Megtiltották a digitális valuta kiadását az amerikai jegybanknak

A képviselőház mostani döntésével gyakorlatilag megerősítette Donald Trump amerikai elnök hasonló értelmű jogalkotási rendeletét. A központi digitális valuta kiadásának betiltására vonatkozó rendelkezést az USA jövő évi védelmi politikáját és kiadásait szabályozó széleskörű törvény részévé téve fogadta le a képviselőház. A hírforrás megállapítása szerint a republikánusok által támogatott szabályozást vélhetően annak a gyakorlatnak a részeként vonták be a védelmi politikáról szóló törvénybe, hogy az utóbbi nemzetbiztonsági érdekű jogszabálynak számít és így annak elfogadtatási folyamatának gátolására, illetve utólagos megváltoztatására korlátozottabbak a lehetőségek, mint egy különálló, nem ebbe a kategóriába tartozó jogszabály esetében.

Az amerikai képviselőház szűk többséggel már júliusban elfogadott egy hasonló célú – de önálló törvény formájában előterjesztett – szabályozást, amelyről még a Szenátusnak is döntenie kell, ezért annak jövője egyelőre bizonytalan. A most elfogadott törvénnyel azonban az Amerikai Egyesült Államok a világ első olyan országává vált, ahol a kormányzat hivatalos döntést hozott a központi digitális valutával kapcsolatos tiltásról. A jogszabály konkréten kimondja azt is, hogy a FED-nek sem létrehoznia nem szabad a digitális valutát, sem tesztelnie vagy tanulmányoznia nem szabad annak létrehozását. A törvényben megfogalmazott tiltás ugyanakkor nem vonatkozik olyan digitális valuták létrehozására, amelyek „dollárban kiadottak, nyíltak, nem engedélykötelesek és magánkezdeményezés alapján lennének létrehozva.” Bár ez utóbbi kitétel egyes vélemények szerint felvet néhány kérdést, szakértők szerint általánosságban a most elfogadott tilalom a jövőben szűkítheti azoknak a korlátozásoknak a lehetőségeit, amelyeket a központi digitális fizetőeszközök kritikusai a leggyakrabban felvetnek.

A központi digitális valutákkal szemben leggyakrabban megfogalmazott félelmek közé tartozik, hogy az teljesen személyes jellegű adatok elérését is lehetővé teszi a fizetőeszközt ellenőrző központi hatalom és a kibocsátó banki intézmény számára. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a készpénzhasználat eltörlésre kerülne és a központi digitális valuták egyedüli fizetési eszközzé válnának, akkor azok kiadói a magánszemélyek minden költését lekövethetik. Ezen felül a központi digitális valuták műszaki megoldásukból adódóan korlátozhatók is, vagyis elvben a kiadójuk akár személyre szabottan is meghatározhatja, hogy a pénzt mire költik, mi több akár lejárati időpontot is rendelhet hozzá. Ezek a lehetőségek a központi digitális fizetőeszköz bírálói szerint az emberi és személyiségi jogok durva megsértésére adnak lehetőséget.

A központi digitális fizetőeszköz bevezetése irányába a világ jegybankjainak többsége – így az eurózóna jegybankja az Európai Központi Bank (ECB) is - tett már lépéseket, ez a folyamat egyelőre országonként eltérő előre haladottságot mutat. A központi digitális fizetőeszközzel megvalósítható korlátozások ellenében egyes politikai erők a készpénzhasználat jogának törvényben, esetenként alkotmányban történő rögzítését mondják megoldásnak. Ennek az érvelésnek az esetében azonban látni kell, hogy a készpénzhasználatra vonatkozó törvényi garanciák csak olyan országokban lehetnek valós eszközök, ahol az adott ország központi bankja egyúttal kibocsátója is az ott használt fizetőeszköznek.