Megkezdődött Franciaországban a helyhatósági választások első fordulója
Megkezdődött Franciaországban vasárnap a helyhatósági választások első fordulója, amelynek kimenetele bizonytalan, és amely tesztértékű lehet egy évvel a 2027-es elnökválasztás előtt.
A helyhatósági választásokon 48,7 millió választópolgár, köztük 358 ezer Franciaországban élő uniós állampolgár mintegy 35 ezer önkormányzat tagjait választja meg több mint 900 ezer jelölt közül a következő hat évre. A szavazóhelyiségek reggel 8 órakor nyitottak, a legtöbb választókörzetben 6 órakor zárnak be, de a nagyvárosokban 8 óráig lehet szavazni.
Az Ipsos-BVA-Cesi közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint a választók 76 százaléka a helyi érdekek és a helyi politikai helyzet alapján szavaz, a nemzeti és világpolitikai kérdések kevésbé meghatározóak. Ennek ellenére a politikai pártok már előzetesen is országos értelmezéseket tulajdonítottak a választási eredményeknek, amelyek a franciák prioritásaira is utalnak majd.
A közvélemény-kutatások szerint a választópolgárok számára a helyhatósági választásokon a legfontosabb kérdés a közbiztonság, de a vásárlóerő alakulása is meghatározó tényező, mindenekelőtt a közel-keleti konfliktus gazdasági következményei miatt. Ezt követi az egészségügy és a környezetvédelem. A felmérések szerint a részvételi arány 65 és 71 százalék között várható.
A választás egyik másik nagy tétje az, hogy Párizsban a jobboldalnak, Rachida Dati volt kulturális miniszter személyében sikerül-e megszereznie a polgármesteri széket a szocialistáktól, akik negyedszázada irányítják a francia fővárost.
A Jean-Luc Mélenchon által vezetett radikális baloldal célja elsősorban megerősíteni az egyelőre gyenge országos beágyazottságát a 2027-es választások előtt. A Zöldek - akik 2020-ban tucatnyi nagyvárosban győztek - elsősorban az előrelátható károkat szeretnék mérsékelni, miután a felmérések szerint több településnek elveszthetik az irányítását, köztük Lyonét és Strasbourgét.
Az országos politikát meghatározó három formációnak, Emmanuel Macron pártjának, valamint a két nagy ellenzéki pártnak, a Nemzeti Tömörülésnek és a baloldali Engedetlen Franciaországnak az elmúlt években nem sikerült országosan beágyazódnia, és nem tudtak tartós jelenlétet kialakítani a településeken: a legalább 30 ezres lakosú városok felének, és a legnagyobb városok 94 százalékának irányítása továbbra is a hagyományos jobboldal és a szocialisták duójának monopóliuma. A kérdés az, hogy ez megváltozik-e vasárnaptól.
A települések 93 százalékán, ahol csak egy vagy legfeljebb két jelöltlista van, csak egy fordulót rendeznek. A szavazás jövő vasárnapi második fordulója ezért elsősorban csak a nagyobb városokat érinti majd. Azokon a településeken, ahol három vagy annál több jelöltlista van, a második fordulóba az első fordulóban legalább tízszázalékos támogatottságot elért jelöltek jutnak tovább.
