Megbukott a bizalmi szavazáson az Ilie Bolojan vezette bukaresti kormány

A kormánykoalícióból kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzékben lévő szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által beterjesztett bizalmatlansági indítványt 281 képviselő és szenátor szavazta meg. A kormány megbuktatásához a törvényhozók többségének támogatására, legalább 233 voksra volt szükség.

A kormányválság azután robbant ki, hogy a szociáldemokraták április 20-án megvonták a bizalmat a szerintük együttműködésre képtelen és a deficitcsökkentő intézkedések miatt népszerűtlenné vált Ilie Bolojantól, majd miután a miniszterelnök nem volt hajlandó lemondani, a PSD visszahívta minisztereit a kormányból és bizalmatlansági indítványt terjesztett be a - PNL, az RMDSZ és az USR minisztereiből álló - kabinet ellen.

Az ülés a bizalmatlansági indítvány szövegének felolvasásával kezdődött. Kezdeményezői szerint a kormány az országos helyreállítási terv (PNRR) mérföldköveire és 'előzetes elemzésekre' hivatkozva készíti elő állami vállalatok részvényeinek eladását, átláthatatlanul és valós értékük alatt. Az áruba bocsátandó cégek között említik a CEC Bankot, a Salromot, a Hidroelectricát, a Romgazt, valamint egyes védelmi ipari vállalatokat, és azt állítják, hogy a Bolojan-kabinet a közvita és a politikai egyeztetés megkerülésével gyengítené az állam befolyását stratégiai ágazatokban.

Az indítvány aláírói szerint az elmúlt időszak megszorító intézkedései rontották az életszínvonalat, miközben érdemben nem csökkentek az állami kiadások. Szerintük a nyugdíjak befagyasztása és a közalkalmazotti bérek egy részének csökkentése mellett is magas maradt a költségvetési hiány, ezért a kormány a lakossággal fizetteti meg az államháztartás rendbetételének árát, miközben a hatalmi struktúrák és a kiváltságok sértetlenek maradtak.

Az Agerpres által idézett aláírók azt is állítják, hogy Ilie Bolojan akadályozta az állami beruházási programok folytatását, nem számolta fel a közalkalmazotti bérek közötti egyenlőtlenségeket és ideológiai megfontolásokat helyezett a társadalmi és gazdasági szempontok elé. A kezdeményezők szerint Romániának olyan kormányra van szüksége, amely nem szegényíti el a lakosságot és nem értékesíti az állami vagyont, hanem a nemzeti érdekeket védi, ezért a Bolojan-kabinetnek távoznia kell.

Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője felszólalásában azt mondta, felelőtlenség egy kormányt leváltani úgy, hogy közben nem állnak elő megoldásokkal. Szerinte azoknak, akik bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek, erkölcsi kötelességük alternatívákat is felmutatni, mielőtt „felrobbantják” a kormányzást.

Az RMDSZ álláspontja nagyon világos. Nem szavazzuk meg ezt a bizalmatlansági indítványt. Nem azért, mert ne lennének problémák. Vannak, és súlyosak is. De úgy gondoljuk, hogy ebben a pillanatban a politikai felelősség azt jelenti, hogy nem növeljük a bizonytalanságot egy amúgy is bonyolult helyzetben”

– fogalmazott a szenátor.

A kormány bukása után a jelenlegi kabinet hivatalban marad az új végreható hatalom tagjainak eskütételéig. Hatásköre korlátozott lesz: csak a közügyek intézéséhez feltétlenül szükséges intézkedésekről dönthet, nem bocsáthat ki rendeleteket, és nem kezdeményezhet törvénytervezeteket.

Mostantól fókuszba kerül a Cotroceni-palota. Románia elnökének konzultálnia kell a parlamenti pártokkal. Az egyeztetések után az államfő kijelöl egy miniszterelnök-jelöltet. Az alkotmány nem szab pontos határidőt a kijelölésre a kormány bukása után. A majdani jelöltnek viszont tíz napja van arra, hogy bizalmi szavazást kérjen a parlamenttől a kormányprogramról és a kabinet összetételéről. Nicusor Dan államfő korábban úgy nyilatkozott: nem fog olyan kormányfőjelöltet kinevezni, aki az AUR részvételével vagy parlamenti támogatásával akar kormányt alakítani, és a maga részéről azon lesz, hogy Romániát továbbra is nyugati elkötelezettségű kormány vezesse.

Megosztás

Címkék