2026. március 27., 11:36

Milliárdokra perli Trump a legnagyobb amerikai bankot

Tovább folytatódik az a peres eljárás, amelyet Donald Trump amerikai elnök indított a legnagyobb amerikai bank, a JPMorgan ellen, annak vele szemben megvalósított úgynevezett „debanking” fellépése, azaz amiatt az egyre több alkalommal előforduló gyakorlat miatt, hogy egy adott pénzintézet bővebb indoklás nélkül – de vélhetően politikai nyomásgyakorlásként - megszűnteti egy-egy ügyfelének nyújtott szolgáltatásait. A perről – amelyben Trump 5 milliárd dolláros kártérítést akar – több hírforrás, köztük a bloomberg.com is beszámolt.

Fotó: Pickpik

A mostani per gyökerei még 2021-ig nyúlnak vissza, amikor a JPMorgan Chase megszűntette banki szolgáltatásait Donald Trumpnak, személyesen és vállalkozásai számára is. A felperes vádjai szerint a bank akkori döntése politikai célokat követett és a pénzintézet infrastruktúráját „politikai eszközzé változtatta.” A hírforrások információi szerint az amerikai elnök által indított eljárás nem kizárólag azt a célt követheti, hogy kárpótlást kapjon saját veszteségeiért, hanem az is az elképzelések között szerepelhet, hogy győzelmük esetén egy jogi precedenst teremtsenek a „debanking” gyakorlatával szemben, amely számos elemzői vélemény szerint sérti az amerikai alkotmányt is.

Amennyiben az adott precedenst sikerül megteremteni, az a jelenlegi amerikai elnökhöz közelálló források szerint alátámaszthatná azt a Donald Trump által még tavaly nyáron kiadott elnöki rendeletet is, amely megtiltja, hogy a bankok és más pénzintézmények politikai nézetek vagy vallási hovatartozás alapján döntsenek arról, hogy mely személyeknek vagy vállalatoknak nyújtanak szolgáltatást. A rendelet egyebek mellett azt is előírja, hogy a bankoknak érvényteleníteniük kellene az olyan esetleges belső előírásaikat, amelyek „hírnévvel kapcsolatos kockázatokra” hivatkozva alapot teremtenek az ilyen gyakorlat érvényesítésére.

Az elképzelés – legalábbis első hallásra és főként az elmúlt években elszaporodott hasonló banki intézkedések tükrében – pozitívnak és ügyfélbarátnak tűnik, ugyanakkor a hírforrások nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy a kezdeményezés a deklarált célok mellett más célkitűzéseket is rejthet, ezzel összefüggésben azt is említik, hogy Trump az amerikai bankrendszer feletti ellenőrzés átvételét tervezheti. Ez utóbbi nézetekkel kapcsolatban azt említik, hogy az amerikai elnök idén januártól 10 százalékban megállapított kamatplafont vezetett be a hitelkártyákra és egy másik ügy kapcsán ügyészi vizsgálatot indíttatott az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke Jerome Powell ellen.

Természetesen az ügy hátterének részletes ismerete nélkül bármiféle ilyen jellegű megállapítás legfeljebb spekulációnak nevezhető, az azonban biztos, hogy a pernek messzemenő következményei lehetnek. Amennyiben a beadvány sikerrel jár, az újabb a bankok ilyen gyakorlatát korlátozó jogi korlátozások bevezetésének ágyazhat meg. Amennyiben viszont elbukik a kezdeményezés, akkor megerősítést nyerhet a bankok ilyen gyakorlata, ami a jövőben az ilyen intézkedések további elterjedését hozhatja magával.

Ez utóbbi lehetőség a banki ügyfelek szempontjából vitán felül negatív következmény lehet, annál is inkább, mert a „debanking” jelenség az elmúlt néhány év során túlment azon a szinten, amikor azt rendkívüli ritkaságnak lehetett minősíteni, még akkor is, hogy ha a közvélemény nagy része csupán néhány rendkívüli visszhangot kiváltó esetről értesült.

Bár a „debanking” fogalmát kitöltő eseményekre már korábban is akadtak példák, maga a kifejezés valószínűleg 2023-ban vált közismertté, amikor az Egyesült Királyságban kirobbant a botrány akörül, hogy a Brexit egyik szülőatyjának tartott ellenzéki politikus, Nigel Farage-nak érdemi indoklás nélkül beblokkolta személyi és vállalkozói számláit a Coutts bank. A szigetországban egyébként már korábban is volt példa hasonló esetre, hírforrások említést tesznek arról a 2016-ban történt esetről is, amikor a Co-operative Bank több, mint két tucat olyan nem kormányzati szervezet bankszámláját szüntette meg, amelyek Palesztinához kötődtek.

Ugyancsak nagy visszhangot váltott ki, amikor 2022-ben Kanadában a Covid időszak idején indult polgári tiltakozások résztvevőinek és támogatóinak számláit szüntették meg tömegesen bankok, amely intézkedést később bíróságok törvényellenesnek mondták ki. Nem sokkal később Európában került sor hasonló esetre, amikor a PfizerGate botrány kapcsán, vagyis a több milliárd eurós értékű oltóanyag megrendeléseket sms-ben bonyolító és ezek körülményeit máig nem tisztázó Ursula von der Leyen-re, az Európai Bizottság elnökére feljelentést tévő Frederik Baldannal szemben valósítottak meg hasonló retorziót pénzintézmények. Ugyancsak nagy botrányt váltott ki egy hasonló eset tavaly ősszel, amikor több németországi bank, szintén érdemi indoklás nélkül szüntette meg a német ellenzéki párt az AfD számláit.

A hasonló esetek sorát viszonylag hosszasan lehetne folytatni, ami rávilágít, hogy egy olyan terjedő jelenségről van szó, ami rendkívüli potenciális veszélyt hordoz a politikai és más magán érdekek mentén önkényes döntéseket hozó magánkézben lévő pénzintézmények részéről a kiszolgáltatott helyzetbe kerülő ügyfelek irányába.

Megosztás

Címkék