Mindenki menekíti az állampolgárait a Közel-Keletről – DÉLUTÁNI ÖSSZEFOGLALÓ
Irán az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult; aki tudja, menekíti az állampolgárait, közben zajlanak a katonai műveletek. Összefoglaló.
Irán felszólította az ENSZ Nemzetbiztonsági Tanácsát (BT), lépjen fel az Egyesült Államok és Izrael a síita állam indított háborúja ellen - jelentette be kedden az iráni külügyi szóvivő.
Egy lebombázott teheráni iskolában tartott sajtótájékoztatóján Eszmáil Bagai úgy vélte, a BT "igenis tud tenni, ha akar; semmi akadálya nincs a cselekvésnek".
- szögezte le.
Hozzátette, hogy Iránt "igazságtalanul és ok nélkül" támadták meg és figyelmeztetett arra, hogy amennyiben nem születnek megfelelő intézkedések,"a most elkezdődött folyamat hamarosan Európát is eléri", valamint azzal vádolta az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy olyan tüzet gyújtottak, "amely lángba borítja az egész világot".
A szóvivő emellett óva intette az európai országokat attól, hogy "bármilyen módon" bevonódjanak a műveletekbe, nem sokkal azt követően, hogy Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság közös közleményben bejelentették, készen állnak "arányos és szükséges védekező intézkedések" megtételére az iráni válaszcsapásokkal szemben annak érdekében, hogy "a forrásnál megsemmisítsék" Teherán katonai képességeit.
- jelentette ki Bagai, aki megismételte Teherán álláspontját, amely szerint a háború nem a síita állam döntése volt.
"Mi mindig a diplomáciát támogattuk" - tette hozzá, kiemelve, hogy hazája diplomatái "az utolsó pillanatig minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy elkerüljék a háborút".
Bizonyos arab államok esetleges Irán elleni, az Egyesült Államokkal közös koalíciójának lehetőségére reagálva Bagai hangsúlyozta, Irán külpolitikájának középpontjában továbbra is a szomszédaival fenntartott jó viszony áll és aláhúzta, hogy országa az Egyesült Államok ellen intézett támadásai semmilyen módon nem minősülnek a régiós államok elleni barátságtalan lépésnek.
A horvát kormány a Croatia Airlines egyik repülőgépét mozgósította a Közel-Keleten tartózkodó horvát állampolgárok kimenekítésére - közölte kedden a horvát kül- és európai ügyek minisztériuma.
A tárca tájékoztatása szerint a járat várhatóan Dubajba repül, amennyiben ehhez megszerzik a szükséges biztonsági garanciákat. A horvát külügy adatai szerint a dubaji térségben mintegy kétezer horvát állampolgár tartózkodik. A minisztérium több lehetséges evakuációs járat szervezéséről is egyeztet. A diplomáciai és konzuli képviseletek időben értesítik az érintetteket az induló járatokról.
Az AirTrade légitársasággal együttműködésben különrepülőgépet is biztosítottak az Izraelben tartózkodó horvát zarándokok számára. Őket autóbusszal Egyiptomba szállítják, ahonnan Lyonba repülnek, majd onnan térnek vissza Zágrábba.
A minisztérium jelezte: a horvát polgári légiközlekedési hatóság több légitársasággal - köztük az Etihad Airways és a flydubai légitársasággal - is egyeztet esetleges további evakuációs járatokról.
A tárca közölte: a válság által érintett térségben tartózkodó, horvát mobilszámot használó állampolgárok biztonsági értesítéseket kapnak. Egyben ismételten arra kérik őket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az illetékes diplomáciai-konzuli képviseletekkel.
A minisztérium ismét arra figyelmeztetett, hogy nem javasolt a válság által érintett országokba utazni, az ott tartózkodóknak pedig azt ajánlja, hogy maradjanak biztonságos, zárt helyen, korlátozzák mozgásukat, és folyamatosan kövessék a hivatalos tájékoztatást.
Törökország minden érdekelt féllel kapcsolatban áll annak érdekében, hogy véget vessen az iráni háborúnak - jelentette ki kedden a török külügyminiszter.
Hakan Fidan újságíróknak elmondta, Törökország "kiemelten érzékenyen kezeli a régiós békét célzó megbeszéléseket" és hangsúlyozta, rendkívül fontos a térség - beleértve Irán - stabilitása.
Omán már korábban is közvetítésre törekedett Irán és az Egyesült Államok között a síita állam nukleáris porgramját célzó egyeztetésekkel kapcsolatban.
Fidan emellett a konfliktus kiszélesedésére is figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy egy ilyen fejlemény az energiaellátást is veszélybe sodorná. Hozzátette, hogy a Hormuzi-szoros lezárása "gyors eredmény elérésére sarkallhatja az Egyesült Államokat".
Úgy vélte, Irán az Öböl-menti államok ellen intézett támadásaival igyekszik rávenni ezeket az országokat, gyakoroljanak nyomást Washingtonra, hogy felhagyjon a háborúval, ám úgy tűnik, Teherán nem ér célt.
"Nem tudom, mennyi ideje lehet Iránnak" - szögezte le Fidan, aki egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy a teheráni vezetés ehelyett Izraelt veheti célkeresztbe.
Izrael és az Egyesült Államok Irán elleni katonai akciói nem fognak végtelen háborúba torkollni, és hosszabb távon elősegíthetik a térség békéjét - mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn a Fox News amerikai hírtévében.
"Nem lesz végtelen háború" - szögezte le az izraeli miniszterelnök Sean Hannitynek adott exkluzív interjújában. Elmondása szerint az iráni "terrorrezsim most a legsebezhetőbb helyzetben van, mióta 47 évvel ezelőtt elvette Irán irányítását a bátor iráni néptől, ezért az Irán elleni művelet gyors és döntő kimenetelű lesz". "Megteremtjük a lehetőséget arra, hogy az iráni nép átvehesse az irányítást saját sorsa felett, és saját, demokratikusan választott kormányt alakítson, amely teljesen megváltoztatja az országot" - fogalmazott.
Az izraeli miniszterelnök felidézte, hogy Donald Trump elnökkel közösen már jelentős eredményeket értek el a béke előmozdítása érdekében: együtt közvetítettek, és elősegítették az Ábrahám-megállapodásokat, amelyek négy arab állammal kötött békeszerződéseket foglaltak magukban. "Most, hogy közösen lépünk fel Irán ellen, lehetőségünk nyílik további békeszerződések előterjesztésére. Ez nem egy végtelen háború, hanem a béke kapuja, pontosan az ellenkezője annak, amit sokan állítanak" - mutatott rá.
Netanjahu azt állította, hogy Izrael nem "rángatta bele" az Egyesült Államokat egy Irán elleni háborúba. "Donald Trump a világ legerősebb vezetője, azt teszi, amit helyesnek tart Amerika és a jövő generációi számára. Irán elkötelezett az Egyesült Államok elpusztításában, és ezt Trump elnök is jól tudja" - fogalmazott.
Az Epic Fury nevű közös amerikai-izraeli hadműveletről elmondta: azért kellett most cselekednünk, mert ők (irániak) is így tettek. "Miután megsemmisítettük a nukleáris létesítményeiket és ballisztikusrakéta-programjukat, azt hihetnénk, hogy tanultak a leckéből, de ez nem így történt, mert javíthatatlanok. Teljesen fanatikusok az Egyesült Államok elpusztításában. Új létesítményeket és földalatti bunkereket építettek, amelyek néhány hónapon belül ellenállóvá tették volna rakéta- és atomprogramjukat külső támadásokkal szemben" - mutatott rá.
- fogalmazott.
A libanoni hadsereg kivonult Dél-Libanon azon részeiről, ahová izraeli erők vonulnak be - jelentette az izraeli hadsereg.
A libanoni hadsereg úgy döntött, kivonul minden olyan pontról, ahol eddig az izraeli határ mentén állomásozott, és legalább tíz kilométerre visszahúzódik a határtól. Ezzel ütközőzóna jön létre Izrael és Libanon között.
Az izraeli hadsereg arab nyelvű szóvivője, Aviháj Edri kiürítési figyelmeztetést tett közzé Dél-Libanon több tucat falujának lakói számára az X-en.
- szólt a felhívás.
A libanoni elnök, Joseph Aoun, a Hezbollah hétfőn Izrael felé indított rakétáiról azt mondta, hogy azok "a Litáni folyótól délre fekvő területen kívül estek, ahol a libanoni hadsereg állomásozik".
"A kormány döntése, hogy Libanon államának kizárólagos joga van háború és béke ügyében dönteni, végleges. Arra szólítjuk fel Izraelt, hogy hagyja abba a Libanon elleni támadásokat" -tette hozzá.
"A türelem időszaka véget ért. Nincs más választásunk, mint visszatérni az ellenálláshoz. Ha Izrael nyílt háborút akar, legyen úgy" - jelentette ki a Hezbollah politikai tanácsának alelnöke, Mahmúd Kumati.
Az izraeli hadseregnél vizsgálják a gyanút, hogy Irán a legutóbbi, Izrael középső része felé indított rakétazáporban kazettás bombákat vetett be. Ezek szétváló robbanófejű rakéták, melyek kisebb bombákat szórnak szét. Már vasárnap is kazettás bomba talált el egy épületet a Tel-Aviv melletti Ramat Ganban.
A Nemzetközi Vöröskereszt álláspontja szerint a kazettás lőszerek tiltott fegyvernek minősülnek.
Az energiaellátás biztonsága alapvető jelentőségű a globális gazdasági stabilitás fenntartásában - közölte Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője kedden a tárca szokásos pekingi sajtótájékoztatóján.
A szóvivő ismételten bírálta az Egyesült Államok Irán elleni katonai fellépését, amely szerinte a tárgyalási folyamat közepette sérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapvető elveit, valamint hozzájárult a közel-keleti feszültség kiéleződéséhez. Hozzátette: Peking a történtek miatt súlyos aggodalmát fejezte ki.
Mao Ning hangsúlyozta: Kína következetesen a párbeszéd útján történő békés rendezést szorgalmazza az iráni nukleáris dosszié kérdésében, tiszteletben tartja Irán békés célú atomenergia-felhasználáshoz való jogát, és tudomásul veszi Teherán nyilatkozatait arról, hogy nem kíván nukleáris fegyvert fejleszteni.
Volodimir Zelenszkij egy olasz napilapban kedden megjelent interjúban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a közel-keleti konfliktus elhúzódása hátrányosan érintheti országa védelmi képességeit.
Az ukrán elnök a Corriere della Sera című lapnak elmondta: alapvetően egyetért az Irán elleni fellépéssel, mert Irán Oroszország támogatói közé tartozik. "Jó döntésnek tartom az iráni katonai célpontok megtámadását. Az irániak rengeteg fegyvert gyártanak Oroszország számára, különösen drónokat és rakétákat" - hangsúlyozta az ukrán elnök.
Az ukrán elnök az interjúban felidézte, hogy tavaly júniusban a közel-keleti térségben kialakult konfliktus miatt már tapasztaltak késéseket a fegyverszállításokban.
"Remélem, hogy az iráni konfliktus korlátozott művelet marad. Saját tapasztalatból tudjuk, milyen véres lehet egy ilyen helyzet" - fogalmazta meg aggodalmát a konfliktus esetleges elhúzódásának következményeire utalva.
Az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve kedden megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael katonai támadásai részeként bombázták Irán natanzi urándúsító üzemének bejáratát.
A földalatti létesítmény egyike Irán három urándúsítójának, amelyekről ismert, hogy működtek, amikor Izrael és az Egyesült Államok tavaly júniusban támadásokat hajtott végre az iráni nukleáris létesítmények ellen.
- tette hozzá a szervezet.
A NAÜ megállapítása megegyezik a Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet (Institute for Science and International Security) nevű washingtoni kutatóintézet hétfőn közzétett megállapításával, miután Irán bejelentette, hogy vasárnap támadás érte Natanzot, és a NAÜ azt közölte, hogy a katonai csapások nem voltak jelentősek.
Izrael és az Egyesült Államok tavaly júniusban olyan csapásokat hajtott végre, amelyek súlyosan megrongálták az iráni atomprogramhoz kapcsolódó létesítményeket, többek között a Natanzban található urándúsító üzemet - a folyamat mind reaktorok üzemanyagának, mind atomfegyverek előállításához felhasználható.
Hétfőn Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója a szervezet kormányzótanácsának rendkívüli ülésén arról számolt be, hogy az izraeli és amerikai támadások után, amelyek szombaton kezdődtek, nincs jele annak, hogy Irán nukleáris létesítményei megsérültek volna.
Teherán tagadja, hogy atomfegyverek fejlesztésén dolgozna.
Az iszlám fundamentalizmus táplálta terrorizmus veszélyével szemben nem lankadhat a figyelem, annál is inkább, mivel egyéni akciókra épül - hangoztatta egy tévéinterjúban
olasz miniszterelnök, aki szerint a nemzetközi helyzetet a káosz uralja.
A kormányfő a belügyi hatóságok és a titkosszolgálatok hétfői nemzetbiztonsági egyeztetése után nyilatkozott a Canale 5 olasz tévécsatorna híradójának (TG5), hangsúlyozva, hogy minden lehetséges erőt és eszközt bevetnek az esetleges terrorveszéllyel szemben.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta adott első interjújában az olasz miniszterelnök aggasztónak nevezte a harcok szélesedését, ezért a diplomáciai csatornák működésének erősítését szorgalmazta. Aggodalmát fejezte ki a nemzetközi jog válsága miatt, amely - úgy vélte - az ukrajnai háború elkerülhetetlen következménye.
A TG5-ben Meloni a "káosz időszakáról" beszélt, hozzátéve, hogy a Ciprust ért iráni dróntámadás bizonyítéka annak, hogy a háború Európát is elérheti.
"A cél az, hogy a válság ne terjedjen tovább, de a helyzet semmit nem javulhat, ha Irán nem állítja le a Perzsa-öböl országai elleni teljesen indokolatlan támadást" - jelentette ki Giorgia Meloni.
A Matteo Piantedosi belügyminiszter vezette közrendi és nemzetbiztonsági tanácskozás közleménye szerint Olaszországban több mint 28 ezer kiemelt védelmet igénylő helyszín van, közülük 4400 Rómában. Közöttük vannak Izrael és az Egyesült Államok képviseletei és más intézményei, de megerősítették a biztonsági intézkedéseket a konfliktus által érintett többi ország olaszországi épületeinél is.
Antonio Tajani külügyminiszter bejelentette, hogy eddig 127 olasz állampolgárt tudtak hazaszállítani a közel-keleti térségből, és kedden további háromszázan hagyják el Ománt, és kétszáz gimnazista az Egyesült Arab Emírségekből tér haza. Tajani adatai szerint több mint hetvenezer olasz állampolgár kérhet segítséget a hazatéréshez.
Az Izrael és az Egyesült Államok által Irán ellen végrehajtott támadásokban már legalább 787 ember halt meg - közölte kedden az iráni vörösfélhold.
A norvégiai székhelyű Hengaw kurd jogvédő szervezet hétfőn jelentősen magasabb számot adott meg a szombat óta elhunytak számáról, több mint 1500 halálesetet jelentve. A Hengaw szerint az áldozatok közül mintegy 1300-an a fegyveres erők tagjai voltak, míg 200-an civilek. A szervezet szerint az áldozatok számának dokumentálásához az országon belüli kapcsolati hálózatra támaszkodik.
Újabb heves robbanások rázták meg Teheránt kedden, tucatnyi rakéta csapódott be az iráni főváros egyik elővárosában, Pardiszban is a helyi médiajelentések szerint. Az iráni Forradalmi Gárda azt állítja, hogy a megtorló csapások miatt az amerikai hadsereg is komoly veszteségeket szenvedett, ezt azonban az amerikaiak cáfolták.
A közösségi médiára feltöltött videókon látható, hogy a Teherán közelében magasodó Alborz-hegység fölött is szürke füstfelhők szállnak.
Az izraeli hadsereg kedd hajnalban bejelentette, hogy az izraeli lakosság elhagyhatja az óvóhelyeket, mivel véget ért a legutóbbi Iránból érkezett rakétatámadás. A közlemény azonban arra figyelmeztette a lakosságot, hogy maradjanak az óvóhelyek közelében.
Az iráni Forradalmi Gárda azt állította, hogy a támadás első két napján 650 amerikai katona vesztette életét vagy sebesült meg. A gárda szóvivője hozzátette, hogy az iráni rakéták és drónok több csapást mértek az amerikai haditengerészet ötödik flottájának bahreini főhadiszállására, és a támadásoknak 160 amerikai halálos áldozata vagy sebesültje volt. Azt is állította, hogy az iráni rakéták az amerikai haditengerészet egy harctámogató hajójában is komoly károkat okoztak, és az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó a támadást követően délkeleti irányban "menekült el" az Indiai-óceán felé.
A térségért illetékes amerikai középső parancsnokság (CENTCOM) korábban cáfolta, hogy az iráni rakéták "akárcsak megközelítették volna" az Abraham Lincolnt, és a Forradalmi Gárda állítását "dezinformációnak" és "hazugságnak" nevezte.
A közel-keleti légtérzárral érintett utasok segítése érdekében sűríti egyiptomi járatait a Wizz Air, amely péntektől heti 3 helyett 10 járatot indít Budapest és Sarm-es-Sejk között - közölte a légitársaság kedden az MTI-vel.
A Wizz Air a közel-keleti biztonsági helyzet eszkalálódását követően bevezetett regionális légtérkorlátozásokra reagálva módosítja most menetrendjét, mivel óvintézkedésként legalább március 7-ig felfüggesztette az Izraelbe, Dubajba, Abu-Dzabiba, Szaúd-Arábiába, valamint Ammánba induló és onnan érkező járatokat.
Kiemelték, a légitársaság szorosan együttműködik a légiközlekedési hatóságokkal és repülőtéri partnereivel a biztonságos üzemeltetési feltételek garantálása érdekében. A légitársaság továbbra is azon dolgozik, hogy amint a biztonsági helyzet lehetővé teszi, újraindítsa a járatait.
Szerdán és csütörtökön is repatriáló járat indul Budapestre Ammánból kilencven fős kapacitással, hogy hazahozzák azokat a magyarokat, akik el tudnak jutni szárazföldi úton Jordániába a környező államokból – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A minisztérium közlése szerint a tárcavezető az Igazság Órája című műsorban arról számolt be, hogy a Közel-Keleten jelentős számú magyar tartózkodik Izraelben is, ahonnan szárazföldön keresztül két irányba lehet eljutni: Egyiptomba, ott egy 24 órában üzemelő határátkelő működik, valamint két határátkelőhelyen keresztül Jordániába.
Charterjárattal, az ománi Maszkatból érkezett haza Szlovákiába a Közel-Keleten lévők egy csoportja.
Egy másik gép feltehetően kedden 10:45-kor száll le a pozsonyi reptéren.
Egy utazási iroda szállítja haza a Dubajból Ománba menekített ügyfeleit, közölte a pozsonyi reptér.
Folytatódtak a támadások a keddre virradó éjszaka és hajnalban a Közel-Keleten az Irán elleni amerikai-izraeli támadás negyedik napján.
Az izraeli hadsereg beszámolója szerint Irán több rakétát indított a zsidó állam felé, de mindegyiket sikerült még a levegőben megsemmisíteni.
Irán eközben több térségbeli országot is célba vett: támadta a szaúdi fővárost, Rijádot, több szíriai várost, köztük Damaszkuszt, illetve Kuvaitvárost és a katari Dohát.
A szaúdi védelmi minisztérium közlése szerint hajnalban 8 drónt sikerült lelőni Rijád közelében.
Donald Trump amerikai elnök egy interjúban az mondta, hogy hamarosan megtudják, mi lesz a válasz a rijádi nagykövetség elleni támadásra.
Az izraeli hadsereg a beszámolója szerint kedd hajnalban megsemmisítette Irán kommunikációs központját Teheránban. A támadás előtt egy órával a hadsereg perzsa nyelven figyelmeztetést tett közzé az X közösségi platformon, felszólítva az Evin negyedben található állami rádió és televízió központjának közelében lakókat otthonaik azonnali elhagyására.
Az izraeli hadsereg eközben felszólította a Bejrút déli részén élőket, hogy azonnal hagyják el otthonaikat, mert a térségben légicsapás várható a Hezbollah két létesítménye ellen.
