Megalakult az új szerb köztársasági parlament
Ma tartotta alakuló ülését a köztársasági képviselőház. A többpártrendszerben Szerbia területén ez a tizenkettedik összetételű parlament. Habár a június 21-én megtartott választásokon összesen 21 lista jelöltette magát, csupán 7 lista érte el a választási küszöböt, így három többségi és négy kisebbségi lista vesz részt a képviselőház munkájában. A rendelkezésre álló 250 mandátumból abszolút többséggel, a Szerb Haladó Párt (SZHP) 188 helyet tudhat magáénak.
Átalakult a JKSZ, belőle lett többek között a Szerbiai Szocialista Párt (SZSZP). A kilencvenes években az akkori jugoszláv szövetségi államok közötti feszültség a választások idején csak fokozódott, számos incidens követte az akkori kampányt. Mégis akkor 71 százalékos volt a részvételi arány, és a szavazópolgárok 46 százaléka Szerbiában a SZSZP-re szavazott, így ők szerezték meg a 250 mandátum több mint kétharmadát, 194 képviselőt delegálhattak. Rajtuk kívül még a Szerb Megújhodási Mozgalom 19 képviselővel, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) 8 és a Demokrata Párt 7 képviselővel került be a parlamentbe. A többpártrendszerben az első parlamenti elnöknek Slobodan Unkovićot választották, akit hamarosan Aleksandar Banković váltott.
A parlamenti választásokkal egy időben megtartották az államfői választásokat is, akkor a köztársasági elnöknek Slobodan Miloševićet választották. Az ezt következő időszakot az ország történelmének egyik legnehezebb időszaka követte.
A többpártrendszer kezdetét a valamikori Jugoszlávia szétesése, a belviszályok, a délszláv háborúk jellemezték, tüntetések hada, a koszovói tartományban egyre gyakoribb zavargások... A kilencvenes években összesen 4 parlamenti választást tartottak meg, majd a 2000. október 5-e után, 2001 januárjában újabb rendszerváltás következett, amikor a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) vette át a hatalmat. A demokratikus hatalmat a Szerb Haladó Párt pedig 2012-ben váltotta le, azóta nő az ő népszerűségük, így a legutóbbi választásokon a szavazatok 60,65 százalékával begyűjtötték a parlament 250 mandátumának majdnem kétharmadát, 188 képviselőt delegálhatnak. Korábbi koalíciós partnerül a Szerbiai Szocialista Párt és az Egyesült Szerbia közös listája ugyanakkor a szavazatok 10,38 százalékával 32 mandátumot tudhat magáénak. Míg a parlamentben teljesen újnak számító Aleksandar Šapić – Győzelem Szerbiáért lista a szavazatok 3,83 százalékával 11 képviselőt delegálhat.
A június 21-i választásokon történelmi sikert ért el a Vajdasági Magyar Szövetség is, hiszen a történelmi VMDK 1990-ben mutatott politikai sikere után most sikerült a vajdasági magyar kisebbségnek újra jelentősebb képviseletet megvalósítani köztársasági szinten, hiszen 9 képviselővel vesznek részt az ország legmagasabb szintű törvényhozó szervének munkájában.
És mint azt Pásztor István, a VMSZ elnöke nemrégiben nyilatkozta, továbbra is az SZHP-vel koalícióban kívánnak politizálni, a kisebbség, Vajdaság és az ország érdekeit szolgálni.
A parlamentben jelen lesz még a Muamer Zukorlić – Csak előre lista, mégpedig 4 képviselővel, az Albán Demokrata Alternatíva 3 képviselővel, és Sulejman Ugljanin SDP Sandžak listája is 3 képviselővel.
Az új összetételű parlament első ülését a törvényelőírások szerint a korábbi összetételű parlament elnöke hívta össze. Ennek tett eleget Maja Gojković. A 12-dik összetételű képviselőház napirendjén a mandátumok hitelesítése szerepel, a parlament elnökének és alelnökeinek megválasztása.
Korábban ugyan felmerült annak lehetősége, hogy az alakulóülést a Száva Központban tartják majd a koronavírus-járvány következtében bevezetett óvintézkedések miatt, ám végül mégiscsak a parlament épületében, a tanácsteremben került sor az első ülésre, ahol a balkont is a képviselők rendelkezésére bocsájtották, hogy tartani tudják a képviselők között az előírt biztonságos távolságot.
