Kormánybuktatással akadályoznák meg a kétfordulós polgármester-választás bevezetését Romániában
Bizalmatlansági indítványt nyújt be a román Szociáldemokrata Párt (PSD) Ludovic Orban kormánya ellen, ha a jobbközép kabinet úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálja bevezetni a kétfordulós polgármester-választást - szögezte le egy vasárnap esti televíziós műsorban Marcel Ciolacu, a PSD ideiglenes elnöke.
Két nappal korábban Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője is arra figyelmeztette a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), hogy megszavazza a kormány ellen beterjesztendő bizalmatlansági indítványt, ha - az RMDSZ-szel kötött megállapodását megsértve - a PNL a parlament megkerülésével módosítaná a választójogot.
A szociáldemokraták és az RMDSZ szavazatai elegendőek lennének a kormány megbuktatásához.
Romániában a kisebb román pártok és főleg a PNL legfőbb szövetségesének számító jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) sürgetik a visszatérést a kétfordulós polgármester-választáshoz, mondván, hogy e nélkül nem lehet eltávolítani a hatalomból a PSD-t, amely októberig kormányon volt Romániában. Álláspontjuk szerint ugyanis a hatályos egyfordulós választási rendszer a tisztségben lévő polgármesterek újraválasztásának kedvez, márpedig jelenleg a - legnagyobb szervezeti hálóval és csaknem félmilliós tagsággal rendelkező - PSD-nek van a legtöbb polgármestere.
A PSD polgármesterei és megyei önkormányzati vezetői révén tudja mozgósítani választóit a parlamenti választásokon is, tehát a kétfordulós polgármester-választás bevezetésén múlhat az, hogy sikerül-e hosszabb időre ellenzékbe küldeni a PSD-t, vagy egy év múlva ismét megerősödve tér majd vissza a hatalomba - érvel az USR.
Korodi Attila felhívta a figyelmet arra, hogy alkotmánybírósági határozat is tiltja a választójog módosítását kevesebb mint egy évvel a választások előtt.
Romániában a kormánynak két alkotmányos eszköze is van arra, hogy a hosszas parlamenti vitákat mellőzve vagy megelőzve, gyakorlatilag azonnal hatályba léptessen törvényeket. A sürgősségi kormányrendeleteket később vitatja meg - és erősíti meg, módosítja, vagy helyezi hatályon kívül - a parlament. A kormányzati felelősségvállalással előterjesztett törvényeket vagy akár törvénycsomagokat meg sem vitathatja a parlament: azok három napon belül automatikusan hatályba lépnek, amennyiben a törvényhozás nem buktatja meg bizalmatlansági indítvánnyal a kormányt.
