Korábbi kihívások nehezítik az új Bizottság munkáját
Elfogadta a strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament az Ursula von der Leyen által javasolt új Európai Bizottságot. A régi-új bizottsági elnökkel felálló testület decemberben kezdi majd meg a munkát, céljai között pedig az uniós egység megerősítése és egy új bővítési stratégia alkalmazása mellett, a zöld átállással kapcsolatos erőfeszítések is kiemelt szerepet kapnak. A korábbi testületek eredményeit látva azonban mindez közel sem lesz egyszerű feladat, amit a lassú döntéshozatal mellett, a tagállamok közti feszültségek is könnyen megnehezíthetnek.
Az új összetételű Európai Bizottságot az uniós parlament 370 igen szavazattal, 282 nem szavazattal és 36 tartózkodás mellett hagyta jóvá, ami így a legalacsonyabb támogatottságú testület lett az Európai Unió eddigi történetében.
Mindez jól tükrözi a Bizottság megbecsültségét az Európai Unióban, ami az elmúlt években a valódi szerepe helyett, egyre inkább a baloldali politikusok eszközeként működött.
Az eredetileg a szerződések őreként és az „EU motorjaként” számontartott testület az elmúlt években ugyanis sokkal inkább a politikai nyomásgyakorlás eszközeként jeleskedett a „renitens” országokkal szemben, ez pedig az uniós döntéshozatalban is megmutatkozott. Mindebben komoly szerepe van a nemrég újra az EB elnökének megválasztott Ursula von der Leyen-nek, akinek elnöki tisztsége alatt az Európai Unió szerepe mind politikailag mind pedig gazdaságilag jelentősen csökkent az elmúlt években.
A vakcinabeszerzéseket sms-ben intéző német politikus nevéhez köthető olyan megállapodások, mint a Migrációs paktum, vagy például a Green Deal ugyanis mindeddig koránt sem mondhatók sikertörténetnek, az ezekkel párhuzamosan bevezetett intézkedéseknek azonban már jóideje komoly negatív hatásuk van.
Utóbbi esetében például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség már a 2023-as jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unióban elfogadott huszonnyolc korábbi vállalásból mindössze csupán öt fog jó eséllyel és három valószínűleg teljesülni 2030-ra, míg tizenöt várhatóan, további öt pedig szinte biztosan kudarcot vall majd. Az év elején, Európa szerte kialakult gazdatüntetéseknek köszönhetően a Bizottság ráadásul a növényvédőszerek visszaszorítására irányuló javaslatát is kénytelen volt visszavonni, ami tovább csökkentette a zöld átállással kapcsolatos korábbi vállalások teljesülésének esélyeit.
A szinte minden tagállamra kiterjedő demonstrációk hatására ráadásul mind a tagállamok, mind pedig a lakosság körében jelentősen nőtt az unióval szembeni elégedetlenség, amit a már említett Migrációs Paktum egyre egyértelműbb bukása is tovább növelt. Az Európai Bizottság és több nyugati politikus által erőltetett kötelező kvótarendszer ugyanis továbbra sem biztosít kellő védelmet egy esetleges újabb menekülthullám ellen, annak alternatívájaként így egyre több ország vezetése dönt úgy, hogy tagállami szinten kívánja kezelni a problémát.
Mindez pedig a politikai feszültségek tovább mélyítése mellett, az Európai Unió intézményeivel szemben kialakult bizalmatlanságot is tovább növeli, ami az uniós döntéshozatal ellehetetlenítését is magával hozhatja a következő években.
De hasonló elégedetlenséget váltanak ki az orosz-ukrán háború kapcsán meghozott döntések is, amik mára jelentős szerepet játszanak az uniós gazdaság folyamatos gyengülésében. Az ezzel párhuzamosan, az Európai Bizottság és az Európai Parlament vezetése által erőltetett gyorsított ukrán uniós csatlakozás ennek ellenére a nemrég bejelentett új bővítési stratégia fontos részét képezi, aminek elősegítésére a Bizottság 50 milliárd eurót kíván elkülöníteni. Mindemellett a Bizottság az eddigi 118,3 milliárd eurós támogatás után, szeptember végén újabb további 35 milliárd eurónyi hitel folyósítását javasolta Ukrajnának, a jövőben pedig várhatóan újfent emeli majd az országnak szánt összegeket, ami tovább növelheti a gazdaságilag egyre nehezebb helyzetben lévő tagállamok elégedetlenségét.
Az előző testület eredményeit látva tehát több területen is komoly kihívásokkal kell szembenéznie az Európa versenyképességének helyreállításával megbízott új Bizottságnak.
A migrációs krízis kezelése, a Green Deal bukása, valamint az orosz-ukrán háború kapcsán hozott intézkedések ugyanis mind azt mutatják, hogy az unió vezetése gyakran nehezen találja meg az egyensúlyt a tagállami érdekek és a közösségi szintű megoldások között. Az új Bizottság munkáját pedig várhatóan a rekord alacsony támogatottság sem könnyíti majd meg a jövőben, ami miatt már a kezdetektől komoly nyomásgyakorlásra számíthat az Európai Parlament részéről.
Az új Bizottságnak így a fent említett problémák tanulságait levonva kell tehát hatékonyabbá tennie a működését, ami az eddigi tapasztalatokból kiindulva azonban egyáltalán nem lesz egyszerű feladat. Ha ugyanis a következő években a közös érdekek mentén történő politizálás helyett, továbbra is az eddigiekre jellemző, – többnyire zsákutcába vezető – ideológiai alapon meghozott döntések születnek majd, az szinte biztosan az Európai Unió politikai és gazdasági szerepének további gyengülését eredményezi.
