Megszabadulnának Bojko Boriszovtól
A nyugati kereszténység húsvétvasárnapján parlamenti választásokat tartanak Bulgáriában. Előrejelzések szerint öt-hat pártnak van reális esélye bejutni a parlamentbe.
A mostani választás legfőbb kérdése az, hogy az új összetételű, sokszínű, tarka parlamentben sikerül-e kormányzóképes kabinetet felállítani, vagy pedig új választásokat kell kiírni. Amennyiben ismételni kell, ennek az időpontja ősszel lenne, a köztársasági elnöki választásokkal egy időben.
Számtalan bírálat érte Rumen Radev bolgár államfőt, amiért április 4-re, a koronavírus-járvány harmadik hullámának kellős közepére hirdette ki a választások napját. Lehetősége lett volna az alkotmány szerinti lehető legkésőbbi időpontig, május 23-ig elhalasztani, de
akivel egész hivatali ideje alatt ádáz politikai harcot folytatott. További probléma, hogy húsvétkor nehéz lesz megszervezni a Nyugat- és Közép-Európában élő bolgároknak, hogy külföldön minél nagyobb számban adják le szavazatukat.
Csütörtök reggelre a hétmilliós országban a Covid–19-járvány ismét negatív rekordokat döntött: 10 093 embert ápolnak kórházban, 4207 új fertőzöttet regisztráltak, 129-en hunytak el. A szavazás idejére számos higiéniai és járványügyi óvintézkedést vezettek be, a karanténban lévők mozgó urnák igénybevételével szavazhatnak.
Alacsony választói aktivitás esetén szinte biztosra vehető, hogy mindegyik vesztes párt meg fogja kérdőjelezni a választási eredmény legitimitását. Radev végül is nagy szívességet tett Boriszovéknak, mert az alacsony részvételi arány egyedül a jobbközép, kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) pártnak kedvez, övék a legszervezettebb pártstruktúra. Valószínűleg egy párt sem éri el az egymillió szavazatot, így önállóan senki sem tud kormányt alakítani.
A feszültséget jól jelzi, hogy egy héttel a választások előtt a tavaly nyári kormányellenes tüntetések szervezői luxus autókkal eltorlaszolták Szófia legnagyobb autópálya-bejáratát. Vaszil Bozskov, a Dubajban rejtőzködő szerencsejáték-cézár, akit korrupciós vádak miatt fosztottak meg szerencsejáték-üzletétől, állítólag manökenekkel küldi haza bőröndszámra a pénzt a kormányellenes tüntetések szervezéséhez.
A kutatás szerint a következő, 45. bolgár parlamentbe a biztos szavazók válaszai alapján a következő pártok jutnak be:
- a kormányzó jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért 28,1 százalékkal,
- az ellenzéki Bolgár Szocialista Párt 19,8 százalékkal,
- egy turbofolk-showman által alapított új párt, a Van ilyen nép 12,7 százalékkal,
- az ellenzéki Jogok és Szabadságok Mozgalma török etnikai párt – amelyik korábban már kétszer is együtt kormányzott a szocialistákkal – 12,5 százalékkal,
- a Soros-alapítványokhoz, a Nyílt Társadalom és az Amerika Bulgáriáért szervezetekhez kötődő Demokratikus Bulgária 6,3 százalékkal,
- a tavaly nyári kormányellenes tüntetéseket szervező, a baloldali oligarchák által finanszírozott új párt, az Állj fel, Bulgária! Gengszterek, kifelé! hat százalékkal
- és az Egyesült Hazafiak pártszövetségből önállóan induló Belső-macedóniai Forradalmi Szervezet (VMRO), a kormányzó GERB jelenlegi koalíciós partnere négy százalék körüli eredményekre számíthat.
A négyszázalékos parlamenti küszöb határán mozog az Akarat és Nemzeti Front Bulgária Megmentéséért alkotta pártszövetség, 3,1 százalékkal. Az utóbbi szintén tagja volt az Egyesült Hazafiak Pártszövetségnek és még tagja a jelenlegi kormánykoalíciónak. A többi parlamenten kívüli kispártnak kevés esélye van a parlamentbe jutásra.
A legtöbb politikai elemző egyetért abban, hogy a kormányzó GERB párt választási győzelme nem kérdőjelezhető meg, de egyedül valószínűleg nem lesz képes parlamenti többséget szerezni. Ahhoz pedig kisebb csodára lenne szükség, hogy az Egyesült Hazafiak Pártszövetség mindkét korábbi tagja bejusson a parlamentbe, és tovább folytatódjon a jelenlegi koalíciós kormányzás.
az ellenzéki szocialisták mögé, akikkel már kétszer nem túl sikeresen kormányoztak, vagy a GERB mögé. További kérdés, hogy koalíciós partnerként vennének-e részt az új kormányban, vagy csak kívülről támogatnák azt. Eddig is sok lényegi kérdésben működött együtt a két párt az elmúlt négy évben, de lehet, hogy a kétszáznegyven fős bolgár parlamentben a kormánytöbbséghez további párt(ok) bevonására lenne szükség. Egyelőre kivárják a választási eredményt, és utána mérlegelnek. Jelzésértékű, hogy tavaly decemberben Recep Tayyip Erdoğan török államfő „Bojko az én barátom” felkiáltással nyilvános üzenetet küldött, amit a török liberális pártban nem hagyhatnak figyelmen kívül.
Ha a fenti feltételek közül egyik sem teljesül, a GERB-nek át kell engednie a kormányalakítás lehetőségét az ellenzéknek.
A rendszerváltás után, a kilencvenes években a bolgár szocialisták kétszer vitték katasztrófába az országot, majd röviddel Bulgária EU-csatlakozása után, 2008-ban Szergej Sztanisev miniszterelnöksége idején a számos korrupciós ügy miatt Brüsszel befagyasztotta az ország európai pénzügyi forrásait, illetve a szintén ellenzéki összefogásból alakított Oresarszki-kormány idején, 2013-ban csődbe vitték a KTB bankot, ami kétmilliárd dollárjába került a bolgár adófizetőknek.
Amennyiben Bojko Boriszovnak mégis sikerül kormányt alakítania, idén júniustól ő lenne a leghosszabb ideig regnáló kormányfő az újkori bolgár történelemben, és Angela Merkel várható leköszönése, valamint Orbán Viktor néppárti távozása után ő lesz a rangidős miniszterelnök az Európai Néppártban, aki a legtöbb választási győzelmet aratta.
