Moszkva előállt a megoldással: Ukrajna garantálja, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz

Mielőtt pezsgőt bontanánk és feladnánk gratuláló leveleinket a Kreml címére (130132, Moszkva, Oroszország), tegyük hozzá gyorsan, az orosz kormány szóvivője, Dmitrij Peszkov nem a Szent Grált találta meg. 

Peszkov ugyanis azt javasolta, Ukrajna legyen kedves szerződésben vállalni, hogy nem csatlakoznak a NATO-hoz. 

Kijev ezzel egy fontos lépést tenne a jó irányba, sikerrel és talán véglegesen mérsékelné a két ország közti feszültségeket - jelentette ki. Peszkovnak nem magától jutott eszébe az elképzelés, a korábbi ukrán külügyminiszter, jelenleg megbízott, rendkívüli londoni nagykövet Vadim Prisztajko vetette fel, ha azon múlik, Ukrajnának le kellene mondania a NATO-csatlakozásról, hogy elkerüljék a háborút. 

Peszkov erre diplomáciai bikkfanyelven úgy reagált:

Moszkva már a konfliktus kirobbanása előtt is élesen kritizálta, hogy az ország tulajdonképpeni előszobájának számító, végtelen síkságai miatt geostratégiai szempontból is rendkívül fontos Ukrajna rossz irányba megy, így lesz kedves felhagyni a nyugati integrációval. Ahogy az orosz biztonságpolitikai érdekek mentén értelmezve teljesen érthető az igény, úgy Kijev részéről is abszolút respektálható, hogy szeretnék szorosabbra fűzni a szálakat a Nyugattal. S ha már itt tartunk, az Egyesült Államok éppúgy avatkozik be az ukrajnai eseményekbe, ahogy tenné azt minden globális hatalmi pozíciókra törő nagyhatalom, legfeljebb a módszerek mások. 

Mind több elemző állítja, az USA geopolitikusai vigyázó szemüket egyre kevésbé Kelet-Európára, sokkal inkább Délkelet-Ázsiára vetik, így a konfliktus rendezése nem tűnik elérhetetlennek. Más kérdés, hogy az aktuális amerikai vezetés látja-e, hogy Peking sokkal komolyabb és akutabb fenyegetést jelent, mint a jelenlegi Oroszország. Már amíg azt sarokba nem szorítják...

Bár úgy a NATO, mint az Egyesült Államok jelezte, szankciókkal torolnak meg egy esetleges orosz inváziót, nem akarnak katonákat küldeni a térségbe, Európa szempontjából egyáltalán nem mindegy, mi történik Kelet-Ukrajnában. Amerikai hírszerzési jelentések szerint egyre gyűlnek az orosz alakulatok a határ túloldalán. Szakértők néhány hete még azt hangsúlyozták, az a 140-150 ezer katona ebben a formában kevés egy nagy arányú támadáshoz, az utóbbi napokban egyre jobban felszerelt csapatok bukkantak fel a határ mentén. Az általunk megkérdezett szakember, Demkó Attila geopolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Intézetének vezetője hangsúlyozta, egyelőre nehéz belátni, mit nyerne Oroszország Ukrajna megtámadásával, ugyanakkor az is világosan érzékelhető, hogy az elmúlt néhány napban történt néhány fontos változás. Szerinte "felesleges a szándékot találgatni", az viszont szembetűnő, hogy egyre komolyabb orosz képességek jelentek meg a határ mentén.

Bár Ukrajna 2019-ben alkotmányba foglalta az ország nyugati integrációját, NATO-csatlakozással együtt, Prisztajko egy BBC-nek adott rádióinterjúban már arról beszélt, nem zárja ki, hogy országa felhagyjon az euroatlanti integrációval.

Utólag derült ki, Prisztajko nyilatkozata inkább tekinthető diplomáciai baklövésnek, semmint Kijev hivatalos álláspontjának, hiszen az ukrán vezetés azonnal visszakozott. A szokásos "kontextus-kártyát" rántották elő, mondván, a nagykövet szavait félreértik. Alig pár órával a rádióinterjú után az ukrán külügyi tárca már hivatalos közleményben jelentette ki, szó sincs arról, hogy Ukrajna lemondana a NATO-csatlakozásról. A tárca szerint Ukrajna számára kulcsfontosságúak a biztonságpolitikai garanciák, ezeket pedig legeredményesebben a NATO-hoz való csatlakozás oldaná meg. Mivel Prisztajkót azóta az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij is felhívta, valószínűleg nem azért, hogy agyondicsérje eddigi munkájáért, a nagykövet hétfőn a Reutersnek már arról beszélt, Ukrajna nem mond le az alkotmányban is vállalt NATO-csatlakozásról.