Legkevesebb negyvenen megsebesültek a csütörtök reggeli iráni rakétatámadásban Izraelben – REGGELI ÖSSZEFOGLALÓ
Legkevesebb negyvenen megsebesültek, közülük négyen súlyosan a csütörtök reggeli iráni rakétatámadásban Izraelben - jelentette az izraeli mentőszolgálat.
Az iráni ballisztikus rakéták négy helyszínen okoztak károkat. Közvetlen találat érte a Szoroka kórházat Beer Séván, az ország déli részén, a Negev sivatagban. Súlyos anyagi károk keletkeztek a Tel-Aviv meletti Ramat Ganban, egy jaffai idősotthonban, és Holon egyik lakónegyedében. Teherán egyszerre legalább húsz rakétát indított Izrael ellen a reggeli támadásban.
A Szoroka kórházban a sebészeti szárnyat érte a találat, melynek nyomán tűz ütött ki. A súlyos, mozgásképtelen betegek a földalatti vészkórtermekben fekszenek, az intézmény előre felkészült az esetleges támadásra.
Uriel Bosso egészségügyi miniszter a Szoroka kórház elleni rakétatalálatot terrorcselekménynek, "a határvonal átlépésének" minősítette.
A támadás az iráni rezsim háborús bűncselekménye, amelyet szándékosan követett el ártatlan civilek és az életmentésre elkötelezett orvosi csapatok ellen. Az Egészségügyi Minisztérium előre felkészült, és az azonnali intézkedéseknek köszönhetően elkerültünk a nagyon súlyos katasztrófát - tette hozzá.
Izrael magatartása ellentétes a nemzetközi joggal, megsérti Irán szuverenitását, és komoly fenyegetést jelent a régió békéjére – közölte Vang Ji kínai külügyminiszter ománi kollégájával, Badr al-Buszaidival folytatott szerdai telefonbeszélgetése során – adta hírül a kínai állami média csütörtökön.
A kínai külügyminiszter hangsúlyozta: a fegyveres konfliktus félbeszakította az iráni atomprogrammal kapcsolatos közvetett tárgyalásokat, és meghiúsította Omán közvetítői próbálkozásait. Kína kezdettől fogva elutasítja az erő alkalmazását, és azonnal kinyilvánította ellenzését Izrael katonai akciójával kapcsolatban.
Az ománi külügyminiszter a telefonbeszélgetés során kijelentette: Izrael Irán elleni támadása nyíltan sérti az ENSZ alapokmányát és a nemzetközi jogot, valamint csorbítja Irán szuverenitását és területi integritását. Omán mély aggodalmát fejezte ki a kialakult helyzet miatt, különös tekintettel arra, hogy a nukleáris létesítmények elleni csapások nukleáris szivárgáshoz vezethetnek, ami katasztrofális következményekkel járhat a térség számára. A külügyminiszter méltatta Kína következetes kiállását az igazságosság és a béke mellett a nemzetközi közösségen belül, és reményét fejezte ki, hogy Peking a jövőben még nagyobb szerepet vállal a közel-keleti béke és stabilitás helyreállításában.
Vang Ji hangsúlyozta: a legsürgetőbb feladat a tűzszünet elérése, mivel minél előbb sikerül véget vetni a harcoknak, annál kisebb lesz a térségre nehezedő teher.
Vang szerint a nemzetközi közösségnek – különösen a térség országainak – összehangoltan kell fellépniük a háborúval szemben, és egységesen támogatniuk kell a politikai megoldást. Peking továbbra is kész együttműködni Ománnal és más regionális szereplőkkel, és az ENSZ fórumain is aktív szerepet vállal a konfliktus rendezésében.
Az ENSZ főtitkára tűzszünethez vezető azonnali feszültségmentesítést sürgetett az Izrael és Irán közötti konfliktusban szerdán, és óva intett bármilyen további külső beavatkozástól.
António Guterres közleményében mélységes aggodalmának adott hangot a Közel-Keleten zajló katonai eszkaláció miatt, és a válság további nemzetközi kiterjedésének elkerülését sürgette.
– fogalmazott a főtitkár, aki elítélte az emberéletek elvesztését, polgárok bántódását, valamint az otthonokban és a polgári infrastruktúrában okozott károkat.
Guterres úgy vélte, hogy a diplomácia a "legjobb és egyetlen" eszköz arra, hogy az iráni atomprogrammal, valamint regionális biztonsággal kapcsolatos aggodalmakra választ tudjanak adni, és egyben felszólította az ENSZ-tagállamokat arra, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a világszervezet alapokmányát, a nemzetközi jogot, és annak részeként a nemzetközi humanitárius jogot.
Irán határozottan meg fogja védeni területi épségét az izraeli agresszióval szemben - közölte szerdán Iszmáil Bagai iráni külügyi szóvivő.
- idézte Bagait az IRNA iráni hírügynökség. "Úgy véljük, hogy az önvédelem az egyetlen ellenszere a ránk erőltetett háborúnak" - fűzte hozzá.
- hangsúlyozta.
A Mehr iráni hírügynökség arról számolt be, hogy bekérették a svájci és a német nagykövetet is a teheráni külügyminisztériumba. A tájékoztatás szerint a svájci nagykövetnél Donald Trump amerikai elnök feltétel nélküli megadásról szóló "provokatív" kijelentései ellen tiltakoztak. A svájci nagykövetség a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok hiányában az amerikai érdekeket képviseli Iránban.
A német nagykövetnél Friedrich Merz német kancellár sértőnek minősített kijelentései ellen tiltakoztak, aki az előző nap arról beszélt a G7-ek kanadai csúcstalálkozóján, hogy napirendre kerülhet Irán nukleáris programjának teljes megsemmisítése, ha Teherán nem tér vissza a tárgyalóasztalhoz.
Az iráni Forradalmi Gárda szerdán bejelentette, hogy első alkalommal vetették be hadi körülmények között a kétfokozatú Szadzsil típusú, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát. A Tasznim hírügynökség szerint legalább három ilyen rakétával támadták Izrael területét. A mintegy 2000 kilométer hatótávolságú harceszköz a legmodernebbek között van az iráni arzenálban. Szilárdanyag meghajtása miatt gyorsabban bevethető a folyékony üzemanyaggal működő rakétáknál és nehezebben is észlelhető. Akár egytonnás robbanófejet is hordozhat.
Mindeközben sajtójelentések szerint az iráni állami televízió hackertámadás célpontjává vált. Egy műsorvezető tájékoztatta a lakosságot a televíziós programban jelentkezett zavarokról. "Amennyiben a televízióban különböző csatornákon zavart, vagy nem helyénvaló jelentéseket látnak, akkor ez a műholdas frekvenciákon keresztüli ellenséges zavarásra vezethető vissza" - idézték a műsorvezetőt.
A közösségi médiában az állami televízió adásáról készült videók jelentek meg, amelyek a kibertámadást voltak hivatottak bizonyítani. A képernyőkön a 2022 őszi tömegtüntetésekről készült képsorok voltak láthatók.
Emmanuel Macron francia elnök felkérte külügyminiszterét, Jean-Noël Barrot-t, hogy a következő napokban "a közeli európai partnerekkel együtt javasoljon egy olyan igényes tárgyalásos rendezést, amely véget vethet az Izrael és Irán közötti konfliktusnak" - jelentette be szerda este a francia elnöki hivatal.
A tájékoztatás szerint az államfő az Elysée-palotában tartott védelmi és nemzetbiztonsági tanácsi ülésen "aggodalmát fejezte ki a folyamatban lévő eszkaláció miatt, amelynek során az izraeli csapások egyre inkább olyan célpontokat érintenek, amelyek nem kapcsolódnak Irán nukleáris és ballisztikus programjához, és egyre több a civil áldozat Iránban és Izraelben". Az elnök úgy vélte, hogy "sürgősen véget kell vetni ezeknek a katonai műveleteknek" - olvasható a francia elnökség közleményében.
A védelmi tanács ülésén jelen volt François Bayrou miniszterelnök és Sébastien Lecornu védelmi miniszter is.
A francia diplomácia vezetője a konfliktus kezdete óta szoros kapcsolatban áll német és brit kollégájával, akik hosszú ideje részt vesznek az iráni nukleáris programról folytatott tárgyalásokon.
Emmanuel Macron arra is felkérte a külügyminisztériumot, hogy "tegye meg a szükséges intézkedéseket" annak érdekében, hogy megkönnyítse az Iránból vagy Izraelből távozni kívánó francia állampolgárok távozását - közölte az elnöki hivatal. Az államfő emlékeztetett arra, hogy egyelőre "határozottan nem javasolt ebbe a két országba utazni".
A teljes győzelem és nem egy tűzszünet a cél az izraeli-iráni konfliktust tekintve, ami azt jelenti, hogy Irán nem jut atomfegyverhez - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban szerdán.
Fehér házi dolgozószobájában, kérdésekre válaszolva az elnök hangsúlyozta, hogy a tűzszünetnél többet akar látni a konfliktus lezárásaként. Ismét világossá tette, hogy nem fogja megengedni Irán számára a nukleáris fegyver kifejlesztését. Egyben megismételte, hogy Irán képviselői hajlandóak lennének elutazni Washingtonba tárgyalások érdekében, de ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy "nagyon késő".
Donald Trump beszámolt arról is, hogy szerdán fogadta a pakisztáni fegyveres erők parancsnokát, Aszim Munirt, akinek köszönetet mondott azért, hogy országa megállapodásra jutott Indiával a közelmúltban kialakult konfliktus rendezéséről. Egyben méltatta az atomfegyverrel rendelkező két ázsiai hatalom vezetőjének bölcsességét abban, hogy sikerült elkerülni a háborút, és hozzátette, hogy most az Egyesült Államok mindkét országgal kereskedelmi megállapodás megkötésén dolgozik.
Az elnök azt követően válaszolt a kérdésekre, hogy dolgozószobájában fogadta az Egyesült Államokban zajló labdarúgó klubvilágbajnokságon szereplő olasz Juventus futballklub tagjait és Gianni Infantinót, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA elnökét.
Meg kell találni a megállapodás lehetőségét a Közel-Keleten, és biztosítani mind Irán, mind Izrael érdekeit - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök vezető csütörtökre virradó éjjel, Szentpéterváron azon a találkozón, amelyet nemzetközi hírügynökségek képviselőivel tartott a Nemzetközi Gazdasági Fórum kezdete alkalmából.
Putyin szerint vannak lehetőségek arra, hogy mind Irán érdekeit biztosítsák a békés atomenergia területén, mind pedig eloszlassák Izrael aggodalmait.
- tette hozzá.
Mint fogalmazott, Oroszország senkit sem akar a békés megoldásra rákényszeríteni az Irán és Izrael közötti konfliktusban, de elmondja, miként látja a helyzet megoldását.
- mondta.
A vonatkozó kérdésre reagálva Putyin kétszer is hangsúlyozta, hogy még beszélni sem hajlandó Irán vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah Izrael általi meggyilkolásának lehetőségéről.
Közölte, hogy Irán nem kért Oroszországtól katonai segítséget, a két ország stratégiai partnerségi szerződés védelmi együttműködésre nem terjed ki. Megemlítette, hogy Teherán korábban nem mutatott érdeklődést a Moszkva által korábban felajánlott légvédelmi együttműködés iránt.
Elmondta, Oroszország megállapodott Izrael vezetésével, hogy biztosítani fogja a busehri atomerőmű építésén dolgozó több száz orosz szakember biztonságát.
Ausztrália kis létszámban kimenekítette állampolgárait csütörtökre virradóra Izraelből, míg Új-Zéland nagykövetségének munkatársai elhagyták Iránt, de a két kormány arra figyelmeztetett, hogy a lezárt légtér miatt korlátozott mértékben tudnak hozzájárulni a konfliktusövezet elhagyásához segítséget kérő több ezer állampolgár távozásához.
Az ausztrál kormány korábban egy kisebb csoportot evakuált Izraelből egy szárazföldi határátkelőn keresztül, és további lehetőségek után fog nézni - mondta Wong újságíróknak. Hangoztatta: "Valódi, súlyos korlátai vannak, hogy mit tehet a kormány. A légtér továbbra is zárva van".
Az Iránban tartózkodó ausztráloknak azt tanácsolták, hogy ha biztonságos, hagyják el az országot, vagy keressenek menedéket.
Az ausztrál diplomácia irányítója az ABC helyi rádióadónak adott interjúban kifejtette: "Reménykedtünk abban, hogy a repülőgépek be- és kijutási kapacitása megnő, de ebben a szakaszban a repülőterek és a légtér még mindig zárva van. Izraelben további lehetőségeink vannak, míg Iránban ez nagyon nehéz".
Winston Peters új-zélandi külügyminiszter azt mondta, hogy Új-Zéland mindent megtesz, hogy segítsen állampolgárainak a "nagyon komoly gyakorlati korlátozások" ellenére, és tanácsokat ad a szárazföldi határátkelésre vonatkozóan.
Új-Zéland ideiglenesen bezárta teheráni nagykövetségét, és két alkalmazottját és családjukat szárazföldi úton Azerbajdzsánba evakuálta - mondta. Hozzáfűzte: "Egyik napról a másikra lehetőség adódott arra, hogy nagykövetségünk munkatársait egy konvoj részeként, más országok kormánytisztviselőivel együtt kivigyük Iránból".
