Moldova lehet Oroszország következő célpontja
A New York Times kiszivárgott dokumentumokra, valamint moldovai, európai és amerikai biztonsági tisztviselőkkel készült interjúkra hivatkozva azt állítja, Vlagyimir Putyin célja Dél-Ukrajna megszerzése, amellyel szárazföldi folyosót alakítana ki Oroszország és a Moldovától elszakadt Transznyisztria között.
A lap információi szerint a destabilizációs tevékenységet Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője irányítja Ilan Sor közreműködésével, akit Moldovában a helyi bankokból egymilliárd dollárt kicsaló, 2014-es csalássorozat megszervezéséért tizenöt év börtönre ítéltek, és azóta szökésben van.
A 2025-ös őszi parlamenti választásokat megelőzően Sor több mint 150 ezer moldovai állampolgárt – azaz a regisztrált választók mintegy 4,5 százalékát – toborzott és fizetett le azért, hogy meghatározott jelöltekre szavazzanak, valamint szervezett tüntetéseken vegyenek részt. Korábban, a 2024-es uniós csatlakozási népszavazás előtti négy hónapban közel 20 millió dollárt osztottak szét 38 ezer toborzott személy között, akiknek kormányellenes tartalmakat kellett posztolniuk, valamint Maia Sandu elnök, a kormánypárt és az EU-csatlakozás ellen kellett szavazniuk.
Amikor a rejtett politikai befolyásolás nem hozta meg a kívánt eredményt, Oroszország közvetlen infrastrukturális csapásokhoz folyamodott. Az orosz erők támadást intéztek egy moldovai határhoz közeli ukrán vízerőmű és egy nyugat-ukrajnai nagyfeszültségű távvezeték ellen, amely Moldova áramellátásának mintegy 70 százalékát biztosította, ezzel kiterjedt áramszüneteket és vízszennyezést okozva.
Bár a 2024-es és 2025-ös szavazásokon – nagyrészt a diaszpóra voksainak köszönhetően – az EU-párti tábor szoros győzelmet aratott, a moldovai hatóságok hangsúlyozzák, hogy Moszkva hosszú távú stratégiát követ.
