Nagyobb orosz támadás előszelét érzem – Kis-Benedek József az ukránok kurszki offenzívájának következményeiről

„A második világháború óta az orosz anyaország ellen ilyen támadás nem indult, tehát a kurszki offenzíva katonai szempontból sem elhanyagolható. Három dandárral hatoltak be az ukránok, nyilván alapos felkészítést követően. Az előkészületeket sikerült titokban tartaniuk, és meglepniük az oroszokat.

A műveletekből arra lehet következtetni, hogy sok információt kaptak Nyugatról. Bár Washington hivatalosan azt állítja, hogy nem tudtak előre a hadműveletről, nyilván a helyi összekötők rendelkeztek információkkal. Azon sem lennék nagyon meglepve, ha az offenzívát közös tervezés előzte volna meg

– hangsúlyozta Kis-Benedek.

Az oroszok nem számoltak a kurszki támadással

A szakértő hozzátette, „az oroszok nem számoltak a kurszki támadással, a térségben a határőrségen kívül komolyabb katonai erő nem állomásozott. A határőrségnek nem az a feladata, hogy reguláris alakulatokkal szembeszálljon, háború idején legfeljebb kisegítő feladatokra alkalmasak. Ezzel szemben az ukránok a legképzettebb dandáraikat vettették be a támadásban”.

Kis-Benedek megjegyezte,

néhány héttel ezelőtt lehetett olvasni, Zelenszkij elnök utasítást adott arra, hogy a katonai szervezetszerű alakulatokat meg lehet változtatni. Magyarul, az alárendelt alakulatokat szét lehet szedni, és újabb csoportosítást lehet létrehozni. Én úgy vélem, jelen helyzetben ez történt, és ennek megfelelően nyilván egy nagyobb erőt vetettek be azon a területen, ahol éppen nem voltak oroszok.

A támadók számát 15-20 ezerre lehet becsülni, a behatoló dandárokat vagy dandárrészeket a tüzérségi és a légi támogatás mellett ukrán területvédelmi erők is támogathatták”.

Kijev célja az lehet, hogy az oroszok elvonják az erőik egy részét Donyeckből

A szakértő aláhúzta, „az elmúlt hetekben az oroszok fokozatosan nyomultak előre a Donbászban, nehéz helyzetbe hozva az ukrán védőket. Az ukránok kurszki offenzíváját a katonai célok mellett politikai számítások is magyarázhatják.

Katonai szempontból a céljuk az lehet, hogy az oroszok elvonják az erőik egy részét Donyeckből. Ezáltal a frontnak ezen a szakaszán is keletkezhet olyan űr, ahová be lehet törni”.

Kis-Benedek hozzátette, „a kurszki támadással biztosították a harkivi irányt is, hiszen az oroszok mindaddig nem indíthatnak nagyobb támadást az ukrán nagyváros ellen, amíg a hátukban ott állnak Kijev erői. Tehát ez katonai szempontból mindenképpen nyereség Ukrajnának, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez válaszlépések nélkül fog maradni”.

Orosz válaszlépések várhatók

„Putyin elnök utasítást adott az erők átcsoportosítására, hogy kiűzzék a behatolt ukrán erőket. Ez azonban időt vesz igénybe, hiszen az alakulatoknak nagy távolságokat kell leküzdeniük, azonnal bevethető légidesszant egységek pedig már nem állnak kellő számban Moszkva rendelkezésére. Az átcsoportosításra kerülő reguláris szárazföldi erőknek ráadásul biztosítani kell a logisztikai ellátását.

Minél hosszabb távolságot kell megtenni, mindez annál bonyolultabb, és sebezhetővé teszi az áthelyezésre kerülő alakulatokat. A drónokkal ma már könnyen megsemmisíthetőek a hosszú vasúti szerelvények”

– hangsúlyozta a szakértő.

Kis-Benedek megjegyezte, „a kurszki behatolásnak orosz oldalon is lesznek következményei, egészen biztosan személycserék várhatók az orosz katonai vezetésben. Az is érdekes jelenség, hogy Putyin elnök a volt testőrét nevezte ki a hadműveletek közvetlen irányítójának. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül bízik meg a Geraszimov-féle vezetésben”.

Azt is jegyezzük meg, az ukrán offenzíva következtében még távolabb került a béketárgyalások lehetősége, vagyis az őszre, már az oroszok részvételével tervezett második békekonferencia aligha fog megvalósulni. Pillanatnyilag legalábbis ez a helyzet, hiszen a Kreml kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni Kijevvel.

Az orosz vezetés az ukrán támadás után szeretne erőt felmutatni, ezért jó eséllyel válaszcsapásra készülnek” – emlékeztetett a szakértő.

„Folytatódni fognak az orosz áttörési kísérletek a négy annektált területen, illetve csapásokat fognak mérni az ukrán elektromos hálózatra, illetve vezetési pontokra. Ezen felül várhatóan támadásokat indítanak ukrán nagyvárosok, elsősorban Harkiv és Kijev ellen. Nagyobb orosz támadás előszelét érzem” – hangsúlyozta Kis-Benedek József.