Moszkva: aláássa a holland bíróság iránti bizalmat az MH17-es perre beidézendő tanúk anonimitása

Zaharova hangoztatta: az igazságszolgáltatás érvényesítése szempontjából fontos, hogy az eljárás valóban nyitott legyen, és megmaradjon a jog keretei között, hogy a tárgyalás során minden fél érvei meghallgatást nyerjenek, ne csak a vádéi. Emlékeztetett rá, hogy éppen az eljárás nyitottságának és pártatlanságának bizonyítására született korábban döntés arról, hogy a per nyilvános lesz, és a tárgyalást online közvetítésben lehet nyomon követni.

A hágai körzeti bíróság arra hivatkozva engedélyezte a tanúk névtelenségben maradását, hogy veszély fenyegeti őket. A határozatot az egyik vádlott, Oleg Pulatov védői megfellebbezték.

Az ügyben eljáró nemzetközi nyomozó csoport 2019 júniusában közölte, hogy a gyanúsítottak - az orosz Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko - részt vettek a gépet megsemmisítő föld-levegő rakéta telepítésében. Girkin a délkelet-ukrajnai szakadár "Donyecki Népköztársaság" volt "védelmi minisztere", aki a nyomozók szerint korábban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ezredese volt, az orosz hadseregnél tábornoki rangban szolgáló Dubinszkij a donyecki szakadárok katonai hírszerző ügynökségét vezette, Pulatov az ügynökség egyik alosztályát irányította, az ukrán Harcsenko pedig a katonai hírszerző ügynökség felderítő osztagának vezetője volt.

Oroszország ezzel szemben Ukrajnát vádolta meg a maláj gép lelövésével, azt állítva, hogy az azt megsemmisítő rakéta az ukrán hadsereg Lviv megyei Sztrijben állomásozó 223. légvédelmi rakétaezredének fegyverzetéhez tartozott. A Buk légvédelmi rendszer 1986-ban gyártott rakétájának fedélzeti számát (886847349) a helyszínen talált roncsok, a hajtómű (8 86 90 32) és a fúvókablokk (8 30 113) alapján határozták meg.

Zaharova a szerdai sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője részt vesz majd a "normandiai négyek" - Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország - külügyminisztereinek csütörtöki videokonferenciáján. Mint mondta, a felek megvitatják az ukrajnai konfliktus lezárását célzó minszki megállapodások és a tavaly decemberi párizsi csúcs döntéseinek végrehajtását.

Az orosz szóvivő cseh politikusok "beteges fantáziaszüleményének" nevezte  azokat az állításokat, amelyek szerint orosz titkosszolgálatok Prága polgármestere és két másik tisztségviselője megmérgezésére készültek, amiért a cseh főváros egyik közteréről eltávolították Ivan Konyev szovjet marsall, a Prágát a náci megszállás alól 1945 májusában felszabadító szovjet csapatok parancsnokának szobrát. Konyev személye a későbbi, 1956-os magyarországi és 1968-as csehszlovákiai negatív szerepe miatt került bírálatok kereszttüzébe. Zaharova "durva provokációnak" nevezte az állítólagos mérgezési merényletkísérlettel kapcsolatos híreszteléseket, amelyek mögött szerinte olyan erők állnak, amelyek ártani akarnak az orosz-cseh kapcsolatoknak. Kifejezte reményét, hogy Prága felfogja az ilyen "módszerek és manipulációk" alkalmazásának következményeit.

A Respekt című cseh lap egy, a nemzetközi sajtóban aztán széles körben átvett, a cseh biztonsági szolgálatokra hivatkozó állítása szerint április elején egy diplomáciai útlevéllel rendelkező orosz ügynök érkezett Prágába. A cikk állítása szerint ricint vitt magával, hogy azzal mérgezzék meg a Konyev-ügyben érintett politikusokat.

A Moszkvával szemben megfogalmazott vádak Szergej Lavrov külügyminiszter szerint nem bizonyítottak, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig kacsának nevezte őket.

Zaharova egyébként az Eho Moszkvi független hangvételű rádiónak nyilatkozva "furcsának" minősítette a cseh félnek azt a döntését, hogy a 2015-ben meggyilkolt orosz politikusról, Borisz Nyemcovról nevezte el azt a teret, ahol a prágai orosz nagykövetség áll. Ugyanakkor leszögezte, hogy Oroszország nem kívánja a kétoldalú kapcsolatok kiéleződését.