Málta, Bulgária és az erős Olaszország. További országok is ellenzik az EB tervét, hogy Ukrajnát az orosz kamatokból finanszírozzák
Olaszország Belgiumhoz és más uniós országokhoz csatlakozva ellenezte az Európai Bizottság azon tervét, hogy a befagyasztott orosz állami vagyonból 210 milliárd eurót az Ukrajnának nyújtott támogatás finanszírozására fordítson.
Ez egy, a Politico rendelkezésére álló belső dokumentumból derül ki. Olaszország és Belgium mellett Bulgária és Málta is csatlakozott a kezdeményezéshez. Az Európai Bizottságnak más megoldást kell találnia, Csehország pedig nem garantál semmit - jelentette ki vasárnap Andrej Babiš (ANO) miniszterelnök-jelölt.
Az Európai Bizottság azt szorgalmazza, hogy a tagállamok a csúcstalálkozón állapodjanak meg egy olyan mechanizmusról, amely lehetővé tenné Kijev hosszú távú finanszírozását egy úgynevezett „jóvátételi hitel” révén. A belga kormány azonban már régóta aggályosnak tartja, hogy jogi viták vagy a pénzeszközök Oroszországnak való visszaszolgáltatása esetén teljes egészében neki kellene fizetnie a visszafizetést. Eddig azonban hiányzott egy erős szövetséges - írja a Politico.
Mint a Politico rámutat, az egyik ilyen lehetőség egy közös európai adósság kibocsátása, amely az Ukrajnának a következő években nyújtandó segélyeket finanszírozná. Ez a „B-terv” azonban egyes tagállamok ellenállásába ütközik, mivel növelné az olyan országok, mint Olaszország és Franciaország adósságterheit, miközben valamennyi tagállam egyhangú hozzájárulását igényelné.
Ez azt jelenti, hogy például Orbán Viktor magyar miniszterelnök megakadályozhatja. Andrej Babiš cseh miniszterelnök-jelölt egyetért Bart De Wever belga miniszterelnökkel, akivel csütörtökön Brüsszelben találkozott.
- mondta.
- tette hozzá.
Az Euractiv szerint a szóban forgó négy ország támogatta ugyan a Bizottság javaslatát az orosz állami vagyon határozatlan idejű befagyasztására az EU-ban, de arra is figyelmeztettek, hogy a lépés nem „előzheti meg” az Ukrajna támogatására való esetleges felhasználásukról szóló döntést. A Bizottság azt javasolta, hogy a vagyontárgyakról sürgősségi rendelkezés útján döntsenek.
A Bizottság azt javasolta, hogy az uniós szerződések sürgősségi rendelkezése, az úgynevezett 122. cikk alapján rendelkezzenek a vagyontárgyakról, hogy ne kelljen félévente egyhangúlag megújítani a szankciókat, ami utat nyithatna azok feloldásához. Az Euractiv szerint az uniós diplomaták pénteken valóban megszavazták, hogy a vészhelyzeti rendelkezés alapján határozatlan időre befagyasszák a vagyontárgyakat. A cél az, hogy a szankciók feloldása esetén ne kerülhessenek vissza pénzeszközök Oroszországba, ami Belgiumot több százmilliárd eurós követeléseknek tenné ki. A 210 milliárd euró nagy részét a brüsszeli székhelyű Euroclear banknál tartják.
Azt is hangsúlyozták, hogy a vagyonbefagyasztásról szóló határozat nem teremthet precedenst az EU közös kül- és biztonságpolitikája számára, ahol az egyhangúság a norma.
Az Euractiv arról is beszámol, hogy Magyarország és Belgium is fenntartásait fejezte ki a Bizottság tervével kapcsolatban, az uniós jog esetleges megsértésére és az eurózóna pénzügyi stabilitását fenyegető kockázatokra figyelmeztetve. Az Európai Központi Bank is többször figyelmeztetett ezekre a kockázatokra. Maga a Bizottság az Euractiv szerint nem volt hajlandó kommentálni az ügyet.
