Kvantummechanikai kutatásokért ítélték oda idén a fizikai Nobel-díjat
John Clarke brit, Michel H. Devoret francia és John M. Martinis amerikai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat kvantummechanikai kutatásaiért a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
A díjat „a makroszkopikus kvantummechanikai alagút hatás és az energia kvantálása elektromos áramkörben” felfedezéséért kapták.
A fizikai Nobel-díjat 1901 óta most 119. alkalommal ítélték oda, hat alkalommal (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adományozták a kitüntetést.
A kitüntetettek között öt nő van: a lengyel-francia Marie Curie 1903-ban, a német-amerikai Maria Goeppert-Mayer 1963-ban, a kanadai Donna Strickland 2018-ban, az amerikai Andrea Ghez 2020-ban, a francia Anne L'Huillier pedig 2023-ban részesült az elismerésben.
A fizikai Nobel-díjat legfiatalabban 1915-ben az akkor 25 éves brit Lawrence Bragg, legidősebben pedig 2018-ban a 96 éves amerikai Arthur Ashkin nyerte el.
"Családi" díjazásra a Curie-házaspáron kívül is van példa a fizikai Nobel-díj történetében: Lawrence Bragg édesapjával, Williammel közösen részesült a kitüntetésben 1915-ben, és ha nem is egyszerre, de a dán Niels Bohr (1922) és Aage N. Bohr (1975), a svéd Manne Siegbahn (1924) és Kai M. Siegbahn (1981), valamint a brit Joseph John Thomson (1906) és George Paget Thomson (1937) személyében szintén apa és fia vehette át a kitüntetést.
Magyar születésű tudósok közül eddig négyen kaptak fizikai Nobel-díjat: 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)", 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért", 1971-ben a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért". 2023-ban a Németországban élő Krausz Ferenc az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért vehette át a kitüntetést.
Az elmúlt évtized fizikai Nobel-díjasai:
2015 - A japán Kadzsita Takaaki és a kanadai Arthur B. McDonald a neutrínóoszcilláció felfedezéséért, ami megmutatta, hogy a neutrínónak van tömege.
2016 - A brit David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeikért.
2017 - Az amerikai Rainer Weiss, valamint Barry C. Barish és Kip S. Thorne a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) létrehozásában és a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeikért.
2018 - Az amerikai Arthur Ashkin, a francia Gérard Mourou és a kanadai Donna Strickland a lézerfizika területén elért úttörő eredményeikért.
2019 - A kanadai-amerikai James Peebles, a svájci Michel Mayor és Didier Queloz a csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeikért.
2020 - A brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez a fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeikért.
2021 - Az amerikai-japán Syukuro Manabe, a német Klaus Hasselmann és az olasz Giorgio Parisi a komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörő eredményeikért.
2022 - A francia Alain Aspect, az amerikai John F. Clauser és az osztrák Anton Zeilinger úttörő kvantumfizikai kutatásaikért.
2023 – A magyar Krausz Ferenc, valamint a francia Pierre Agostini és Anne L'Huillier az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért.
2024 – Az amerikai John J. Hopfield és a brit-kanadai Geoffrey E. Hinton azokért az alapvető felfedezéseikért és találmányaikért, amelyek lehetővé teszik a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást.
