Merz: Ukrajna váljon az Európai Unió társult tagjává
Németország kancellárja, Friedrich Merz az javasolja, hogy Ukrajna váljon az Európai Unió társult tagjává. Ezt egy Brüsszelnek küldött levelében írta, amelyről a DPA hírügynökség számolt be
Ezzel Ukrajna gyors felvételére irányuló kérésére reagált az EU-ba.
Teljes tagságot és szavazati jogot az unióban Kijev a Merz-javaslat szerint egyelőre nem kapna. A különleges státuszt Ukrajna Merz szerint az adott helyzet miatt kapná meg, amelyben jelenleg van. 2022 februárjában Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen, ezzel Európa legnagyobb katonai konfliktusát indítva el a második világháború óta.
A kancellár szerint az ukrán társult tagságot meg kell adni, mert jelentős előrelépéseket tett a csatlakozási tárgyalásokon. Ukrajna csak néhány nappal az orosz invázió után nyújtotta be jelentkezését az EU-hoz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor hosszú távon elutasít mindenféle részleges vagy másodrendű EU-tagságot hazájának.
Merz azonban a DPA szerint a levélben azt írja, hogy a különleges státusz erős politikai jelzés lenne, „amire Ukrajnának és polgárainak a folyamatos küzdelemben az orosz agresszor ellen szüksége van”.
A gyors EU-tagfelvétel teljes jogú tagként ugyanis a német kancellár szerint irreális. Egyebek mellett néhány tagország is így vélekedik.
Ez nem lett volna könnyített tagság, hanem túlment volna a társult megállapodáson, és tovább gyorsította volna a csatlakozási folyamatot”
– mondta javaslatáról Merz.
Szerinte a társult tagság azt jelentené, hogy Kijev részt vehetne az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsának ülésein. Szavazati joga azonban nem lenne. Merz azt is javasolja, hogy legyen egy visszalépési záradék az eredeti állapothoz a társulást megelőzően arra az esetre, ha Ukrajna gyengítené a jogállamot vagy lankadna a reform-erőfeszítése. A DPA szerint Merz azt is el tudja képzelni, hogy Ukrajnának képviselője legyen az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben – szintén szavazati jog nélkül. A javasolt társult tagság nem befolyásolná a rendes csatlakozási tárgyalásokat.
Merz javaslatának jelentős része a biztonságpolitikával foglalkozik, írja a DPA. Ukrajnának teljes mértékben a uniós politikára kellene alapoznia kül- és biztonságpolitikáját. Cserébe a huszonhét tagú Európai Unió elkötelezhetné magát amellett, hogy Ukrajna esetében érvényes lenne az Európai Unióról szóló szerződés 42.7. cikke a kölcsönös védelmi segítségről. Ez a kancellár szerint „jelentős biztonsági garancia” lenne.
Jelenleg kilenc ország pályázik az EU-tagságra: Ukrajnán kívül Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Moldova, Grúzia és Törökország. Potenciális jelöltország Koszovó. Minden ország más helyzetben van. Például Montenegró reméli, hogy már 2028-ban taggá válhat. A Törökországgal folytatott tárgyalások, amely 1987-ben kérte a csatlakozást, hosszú ideje stagnálnak. Merz a levelében a további jelöltekről is ír. Nem javasol azonos különleges státuszt, hanem „innovatív megoldásokat”, amelyek közelebb vinnék őket a teljes jogú tagsághoz.
Például a tagság köztes lépcsőfokait javasolja, mint a belső piachoz való kiváltságos hozzáférés, a mindennapi európai intézményi döntéshozatalban való részvétel vagy megfigyelői státusz a releváns uniós testületekben. Szerinte az országokat ez motiválná a további szükséges reformokra.
