Lengyelország nem küldi katonáit Iránba, más feladatai vannak a NATO-ban, és az iráni konfliktus nem érinti közvetlenül a lengyelek biztonságát - jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő kedden.

Donald Tusk a keddi kormányülés elején nyilatkozott így.

- fogalmazott, hozzátéve: a lengyel szárazföldi, légi és tengerészeti erőknek "más feladatai vannak a NATO keretében.

- húzta alá a kormányfő.

Donald Trump amerikai elnök vasárnap megismételte a felhívást, hogy az Egyesült Államok szövetségesei segítsenek az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.

Korábban írtuk

Irán részéről egyelőre nem érkezett erről megerősítés. Izraeli tisztviselők a Reuters hírügynökségnek elmondták, Laridzsáni az egyik célpontja volt az izraeli hadsereg által hétfő este Irán egész területén végrehajtott támadásoknak.

Ha halálát megerősítik, ő a legmagasabb rangú iráni tisztviselő, akit megöltek a háború első napján elhunyt legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah után.

Az izraeli hadsereg bejelentette azt is, hogy légicsapásban megölték Golámreza Szulejmanit, a Forradalmi Gárdához köthető Baszidzs milícia vezetőjét.

A hadsereg közleménye szerint a Baszidzs része volt a terrorista iráni rezsim fegyveres apparátusának.

Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah fia készen áll a kormányzásra, átmeneti igazságszolgáltatási bizottságot hoz létre

Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah Egyesült Államokban élő fia bejelentette, hogy létrehoz egy átmeneti igazságszolgáltatási bizottságot, amelynek élére a 2003-as Nobel-békedíjas Sirin Ebadi kerül.

- írta Pahlavi az X közösségi oldalon lévő fiókjában helyi idő szerint hétfőn.

A 2003-as Nobel-békedíjas, 78 éves Sirin Ebadi ügyvédnő "beleegyezett, hogy elnökként vezesse ezt a bizottságot" - tette hozzá. A bizottság tagja lesz még Iradzs Mesdaghi író, Lejla Bahmani és Afsin Ellian is, akik Reza Pahlavi szerint négy generáció iráni szakértőit képviselik.

Reza Pahlavi, aki az 1979-es, a monarchiát megdöntő forradalom óta nem tért vissza Iránba, a külföldön működő számos ellenzéki mozgalom egyikének vezetője, és az iráni hatalom bukása esetén alternatívaként lépne fel.

A nemzetközi porondra az iráni tiltakozási hullám idején lépett, amely januárban érte el csúcspontját, és amelyet véresen levertek; ez volt az egyik legjelentősebb megmozdulás az Iszlám Köztársaság kikiáltása óta. Pahlavi szombaton kijelentette, hogy készen áll az ország vezetésére, "amint az Iszlám Köztársaság megbukik".

Közösségi oldalán arról számolt be, azon dolgozik, hogy Iránban és külföldön élő személyiségeket válasszon ki egy "átmeneti rendszer" részévé.

- állította.

Azt is írta, hogy az átmeneti rendszer, az ő vezetése alatt, készen áll majd arra, hogy átvegye az ország irányítását, amint az Iszlám Köztársaság megbukik, és a lehető legrövidebb időn belül helyreállítsa a rendet, a biztonságot, a szabadságot, valamint megteremtse a feltételeket Irán (gazdaságának) fellendítéséhez és felvirágzásához. Pahlavinak eddig nem sikerült elnyernie Donald Trump amerikai elnök támogatását, aki soha nem találkozott vele hivatalosan, és több alkalommal is kifejezte kétségét azzal kapcsolatban, hogy képes-e irányítani Iránt. "

- nyilatkozta nemrég Trump.

Kézzel írt üzenet jelent meg Ali Laridzsáni X-fiókján

Kézzel írt üzenetet tettek közzé Ali Laridzsáni X-fiókján nem sokkal azután, hogy az izraeli hadsereg hivatalosan is beszámolt a Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának megöléséről.

A bejegyzés az iráni haditengerészet azon tagjainak állít emléket, akik a közelmúltbeli amerikai támadásban vesztették életüket, és akiknek temetését kedden tartják. Az üzenetben Laridzsáni hangsúlyozta: az elesett katonák emléke "örökre az iráni nép szívében él", "mártírhaláluk" pedig hosszú időre megszilárdítja az ország fegyveres erőinek alapjait.

A bejegyzés végén arra kéri Allahot, hogy a legmagasabb katonai rangot adományozza az elesett tengerészeknek.

Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter kedden azt jelentette be, hogy az izraeli hadsereg egy éjszakai támadás során megölte Ali Laridzsáni iráni biztonsági vezetőt és Golamreza Szolejmánit, az iráni Forradalmi Gárda alá tartozó Baszidzs milícia parancsnokát. Az iráni állami média egyelőre egyik halálesetet sem erősítette meg.

WFP: rekordméretűre nőhet az élelmiszerbizonytalanság a világban a Közel-Keleten dúló harcok miatt

Rekordméretűre nőhet az élelmiszerbizonytalanság a világban a Közel-Keleten dúló harcok miatt - figyelmeztetett kedden az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP).

Genfi sajtótájékoztatóján Carl Skau, a szervezet igazgatóhelyettese arra figyelmeztetett, hogy - amennyiben a harcok júniusig elhúzódnak - az emelkedő élelmiszerárak, illetve az üzemanyag- és a szállítási díjak megnövekedett költségei miatt világszerte akár további 45 millió embert is súlyos éhínség fenyegethet.

Elmondta azt is, hogy a harcok február 28-i kirobbanása óta a hajózási költségek máris 18 százalékkal emelkedtek, néhány útvonalon pedig változtatni kellett.

- jelentette ki, "rettenetes perspektívának" nevezve ezt a lehetőséget. Skau emlékeztetett arra is, hogy a világban már az iráni konfliktus előtt is korábban nem látott méreteket öltött az éhezés, kiemelve, hogy a WFP már így is kénytelen volt csökkenteni kiadásait, mert a donorországok inkább védelmi kiadásaikra fordítanak nagyobb összegeket.

Görögország külön megállapodások helyett tartós megoldást sürget a Hormuzi-szoros ügyében

Görögország a Hormuzi-szoroson áthaladó hajózásról szóló különmegállapodások helyett átfogó, tartós megoldást sürget a közel-keleti béke biztosítására - mondta kedden Berlinben Jórgosz Gerapetrítisz görög külügyminiszter.

- mondta Gerapetrítisz újságíróknak, miután egyeztetett Johann Wadephul német külügyminiszterrel.

A politikus szerint megalapozott, tartós megoldásra van szükség a közel-keleti béke biztosításához, amely csak szélesebb nemzetközi együttműködés keretében, nemzetközi szervezetek - különösen az ENSZ - égisze alatt valósulhat meg. Görögország a világ egyik legnagyobb kereskedelmi flottáját tartja ellenőrzése alatt.

A görög tulajdonban lévő, mintegy 5700 hajóból álló kereskedelmi flotta a globális hajóhad mintegy 20 százalékát, az Európai Unió flottájának pedig 61 százalékát teszi ki.

A Perzsa-öböl térségében számos görög tulajdonú vagy üzemeltetésű hajó közlekedik, fedélzetükön több tucat görög tengerésszel. A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonala: a globális kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítás mintegy 20 százaléka halad át rajta.

Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni légicsapásai nyomán Teherán gyakorlatilag leállította a hajóforgalmat a szorosban, és kizárólag a teheráni vezetés által jóváhagyott hajóknak engedélyezi az áthaladást.

Pakisztán tagadja, hogy kórházat támadott volna az afgán fővárosban

A pakisztáni kormány tájékoztatási minisztere "teljesen alaptalannak" nevezte kedden az Afganisztánt irányító tálib vezetés azon közlését, mely szerint Iszlámábád légiereje szándékosan egy drogrehabilitációs kórházat bombázott az afgán fővárosban.

Attaullah Tarar az X-en közzétett közleményében azt írta, hogy a légitámadás "célpontjai között semmilyen kórház, drogrehabilitációs központ vagy egyéb civil létesítményt sem volt", a támadás "a katonai és terrorista infrastruktúra, azaz lőszer- és technikaieszköz-raktárak és olyan egyéb létesítmények ellen irányult, amelyek a Pakisztán elleni katonai tevékenység céljait szolgálták ki".

Az afganisztáni belügyminisztérium közlése szerint a hétfő esti támadásban 408 ember meghalt, további 265 pedig megsebesült.

A két ország között február végén kiújult ellenségeskedés hátterében az áll, hogy Iszlámábád szerint a kabuli tálib vezetés évek óta nem lép fel elég határozottan az Afganisztán területén bujkáló terroristacsoportok, főképp a Tehrík-i-Talibán Pakisztán (TTP) ellen, amely rendszeresen hajt végre merényleteket Pakisztánban. Afganisztán tagadja ezt és azt hangoztatja, továbbra sem engedélyezi pakisztáni célpontok afgán területről való támadását; hozzátéve, hogy nincs köze a szomszédos ország belbiztonsági problémáihoz.

Dróntámadás érte az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségét

Dróntámadás érte kedd hajnalban az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségét - közölték kedden iraki biztonsági tisztviselők a sajtóval.

A közlések szerint a nagykövetség légvédelme az épületet célzó drónokat megsemmisítette, ugyanakkor a lelőtt eszközök repeszei a nagykövetség területére hullottak. A jelentések szerint a támadók legkevesebb öt drónt vetettek be, az iráni fegyveres konfliktus kiújulása óta ez volt a legintenzívebb, amerikai célpontok elleni támadás Irakban. Kedd hajnalban további két légicsapás ért egy épületet a főváros Dzsadrija negyedében, a szigorúan őrzött elnöki komplexum területén.

Az épületet az iraki Népi Mozgósítási Erők (PMF) nevű, zömében síita milíciákból álló szervezet parancsnoki központjaként használták.

Az iraki belügyminisztériumtól a Hszinhua kínai hírügynökségnek azt mondták, hogy a támadásban legalább hat ember meghalt, négyen pedig megsebesültek, köztük a szervezet több magas rangú tagja. A támadások elkövetője egyelőre nem ismert, de az Iránhoz köthető fegyveres csoportok a térségben zajló konfliktus kezdete óta rendszeresen támadnak amerikai célpontokat. Hétfő este egy olasz katonákat elszállásoló hotelt is dróntámadás ért Bagdadban. Az olasz közlések szerint a támadásban a katonák közül senki sem sérült meg. Irak olajügyi minisztere kedden bejelentette:

Bagdad tárgyalásokat folytat Iránnal annak érdekében, hogy egyes iraki olajszállító tartályhajók áthaladhassanak a Hormuzi-szoroson, miután az utóbbi időben a tartályhajók elleni támadások az iráni olajexport területén is komoly fennakadásokat okoztak.

Hajan Abdel-Gáni egy korábban közzétett nyilatkozatában arról is beszélt, hogy Irak egy használaton kívüli vezeték helyreállítását tervezi, amely lehetővé tenné, hogy a kőolajat közvetlenül a törökországi Ceyhan kikötőjébe szállítsák.

- tette hozzá.

A mintegy 960 kilométer hosszú Kirkuk-Ceyhan olajvezeték 2014 óta nem működik, miután az Iszlám Állam terrorhálózat fegyveresei többször is megtámadták. A minisztérium várakozásai szerint az export kezdetben a napi 250 ezer hordót is elérheti, amit később akár 450 ezer hordóra is bővíthetnek. Bagdad korábban a kurdisztáni vezetékrendszer ideiglenes használatával próbálta ellensúlyozni az exportkiesést, de a használat feltételeiről nem tudtak megállapodásra jutni a vezetékek fölött ellenőrzéssel bíró kurdisztáni hatóságokkal.