hullámmagasságra, a horgony véletlenszerű ledobásának valószínűsége minimális” - mondta az amerikai lapnak a Kpler elemző cég, amely valós idejű adatokat szolgáltat a nemzetközi hajózásról.

A nyugati hírszerző ügynökségek nem hiszik, hogy a kínai kormánynak bármilyen módon köze lenne az incidenshez. Ez a kínai hatóságok hozzáállásából és a kínai külügyminisztérium szóvivőjének, Mano Ningnek a nyilatkozatából is kitűnik:

Kína szigorúan együttműködik minden országgal a nemzetközi tenger alatti kábelek és más infrastruktúrák biztonságának fenntartása érdekében”

- mondta a szóvivő újságíróknak.

Nyugaton azonban felmerült a gyanú, hogy az incidens mögött az orosz hírszerzés állt. Még Kristersson is ezt mondta:

Tisztában vagyunk azzal, hogy a Balti-tengeren folytatott különböző tevékenységek nagy veszélyt jelentenek”.
„Ez egy abszurd, megalapozatlan vádaskodás” - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a The Wall Street Journalnak. Hozzátette, hogy ugyanazok a nyugati tisztviselők, akik most ujjal mutogatnak Oroszországra, hallgattak, amikor az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása történt a Balti-tenger fenekén, amivel Ukrajnát vádolta.

A műtrágyával megrakott hajó november 15-én hagyta el az orosz balti kikötőt, Uszlugát. A nyomozók már megállapították, hogy november 17-én horgonyt vetett svéd vizeken. A hajó a horgony ledobása ellenére is folytatta útját, és nem sokkal ezt követően elvágták a Litvánia és Svédország közötti BCS East West kábelt. A távközlési vállalat november 17-én délelőtt 10 óra körül fedezte fel a kábel sérülését.

A hajó kikapcsolt automatikus azonosító rendszerrel (AIS) folytatta útját, így a megfigyelőberendezések számára láthatatlanná vált. A műholdas felvételek azonban azt mutatták, hogy a hajó továbbra is jelentősen csökkentett sebességgel haladt.

Egy második, Németországot és Finnországot összekötő C-Lion 1 nevű kábelt, amelynek útvonalát szinte pontosan követte, november 18-án hajnali 3 órakor 111 mérfölddel arrébb vágták el. A hajó ezután cikcakkozni kezdett, és úgy folytatta útját a Balti-tengeren, hogy a horgonyt a legénység már felhúzta.

A kínai teherhajót ezután a dán haditengerészet egyik hadihajója üldözőbe vette, és a Balti-tengert az Északi-tengerrel összekötő Kattegat-szorosban megállásra és horgonyvetésre kényszerítette.

A horgonyzáshoz a Ningbo Yipeng Shipping, a Yi Peng 3-t üzemeltető kínai hajózási társaság adta meg a hozzájárulását, amely együttműködik a nyomozásban, de sem a kínai kapitányt, sem a legénységet még nem hallgatták ki. A dán révkalauzt azonban beengedték a fedélzetre.

Az ügy azért is nagyon kényes, mert a nyugati országoknak gondosan be kell tartaniuk a tengerjog minden rendelkezését. Ők maguk is alkalmazzák azokat Kína ellen a Dél-kínai-tengeren, amelyre Peking jogtalanul tart igényt. Olyan mesterséges szigetek előtti helyeken haladnak át, amelyeket Kína egyoldalúan saját felségvizeinek tekint.

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.