2025. július 19., 18:43

„Meg akarnak szabadulni a bosszantó versenytársaktól”. A németek többsége ellenzi az AfD betiltását, derül ki a felmérésből

Az Allensbach Intézet által a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) számára készített legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a németek többsége ellenzi az Alternatíva Németországért (AfD) párt betiltását.

Fotó: pixabay.com

A felmérést július 4. és 16. között végezték 1054 fő megkérdezésével. A megkérdezettek 52 százaléka ellenezte a betiltást, és csak 27 százalék támogatta azt. A Die Welt számol be a jelentésről.

A kelet- és nyugatnémetek között természetesen markáns véleménykülönbség van. Míg a keleti országrészben a megkérdezettek akár 65%-a is ellenzi a tilalmat, addig nyugaton a válaszadók kevesebb mint fele, „csak” 49%-a.

Az egyik fő oka annak, hogy a németek többsége ellenzi a tilalmat, személyes tapasztalat vagy az AfD támogatóival való ismeretség. A felmérés szerint a nyugatnémetek 67%-ának, sőt a keletnémetek 88%-ának van a környezetében valaki, aki támogatja a pártot. Bár az összes válaszadó 54%-a „szélsőjobboldalinak” nevezi az AfD-t, csak 5% gondolja ugyanezt a párt általuk személyesen ismert szimpatizánsairól. A németeknek azért sem tetszik a párt betiltása, mert szerintük ez egy nyilvánvaló kísérlet arra, hogy megszabaduljanak a bosszantó konkurenciától.

Az AfD esetleges betiltásáról szóló vitát az váltotta ki, hogy a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal a közelmúltban szélsőjobboldali szervezetnek minősítette a pártot.

Ez a besorolás azonban jelenleg függőben van, mivel a hivatal az AfD jogi lépéseivel néz szembe, a betiltásról pedig a szövetségi kormány, a Bundestag vagy a Bundesrat kérésére a szövetségi alkotmánybíróságnak kellene végleges döntést hoznia.

Számos politikus, köztük Alexander Dobrindt (CSU) belügyminiszter azonban arra figyelmeztet, hogy egy ilyen lépés megtétele hosszadalmas lenne.

Dobrindt szerint nem helyes a radikális pártok fenyegetését betiltással kezelni, ahelyett, hogy politikai konfrontációval lépnének fel velük szemben.

Az Alternatíva Németországért (AfD) támogatottsága az elmúlt években jelentősen megnőtt, ami a legutóbbi választásokon is megmutatkozott. A februári előrehozott parlamenti választásokon az AfD a szavazatok több mint egyötödét szerezte meg, és jelenleg a Bundestag legerősebb ellenzéki pártja. A június végi közvélemény-kutatásokban 23 és 24% között mozgott. Az AfD erős parlamenti párttá nőtte ki magát, ráadásul több régióban blokkoló kisebbségi státuszra tett szert (így gyakorlatilag megakadályozhat bizonyos politikai döntéseket, illetve blokkolhatja a minősített többséget igénylő alkotmánymódosításokat).

Az AfD jelenleg valamennyi tartományi parlamentben és a Bundestagban is képviselteti magát. Néhány keletnémet tartományban, például Szászországban, Türingiában és Brandenburgban a legerősebb vagy második legerősebb párttá vált a közvélemény-kutatások szerint.

Az AfD növekvő preferenciáját gyakran a lakosság egy részének a migrációs politikával, az európai integrációval vagy a gazdaság zöld átalakításával kapcsolatos elégedetlenségével hozzák összefüggésbe.

A szövetségi köztársaság történetében mindössze két pártot tiltottak be, mindkettőt az 1950-es években. Az Alkotmánybíróság 1952-ben betiltotta a Szocialista Birodalmi Pártot (SRP), amely a náci párt, az NSDAP utódjának tekintette magát. Majd 1956-ban betiltották a Németországi Kommunista Pártot (KPD).

Megosztás

Címkék