Magyar–német megegyezés körvonalazódik – Orbán Viktor Olaf Scholzcal tárgyalt
Orbán Viktor miniszterelnök tolerancia ajánlatot tett Olaf Scholz német kancellárnak berlini egyeztetésükön azokban a kérdésekben, amelyekben a két ország nem ért egyet - erről a kormányfő azon a keddi fórumon számolt be, amelyet a Cicero közéleti folyóirat és a Berliner Zeitung című napilap szervezett.
Úgy vélte, hogy a magyar-német barátság „speciális”, és kiindulópontnak mindenképpen jó a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztéséhez.
Mint mondta, a hétfői találkozón toleráns hozzáállást ajánlott Scholznak a migrációt elutasító, a multikulturalizmust ellenző és a tradicionális családkoncepcióhoz ragaszkodó magyar állásponttal kapcsolatban.
Miközben Angela Merkel előző kancellár ezt az ajánlatot következetesen elutasította, Scholz most meghallgatta - jegyezte meg Orbán Viktor, hozzátéve: azt reméli, hogy további előrelépést hoz majd a két év múlva tervezett újabb hivatalos berlini látogatása, amikor ráadásul Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.
Magyarország a béketáborhoz tartozik, „az azonnali tűzszünet és az azonnali béketárgyalások híve vagyok” - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Elmondta: Magyarország már elvesztette körülbelül 200 állampolgárát, akik besorozott katonaként meghaltak a fronton.
A miniszterelnök nagy bajnak nevezte, hogy a krímivel ellentétben ezúttal nem sikerült elszigetelni a konfliktust.
Hibának mondta, hogy miközben ő a háború előtt békemisszión járt Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, a nyugati oldalon senki nem érezte úgy, hogy tárgyalni kell.
Az ukrajnai háborúban a tűzszünetnek nem Ukrajna és Oroszország között kell létrejönnie, hanem az Egyesült Államok és Oroszország között, a hatalmi realitások alapján az amerikaiakkal kell tárgyalni - mondta a magyar miniszterelnök.
Mint kifejtette, a háborúnak az erőforrások adják a lényegét,
és miközben az oroszoknak szinte korlátlan erőforrásaik vannak energia, katonák és emberi erőforrás terén, Ukrajnának csak azért van elegendő forrása, mert a Nyugat és az Egyesült Államok segíti.
A miniszterelnök kijelentette azt is: Joe Biden amerikai elnök túl messzire ment, amikor a többi között háborús bűnösnek vagy tömeggyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt. A béke reménye ezért szerinte Donald Trump korábbi amerikai elnök.
Kivitelezésében primitív, hatásában katasztrofális Brüsszel Oroszországgal szembeni szankciós politikája - emelte ki Orbán Viktor.
Brüsszel szankciós politikája „negligálja az európai érdekeket” és „tönkre teszi” a német és a magyar gazdaságot, Moszkvát viszont hozzásegíti ahhoz, hogy fél év alatt megkeressen annyi pénzt az energiahordozók értékesítésével, mint korábban egy év alatt - fejtette ki Orbán Viktor.
Aláhúzta, hogy nem magát az eszközt, a szankciós politikát kifogásolja, hanem a megvalósítást.
Mint mondta, szankciót csak „intelligensen” szabad kivetni, és csak az erősebb fél helyzetéből.
Csak egy erősebb szereplő tud kikényszeríteni változást szankciókkal egy másik, gyengébb szereplőtől, Brüsszel politikájával viszont az a helyzet állt elő, hogy „egy törpe szankcióz egy óriást”, és ebbe „a törpe belehal” - hangoztatta, hozzátéve, hogy át kell gondolni ezt a politikát, „újra kell faragni” az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedéseket.
- húzta alá a kormányfő, kifejtve: „lehet úgy csinálni szankciókat, hogy az energia oldalán nem tesszük tönkre magunkat, de a bizottság nem volt erre képes”.
Ezért amikor szankciókról van szó, akkor „kénytelen vagyok azt mondani, hogy nekem van egy problémám, és (..) ha nem segítetek megoldani, vétózok”, mert „azt nem lehet, hogy a magyarokat félrerugdossátok a sarokba” - fogalmazott Orbán Viktor.
Arról is szólt, hogy nem tudni, Moszkva újraindítja-e az energiaszállításokat, különösen olyan körülmények között, amikor „bizonyos csoportok terrorista akciókkal felrobbantják a vezetékeket”, aminek következtében akkor sem tudnának szállítani, ha akarnának.
Mint mondta, „nagyon aggódunk, hogy ez történhet az egyetlen megmaradt nagy volumenű vezetékkel”, a Déli Áramlattal is.
Hosszabb távon szemlélve „az európai érdek nem az, hogy felcseréljük az orosz energiafüggőséget az amerikai energiafüggőségre”,
amely ugyan „politikailag kényelmesebb, mert az amerikaiak az oroszokkal szemben demokraták”, de „nem jó”, mert Európának vásárlóként az az érdeke, hogy „legyen négy-öt ajánlat az asztalon”, amelyek közül gazdasági vagy politikai megfontolások alapján lehet választani.
- jelentette ki Orbán Viktor, aláhúzva: olyan helyzetet kell teremteni, amelyben Európa több alternatíva közül választhat, vagyis vásárolhat energiát például Amerikából, Algériából, Katarból vagy éppen Oroszországból.
Nem az orosz gáz és az orosz olaj a baj, hanem hogy „nincs más, és ezért ki vagyunk szolgáltatva”, így „nem az a kérdés, hogy az oroszok tudnak-e majd szállítani, hanem az, hogy hány helyről tudunk vásárolni, és versenyeztetni” az energiaszállító partnereket - fejtette ki a miniszterelnök.
