2022. november 24., 17:17

Megfenyíti az USA a "szankciókerülőket"

Az Egyesült Államok a háttérből szövetségesei orrára koppint, ha azok megpróbálják kikerülni  szankciókat. Erre egyre komolyabb törekvések mutatkoznak.

szankciók oroszország
Fotó: Globsec

Az Egyesült Államok tisztségviselői világszerte csendes diplomáciai nyomást próbálnak gyakorolni Oroszország fő kereskedelmi partnereire, hogy azok következetesen érvényesítsék a szankciókat, írja a The Wall Street Journal.

Az amerikai üzleti körök napilapja szerint az USA és szövetségesei eleinte sikereket könyvelhettek el Oroszország megszorongatása terén, a WSJ azt írja, ez

megzavarta Oroszország katonai ellátási láncát, és gazdasága meredeken zsugorodni kezdett".

A lapnak név nélkül nyilatkozó nyugati tisztviselők szerint a "szankciók gyenge végrehajtása" lehetővé teszi a tiltott kereskedelmet, ami "aláássa a szankciókat, segíti Oroszország gazdaságát és potenciálisan meghosszabbítja a háborút."

Az európai szankciós politikát Mairead McGuinness, az Európai Bizottság pénzügyi szolgáltatásokért, pénzügyi stabilitásért és tőkepiaci unióért felelős biztosának hivatal felügyeli. Az ő irodája szűri az európai vámadatokat, hogy kiküszöböljék a csalásokat. "El akarjuk kerülni a szankciók kijátszását Európán belül és harmadik országokkal is. Minél hosszabb ideig tart a kijátszás, annál nehezebben látható a dolgok vége" – mondta.

Az Egyesült Államok vezető tisztviselőket küld külföldi fővárosokba, azzal a céllal, hogy megosszák a szankciókat elkerülő hálózatokkal kapcsolatos információjat, a vonakodó cégeket és hatóságokat büntetőintézkedésekkel fenyegesséj, valamint hogy információkat gyűjtsenek azokról, akik szállítmányoznak Oroszországba.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a Balin tartott G20 csúcson sürgette a szanciók szigorú betartását. November elején Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes Brüsszelbe, Londonba és Párizsba utazott ugyanilyen céllal. De természetesen a pénzügyminisztérium és a külügyminisztérium alacsonyabb szintű tisztségviselői is járják a világot. "Nyilvános jelentések szerint az arab bankvilágban aktív orosz pénzmosás zajlik" – mondta Elizabeth Rosenberg amerikai helyettes pénzügyi államtitkár, aki Japán megfenyítése után az Arab Bankok Szövetségének konferenciáján "szokatlanul éles nyelvezetet használva"  figyelmeztette az arab bankárokat, hogy ezt nem kéne...

A második negyedéves világkereskedelmi adatok azt mutatják, hogy a februárban bevezetett szankciók nyomán a világ legnagyobb gazdaságainak Oroszországba irányuló exportja 50%-kal zuhant.

A WSJ adatai szerint azonban az egységes kezdet után többen kiskapuzni kezdtek. A lap elemzése megemlíti, hogy az USA hagyományos szövetségeseinek számító Dél-Korea és Japán fű alatti exportja továbbra is a szankciók bevezetése előtti szinten maradt, de vélelmezett veszteségeinek közel harmadát már "ledolgozták".

Nyugati tisztségviselők egy része "aggodalmát fejezte ki" amiatt, hogy a bankok Ausztriában, Csehországban és Svájcban "lazán kezelik a szankciókat". Ez utóbbi ország nem uniós tagállam, de elfogadta a szankciókat.

George Voloshin, a Pénzmosás Elleni Szakértők Szövetségének tisztviselője elmondta, míg a legtöbb vállalat vagy bank kerüli azokat a tranzakciókat, amelyek sérthetik a szankciókat, "egyes iparági szereplők ezekre lehetőségként tekintenek".

Svájc áprilisban azt közölte, 8 milliárdnyi orosz vagyont fagyasztottak be, ám ebből 3 milliárdot később felszabadítottak. Szakértők szerint azonban az orosz oligarchák svájci bankokban tárolt vagyona ennél jóval nagyobb. Antje Baertschi, a svájci gazdasági államtitkárság szóvivője elmondta, hogy a kormány által befagyasztott vagyon szintje "nemzetközi mércével és más szankciórendszerekkel összehasonlítva is magas".

Az osztrák Raiffeisen Bank International márciusban bejelentette, hogy felülvizsgálja Oroszországgal szembeni kitettségét. A harmadik negyedéves jelentésében azt írta, hogy még mindig értékeli stratégiai lehetőségeit az országban. Ezzel szemben a legtöbb nyugati bank a februári invázió után azonnal korlátozta az Oroszországgal folytatott pénzügyi kapcsolatokat.

Kína viszont soha nem támogatta a nyomásgyakorlást Oroszországra, az Oroszországba irányuló exportján ez meg is látszik, az nagyobb lett, mint a szankciók bevezetése előtt. "A kínai-orosz kapcsolatok sziklaszilárdak" - mondta Zhao Lijian, a kínai külügyminisztérium szóvivője. Peking nem tesz eleget a nyugati szankcióknak, mert szerinte azok illegálisak.

Törökország a február 24. óta tartó háború legpofátlanabb haszonélvezője. Miközben nagyot kaszál az Ukrajnának eladott drónokon, és kulcsszerepet játszik a gabonaexportról folytatott tárgyalásokban, a második negyedévben 25%-kan növelte oroszországi exportját a szankciók előtti szinthez képest. Nureddin Nebati pénzügyminiszter szerint olyan területeken kereskednek Oroszországgal, amelyekre a szankciók nem vonatkoznak.

Brian Nelson a pénzügyminisztérium terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, ez egy globális erőfeszítés.

Utána kell járni azoknak, akik kijátsszák a szankciókat, hogy hatást gyakoroljunk a csatatérre, és utánajárni azoknak, akik lehetősé teszik, hogy Putyin elnök kiterjessze hatalmát"

– mondta.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.