Leégett raktárak, megvert vállalkozók és brutális gyilkosság. Az olasz Prato városát a kínai maffia vette át
Amikor Zhang Ta-jungot hat golyóval a testében egy vértócsában találták meg egy római járdán, senkinek sem jutott eszébe, hogy ennek köze lehet Pratohoz, az olasz textilipar központjává vált városhoz. Ebben a 200 000 lakosú városban, Firenzétől északra, amely a „Made in Italy” márka támaszpontja és Európa legnagyobb ruhagyártási központja, „vállfák háborúja” dúl a kínai maffia különböző bandái között.
A konfliktus már olyan mértékűre fajult, hogy Prato ügyésze, Luca Tescaroli segítségért fordult Rómához, az antimaffia osztály beavatkozását és erősítést kérve a bírók és a rendőrség számára.
Ez a tapasztalt ügyész úgy véli, hogy a hatóságok alábecsülték a helyzetet, ami miatt a maffia növekedni tudott. A város lakói, ahol Európa egyik legnagyobb kínai közössége él, az elmúlt hónapokban megvert kínai üzletembereket és munkásokat, felgyújtott autókat és raktárakat láttak.
A kínai maffia már Prato városában is részt vesz az illegális szerencsejátékok, prostitúció és kábítószer-kereskedelem működtetésében, állítja Francesco Nannucci, a helyi rendőrség nyomozóosztályának volt vezetője.
Prato városának ellenőrzése a bandavezérek számára Európa nagy részének ellenőrzését jelenti, tette hozzá. A kínai klánok, különösen a gyors divat ágazatban, a „pratói rendszernek” köszönhetően virágoznak, amely korrupcióval átitatott és számos szabálytalanságról ismert – munkaügyi jogok, biztonsági szabályok, adó- és vámcsalások megsértése.
Körülbelül 5000 pratói vállalkozás, amelyek többsége kínai tulajdonban lévő kis alvállalkozó cég, olcsó ruhákat gyárt, amelyek aztán egész Európában a boltokba kerülnek. Ugyanolyan gyorsan tűnnek el, ahogy megjelennek, mert macska-egér játékot játszanak a hatóságokkal. Az anyagokat Kínából csempészik, így kerülve meg a vámokat és az adókat, míg a nyereség illegális pénzátutalásokon keresztül visszakerül Kínába.
A verseny miatt az ágazat elsősorban az olcsó munkaerőre támaszkodik, leggyakrabban Kínából vagy Pakisztánból, amely a munkaadók számára 24 órában rendelkezésre áll, tette hozzá Tescaroli.
– mondta Riccardo Tamborrino az S.I. Cobas szakszervezettől, amely sztrájkokat szervez a migránsokért. A nyomozók szerint ugyanis ők hetente hét napot, napi 13 órát dolgoznak, három euró órabérért.
Tamborrino szerint a pratói textilipar mentes minden törvény és egyezmény alól.
– tette hozzá. Teherautók járják éjjel-nappal a pratói ipari zóna utcáit. Ez egy végtelen aszfaltfelület, amelyet raktárak és „Miss Fashion” vagy „Ohlala Pronto Moda” feliratú kirakatok szegélyeznek.
Egy 2017-es bírósági dokumentum szerint ő felügyeli a ruházati cikkek szállítását és egyéb tevékenységeket Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Németországban is. A férfi, akit áprilisban Rómában öltek meg a párja mellett, Naj-csung jobbkeze volt. A lövöldözés három gyújtogatási támadás után történt, amelyeket a Párizs és Madrid közelében található raktárai ellen követtek el.
Nannucci szerint Naj-chung jelenleg Kínában tartózkodhat. 2022-ben a hatóságok felmentették egy fontos, a kínai maffia ellen indított ügyben. A tárgyalást azonban számos hiányosság és szabálytalanság kísérte.
A kínaiak soha nem tiltakoznak, mert rettegnek a megtorlástól, mondják a szakszervezetek.
A „pratói rendszer” mögött a ruhaiparban bekövetkezett változások, a globalizáció és a migráció állnak. Ugyanígy a korrupció is. 2024 májusában a város egyik magas rangú rendőrtisztjét azzal vádolták, hogy kínai és olasz üzletembereknek hozzáférést biztosított a rendőrségi adatbázishoz, amelyből elsősorban a munkavállalókról szereztek információkat. Panaszuk „a fiókban végezte, és soha nem jutott el a bíróságig” – mondta Francesca Ciuffi, az S.I. Cobas szakszervezet tagja.
