Komoly hatása lehet a német kormányválságnak
Felbomlott a „jelzőlámpa koalícióként” emlegetett kormány Németországban. A Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a Szabaddemokrata Párt (FDP) által alkotott kormánykoalíciót már a kezdetektől fogva komoly ellenétekkel jellemezték, amik a pénzügyminiszter elbocsátásával végül a kormány bukását eredményezték. Márciusban így várhatóan előrehozott választást tartanak majd az országban, aminek eredménye nemcsak Németország, de az egész európai gazdaság számára fontos lehet.

Az Olaf Scholz kancellár által irányított hárompárti koalíció működését már korábban is megnehezítették az SPD, a Zöldek és az FDP között fennálló mély ideológiai különbségek. Míg a szociáldemokraták leginkább a szociális kérdéseket helyezték előtérbe, a szabaddemokraták leginkább a gazdasági megszorítások fontosságát hangsúlyozták, ami több konfliktust is eredményezett a két párt vezetői között az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan a Zöldek által folyamatosan erőltetett klímapolitika is komoly feszültségeket generált a koalícióban. A fosszilis energiahordozók hirtelen visszaszorítását célzó javaslatok ugyanis rendre heves vitákat váltottak ki a kormánykoalíció tagjai között, amikre aztán sohasem sikerült tartós megoldást találniuk a feleknek.
Az orosz-ukrán háború és az ebből fakadó energiaválság végül tovább növelte a koalícióra nehezedő nyomást.
Míg a Zöldek hangsúlyozták a megújuló energiaforrások fejlesztését és az orosz gáztól való függetlenedést, addig az FDP és részben az SPD is pragmatikusabb energiapolitikát sürgetett, beleértve a földgáz és az atomenergia használatát a stabilitás megőrzésének érdekében. Az energiaválságra adott eltérő válaszok pedig végül oda vezettek, hogy a koalíció belső ellentétei mára tarthatatlanná váltak, és a már a kezdetektől belső feszültségekkel terhelt kormány végül megbukott.
A covid 2020-as megjelenése ugyanis a társadalmi kihívások mellett, jelentős gazdasági visszaesést is eredményezett az országban, csökkentve az állam bevételeit és növelve a kiadásokat. Az időközben kirobban orosz-ukrán háború, valamint az inflációs és gazdasági válság pedig tovább rontottak a helyzeten, amit az időközben bevezetett segélycsomagok és ösztönzők sem tudtak mérsékelni. Mindez pedig az államadósság és a költségvetési hiány fokozatos növekedését is eredményezte, ami tovább rontotta a kormánykoalíció és az ország helyzetét.
Ennek köszönhetően a kormány támogatottsága mellett, a német gazdaság teljesítménye is jelentősen visszaesett az utóbbi években, ami az ország kereskedelmi partnereinek gazdasági teljesítményére is komoly hatással volt.
A növekvő energiaárak, az ellátási láncok akadozása, valamint az inflációs nyomás miatt kialakult visszaesésnek köszönhetően például az olyan kereskedelmi partnerek mint Franciaország, Olaszország vagy épp Magyarország és Szlovákia szintén komoly problémákkal küzdenek. Ezen országok ipara – különösen a közép-európai államoké – ugyanis ezer szálon kapcsolódik a német ipari teljesítményhez, így annak lassulása, egyfajta dominó hatást előidézve a többi ország gazdasági teljesítményére is negatív hatással van. A közép-európai államokban jelentős autóipar és gépgyártás teljesítménye például szinte teljes egészében a nagy német vállalatok megrendeléseitől függ, ami azt eredményezi, hogy a német ipar bármilyen nagyobb mértékű visszaesése vagy az ellátási láncok akadozása az itt található gyárak termelését is nagymértékben csökkenti.
A márciusban esedékes német előrehozott választások eredménye tehát az esetleges német belpolitikai irányváltás előidézése mellett, az egész kontinens gazdasági teljesítményére befolyással lehet, ami egy kedvezőtlen fordulat esetén az európai országok jelentős részének megnehezítheti a gazdasági válságból történő gyorsabb kilábalást.
A szerző politikai elemző.