2024. április 4., 15:00

Már Shakespearet is támadják állítólagos szexizmusa miatt

A szigetország, de talán a világ egyik legismertebb drámaírójának számító William Shakespeare életműve „rasszista és szexista” és ezért nem kellene a színházakban és az iskolákban dicsőíteni – erre a megállapításra jutott az egyik brit egyetem legújabb tanulmányában, amelyről több hírforrás, köztük a The Telegraph és a thepeoplesvoice is beszámolt.

 

Shakespeare kötet az író képmásával.
Fotó: wikimedia

A Roehampton brit állami egyetem által készített, a helyi sajtó által ismertetett tanulmány szerzői azt állítják, hogy Shakespeare műveiben túl nagy szerepet adott a fehér, testileg erős, heteroszexuális fehér férfiaknak és ezért életművének bemutatásával „aránytalan mértékben propagálják” ezt a csoportot és így lehetővé teszik, hogy a „ciszgender férfi történetek eluralják a színházat.”

A The Telegraph idézi a tanulmány egyik alkotóját, Andy Kessont, aki szerint át kellene értékelni Shakespeare helyét a jelenlegi színházban, mivel meglátása szerint a világhírű író sikerét és korabeli felemelkedését jelentős részben „a férfiasság és a nacionalizmus megjelenítésének” köszönheti.

A tanulmány készítőinek evidens módon hiányoznak a Rómeó és Júlia alkotójának műveiből a transzgender, queer és egyéb hasonló karakterek, a feminista életszemlélet és a nem fehér rasszok megjelenítése. Csupán azt hagyják figyelmen kívül, hogy Shakespeare műveinek születésekor, ott és akkor, ezek a karakterek nem igazán voltak jelen. Persze a történelmi hitelességhez való ilyenfajta ragaszkodás a „kultúra” Netflix és a Disney uralta mai világában, alternatív valóságában nem csoda, ha már-már furcsának számít.

A Shakespeare életművét bíráló tanulmány témáját pro és kontra számos brit sajtótermék felölelte, s ahhoz a sajtóban jelentős számú hozzászólás és vélemény is megjelent. Köztük a gender téma egyik szakértőjének számító, több könyvet is jegyző Lionel Shriver rámutatott: „Shakespeare korában az európai populáció felét fehér férfiak alkották. Nem voltak szivárványszínű zászlóik. És szerencséjükre senki sem gondolt ki számukra olyan nyelvi ocsmányságot, mint a ciszgender megjelölés.”

Egy másik szerző, Andrew Doyle arra mutatott rá, miszerint annak, hogy Shakespeare műveit sokat játsszák, egyszerű oka van, mégpedig az, hogy messze az egyik legjobb drámaírónak számít. „Az ideológusok ismét leredukálnák az igazi nagy művészetet saját ideológiájuk átültetésére” – jegyezte meg.

A brit alsóház egyik képviselőnője, a kulturális bizottság tagja, Jane Stevenson is egyértelműen fogalmazott a téma kapcsán. „Shakespeare műveit több, mint 100 nyelvre fordították le és egyértelmű, hogy azoknak máig ható visszhangja van az egész világon. A szerelem, a gyűlölet az ambíciók, a veszteségek, a féltékenység – ezek mind olyan általános érzelmek, amelyeket mindannyian most is átélünk” – mondta.

Az egyre korlátlanabbul megjelenő őrület mellett a józanság ezen hangjai akár biztatóak is lehetnek. De azért óvatosan az optimizmussal. Hiszen, ahogy egy neki tulajdonított mondás szerint egyszer Albert Einstein kijelentette: A világegyetem és az emberi hülyeség végtelen. De az előbbiben még nem vagyok teljesen biztos.

 

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.