Megosztja a világot, hogyan lehet béke Ukrajnában – szakértőt kérdeztünk a svájci békecsúcsról
Közelebb kerültünk-e az orosz-ukrán háború lezárásához a múlt hétvégi svájci békecsúcsot követően? Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docensét kérdeztük.
„Nem önmagában nézném a békecsúcsot. Június 11-12-én Berlinben rendeztek egy Ukrajna helyreállításáról szóló konferenciát. Ezt követően volt a G7-ek olaszországi csúcstalálkozója, amelynek fő témája a Kijevnek nyújtott segítség volt, majd ezt követte a svájci békecsúcs.
– húzta alá Tálas Péter.
A szakértő emlékeztetett, „a G7-es országok megállapodtak, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételekből 50 milliárd dolláros hitelcsomagot nyújtanak Ukrajna számára. Kijev emellett biztonsági megállapodást kötött az Egyesült Államokkal és Tokióval is”.
Tálas hozzátette,
„Az egyik ilyen az atomenergia és a nukleáris létesítmények biztonsága volt, ennek kapcsán a zaporizzsjai atomerőmű biztonsági kockázatai kerültek elő, illetve a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés, illetve alkalmazásuk elfogadhatatlanságát rögzítették. Leszögezték, hogy a globális élelmiszer-biztonságot semmilyen módon nem lehet fegyverré tenni. Ennek kapcsán felszólítottak arra, hogy biztosítani kell a kereskedelmi hajózást a Fekete- és az Azovi-tengeren és a hozzáférést a kritikus kikötőkhöz. Ezek a témakörök benne voltak a kínaiak békejavaslatában is. A harmadik felvetés pedig a hadifoglyok teljes cseréje, illetve az Oroszországba deportált ukrán gyermekek visszahonosítása volt” – sorolta a szakértő.
Tálas aláhúzta,
Sőt aláírta Törökország és Szerbia is. Az aláírók listájáról viszont hiányzott például India, Szaúd-Arábia, a Dél-afrikai Köztársaság vagy Mexikó”.
A szakértő szerint ennek kapcsán érdemes megjegyezni, „a svájci tanácskozás előtt Putyin orosz elnök is bemutatta a békefeltételeit. Világossá tette, Moszkva akkor hajlandó a békemegállapodásra, egyáltalán a tűzszünetre, ha az annektált ukrajnai területek a nemzetközi jog által szentesítve Oroszországhoz kerülhetnek, illetve megszüntetik a nyugati szankciókat. Ez a két egymással szöges ellentétben álló felvetés a békefeltételekről, ami láthatóan megosztja a világot”.
Tálas emlékeztetett,
„Egyelőre nem mutatkozik lehetőség arra, hogy a két gyökeresen eltérő álláspont közelíthető legyen, hiszen mindeddig sem Kijev, sem Moszkva nem érte el a stratégiai célját. Putyin csakis a győztes pozíciójából lenne hajlandó tárgyalni, Ukrajna pedig nem enged a területi integritásából. Azt gondolom, ebből a szempontból is leginkább a konfliktus folytatását kell várni” – húzta alá a szakértő.
Ilyennek tekinthető az befagyasztott orosz vagyonokkal kapcsolatos döntés. De az is, hogy a NATO-tagállamok jóváhagyták, hogy megemelik a Kijevnek nyújtott segítség szintjét, már nemcsak tagállami, hanem szövetségi szinten is támogatást nyújtanak. Ebbe beletartozik az is, hogy Ukrajna területén képezzék ki a frissen mozgósított ukrán katonákat. Ezek, ha nem is azonnal, de a közeljövőben éreztethetik hatásukat. A várakozások szerint, ha Ukrajna kihúzza a következő néhány hónapot, akkor olyan helyzetbe kerülhet, hogy viszonylag stabilan tudja tartani magát, és idővel átveheti a kezdeményezést" – hangsúlyozta Tálas Péter.
