2022. december 8., 08:34

Nagyon ráfaraghatnak az ukránok, ha Joe Biden nem tud kiegyezni a Kongresszussal a védelmi minisztérium költségvetéséről

A Politico hosszú cikkben számolt be róla, hogy a félidős választások után (részben) újjáalakuló amerikai Kongresszusban gond lehet a jövő évi védelmi költségvetés elfogadásával.

amerikai hadsereg
Képünk illusztráció.
Fotó: unsplash.com

Nem csak az amerikai védelmi minisztérium legfontosabb projektjeit, de az ukránoknak nyújtott hadi segítséget is veszélyeztetheti, ha az amerikai törvényhozásnak nem sikerül időben megegyeznie a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésről.

Pénzügyi machinációk

Az amerikai kormányzatban október elsejétől a következő év szeptemberének végéig tart egy-egy pénzügyi év. Ha a vonatkozó határidők lejártáig az elnök és az amerikai törvényhozás nem tud megegyezni a költségvetésről (képtelenek egy ún. előirányzó törvényjavaslatot elfogadni), gyakran megesik, hogy egy meghatározott időre szóló, ún. "folyamatos határozatot" (continuing resolution) fogadnak el, amely legfeljebb csak minimális módosításokkal, tulajdonképpen az éppen záruló ciklus költségvetését hagyja jóvá, tolja ki. Most ugyanakkor reális esély van rá, hogy a kormány és a Kongresszus kénytelen lesz egy 1 évre szóló "folyamatos határozatot" elfogadni.

A rendszer lényege tulajdonképpen annyi, hogy a Kongresszus és az elnöki kabinet is időt nyer, miközben az ország működése szavatolva van. Időnként persze előfordul, hogy jóváhagyott költségvetés híján a kormányzat működésképtelenné válik, kénytelen leállni. Donald Trump elnöksége alatt kétszer is előfordult hasonló.  

Ha a Kongresszus nem fogadja el a Biden által kért költségvetési keretet (márpedig erre minden esély megvan), csak egy, az eggyel korábbi ciklus költségvetését biztosító, egy éven át tartó "folyamatos határozatot", a tárca 29 milliárd dollárral kevesebből gazdálkodhat. Ez a teljes költségvetésnek ugyan csak a 3,7%-a, írja a Politico, de ekkora kiesés is már komoly zavarokat okozna Ukrajna hadianyaggal való ellátásában. Ezzel együtt nem újdonság a Pentagon számára egy folyamatos határozaton alapuló költségvetés, csakhogy a fokozódó költségek és az orosz-ukrán háború miatt a szokottnál is érzékenyebben érintheti a védelmi tárcát. 

A Kongresszusnak december 16-áig kellene elfogadni egy rendes évi költségvetést, de Washingtonban és Pentagonnál mindenki arra számít, ennyi idő alatt nem sikerül tető alá hozni a megegyezést.

A védelmi minisztérium pénzügyi igazgatója, Michael McCord által írt, Politico birtokába jutott jelentésből kiderül, a tárca kénytelen lenne rangsort felállítani futó projektjei között. McCord szerint az ún. nukleáris triász fejlesztését (szárazföldről indított interkontinentális ballisztikus rakéták, tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakéták, stratégiai bombázók) mindenképpen fenn kell tartani,

akár az Ukrajnának nyújtott támogatás rovására is.

Ezzel együtt sem biztos, hogy a 29 milliárd dolláros kieséssel mindezt tartani tudják - derül ki a jelentésből. Az éppen fejlesztés alatt álló Northrop Grumman B-21 Raider stratégiai bombázónak például csúszhat a legyártása, akár egy egész évet, ha addig nem sikerül elfogadni a rendes költségvetést. Hasonló késedelmet szenvedhet három új Columbia-osztályú tengeralattjáró legyártása is (ezek az Ohio-osztály atomtengeralattjáróit cserélnék le), 600 millió dollár hiányzik jelenleg. Ha a gyártás késve indul, a 2031-es költségvetési évre tervezett szolgálatba állítás is biztosan csúszik, pedig az Egyesült Államok tengeri hegemóniájának fenntartásában óriási szerepe van a nukleáris meghajtású tengeralattjáróknak.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az elavult Ohio-osztályt mindenképp ki kell majd vezetni, a védelmi tárca szakértői szerint nem lehet őket tovább szolgálatban tartani a csúszás miatt. Hogy aztán ez inkább a kormánynak és a Kongresszusnak szóló üzenet-e, semmint megfellebbezhetetlen bizonyosság, azt nehéz megállapítani. Valószínűleg ez is, az is.
Mi lesz Ukrajnával?

E kissé rosszindulatú feltevés jogosságát támasztja alá, hogy a  Pentagon külön kihangsúlyozta, a védelmi költségvetés felborulása Ukrajna ellátására is árnyékot vethet. A KIjevnek szánt hadi segítséget alapvetően két forrásból finanszírozták Washingtonban. Egyrészt a pentagon alap költségvetéséből (elsősorban lőszert és hadianyagot), másrészt pedig eseti támogatási csomagokból, amelyeket hozzákötöttek egy-egy "folyamatos határozathoz". McCord ugyanakkor azt állítja, megfelelő finanszírozási törvényjavaslat híján a védelmi minisztérium már tavaszra kifogyhat az Ukrajnának szánt pénzből.  

Nem csak a muníció utánpótlása akadozhat, de olyan Ukrajnába is küldött alapvető fegyverek modernizálása, mint az Abrams harckocsi vagy az M777-es tarackágyú.

A listának még nincs vége. A McCord és csapata által összeállított jelentés szerint az amerikai haditengerészet büszkeségének, az Enterprise anyahajónak 2017 óta zajló építése is leállhat, ahogy nem sikerül majd kiírni az új, Arleigh Burke-osztályú rombolókra vonatkozó beszerzési szerződéseket sem. A számítások szerint összesen mintegy 1,7 milliárd dollárral rövidítené meg a haditengerészetet egy költségvetési csúszás. Ennél is súlyosabb veszteségeket szenvedne el az amerikai haderő személyi állományára szánt pénzügyi keret (6,8 milliárd dollár), az üzemeltetésre és karbantartásara szánt keret (13,8), valamint a kutatásfejlesztéssel foglalkozó részleg(10,7 milliárd). A minisztérium azzal riogat, megfelelő költségvetés hiányában a hivatásos katonák által várt 4,6%-os fizetésemelést sem tudják majd finanszírozni.

 

A Pentagon szerint mégsem a fentebb felsorolt kiesések és projektek jelentik a legnagyobb problémát. McCord szerint most, mikor az amerikai haderő kötelékébe minden eddiginél kevesebb fiatalember jelentkezik, óriási gondot okozna, ha a költségmegvonások miatt minden eddiginél kisebb sorozási bónuszt tudnának adni az új jelentkezőknek.

Mennyi pénz is kapott eddig Ukrajna? A jelenleg rendelkezésre álló statisztikák nagyjából november végéig tekintik át a Kijevnek juttatott támogatásokat. A statista.com-on elérhető adatsorok szerint az Egyesült Államok február 24-e és november 20-a között összesen 47,8 milliárd euró értékben küldött segítséget. Ennek nagy része katonai természetű volt (mintegy 23 milliárd), kisebb része pénzügyi, illetve humanitárius (15, illetve 10 milliárd). Érdekes módon, ha GDP arányos összegekben gondolkodunk, akkor messze nem az Egyesült Államok az ukrán háborús erőfeszítések legnagyobb támogatója. Nem csak Norvégia vagy Lengyelország, de az összes balti állam is megelőzi az USA-t, Lettország például bruttó nemzeti össztermékének majd 1%-át kitevő támogatást nyújtott már Ukrajnának. Ha belegondolunk, hogy akad NATO-tagállam, mely saját védelmére nem fordít ennyi pénzt a GDP-jéből, a számok még megdöbbentőbbek.
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.