2025. június 13., 17:25
Frissítve: 03:13

Kiterjedhet-e az izraeli-iráni háború? Így reagált a világ

Péntek hajnalban Izrael légicsapásokat indított iráni célpontok ellen. A világ közvéleménye a konfliktus kiszélesedésétől tart.

Izrael
Fotó: Pixabay.com

Donald Trump amerikai segítséget ígért Izraelnek

Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért Izrael védelmében, amennyiben szükségessé válna – az elnök erről pénteken beszélt egy interjúban.

Donald Trump a Fox News hírtelevízió újságírójának adott telefoninterjúban elmondta, hogy tudomása volt az Izrael által tervezett Irán elleni légicsapásról, de megismételte, hogy abban az Egyesült Államoknak nem volt része. Az interjúban azt is kifejtette, hogy a légicsapástól azt várja, hogy ismét a tárgyalóasztalhoz kényszeríti a teheráni vezetést nukleáris programjának lezárásáról. Az elnök arról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban többször beszélt telefonon Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.

A két politikus hétfői telefonbeszélgetéséről a hét elején hivatalos bejelentés is született, ami szerint akkor Donald Trump még próbálta lebeszélni az izraeli kormányfőt az Irán elleni támadásról, az amerikai-iráni diplomáciai tárgyalások eredményességében bízva.

Az elnök szerdán már úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint a tárgyalásokon Irán nem mutatkozik együttműködőnek. Donald Trump a The Wall Street Journal napilapnak adott pénteki interjúban is arról beszélt, hogy tudomása volt az izraeli támadás tervéről, de ahhoz nem adta beleegyezését. Izraeli források szerint Donald Trump és Netanjahu között pénteken tervben van telefonos egyeztetés. A Fehér Házban washingtoni idő szerint a késő délelőtti órákban Donald Trump vezetésével összeült a Nemzetbiztonsági Tanács. Amerikai tisztségviselők pénteken arról számoltak be, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjébe, Izrael partjainak közelébe vezényeltek két amerikai hadihajót arra az esetre, hogy szükség esetén rendelkezésre álljanak.

Brit miniszterelnök: Senkinek nem áll érdekében az eszkaláció

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint senkinek nem áll érdekében a közel-keleti feszültségek eszkalációja.

Starmer pénteki állásfoglalásának előzményeként Izrael hajnalban légicsapásokat mért iráni célpontokra, mindenekelőtt az iráni nukleáris fejlesztési program elsődleges helyszíneire. A támadásokban életét vesztette Hoszein Szalami, a Forradalmi Gárda parancsnoka is. A munkáspárti brit miniszterelnök pénteki nyilatkozatában aggasztónak nevezte a támadásokról szóló híreket. Közölte:

London a konfliktusban érintett összes országot arra szólítja el, hogy "lépjenek egyet hátra", és sürgősen enyhítsék a kialakult feszültséget, mivel az eszkaláció senkinek nem áll érdekében.

A Közel-Kelet stabilitását elődleges fontosságúnak kell tekinteni, és London felvette a kapcsolatot partnereivel a helyzet eszkalálódásának visszafordítása végett - közölte a brit kormányfő. Starmer szerint eljött az ideje annak, hogy mindenki önmérsékletet és nyugalmat tanúsítson, és vissza kell térni a konfliktus diplomáciai rendezéséhez. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: Nagy-Britannia kész minden lehetséges diplomáciai lépésre - köztük újabb ENSZ-szankciók érvényesítésének támogatására - annak megakadályozása érdekében, hogy Irán nukleáris fegyverekhez jusson. A Downing Street illetékese úgy fogalmazott, hogy az iráni nukleáris fejlesztési program előbbre tart, mint eddig bármikor, és egyértelmű fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra. A szóvivő hangsúlyozta:

London folyamatosan arra ösztönzi Iránt, hogy éljen azzal a tárgyalásos megoldási lehetőséggel, amelyet Donald Trump amerikai elnök ajánlott fel. David Lammy brit külügyminiszter pénteki nyilatkozatában szintén azt hangsúlyozta, hogy a konfliktus további eszkalálódása súlyos fenyegetést jelentene a térség békéjére és biztonságára, és senkinek nem áll érdekében.

Lammy szerint a közel-keleti folyamatok veszélyes pillanathoz érkeztek. A londoni külügyi tárca vezetője az összes érintettet önmérsékletre szólította fel. Kemi Badenoch, az ellenzéki Konzervatív Párt vezetője pénteki állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy Irán Nagy-Britannia ellensége, és többször is kísérletet tett terrorcselekmények elkövetésére brit földön. Badenoch szerint Izraelt nem szabad elítélni, amiért lépéseket tesz annak megakadályozására, hogy Irán nukleáris fegyverekre tegyen szert.

Szijjártó Péter telefonon egyeztetett izraeli kollégájával

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonon egyeztetett pénteken izraeli kollégájával, Gideon Szaárral, majd arról számolt be, hogy a kormánynak nincs tudomása bajba jutott magyar állampolgárról a közel-keleti válsághelyzettel kapcsolatban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető azt közölte, hogy a kormány mindent megtesz az érintett térségekben élő vagy épp ott tartózkodó magyarok támogatása érdekében.

A Közel-Kelet mostani harci cselekményekkel érintett térségében összesen 860 olyan magyar állampolgárról tudunk, akik konzuli védelemre regisztráltak, döntő többségében ők Izraelben tartózkodnak, de vannak jó néhányan Jordániában, illetve Iránban is

- tudatta.

A térségben működő nagykövetségeink természetesen rendkívüli ügyeleti rendet tartanak fenn, ami azt jelenti, hogy a nap minden percében fogadják azokat a hívásokat, amelyek az ott tartózkodó magyar állampolgároktól érkeznek. Érkezett is jó pár hívás, bejelentkezés a térségbeli nagykövetségeinkre. A magyar állampolgárok általában az adott országon belüli utazási lehetőségek felől érdeklődtek, számukra természetesen a szükséges információkat és segítséget biztosítottuk is

- folytatta.

Ami a legfontosabb és a legjobb hír ebből a szempontból, hogy bajba jutott magyar állampolgárról nincsen tudomásunk, a konzuli szolgálat válságkezelő platformja is üzemel, így könnyen el tudjuk érni a térségben élő magyarokat, és ők is könnyen jelezhetik a képviseleteinknek, ha ne adja Isten bajba kerülnek

- tette hozzá. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy nemrég felhívta izraeli hivatali partnere, aki tájékoztatta az Irán elleni előző éjszakai légicsapások okairól, a döntés hátteréről.

Már a nyilvánosság különböző szegmenseiből megismerhető volt az, hogy Izrael egy nagyon komoly kockázatként tekint az iráni nukleáris programra, és az izraeli kollégám tájékoztatása szerint most látták indokoltnak, elérkezettnek az időt arra, hogy az iráni nukleáris program jelentette fenyegetettség miatt ezeket a hajnali lépéseket megtegyék

- közölte.

Én elmondtam az izraeli kollégámnak, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy a Közel-Keletre minél előbb visszatérjen a béke. Mi azt szeretnénk, hogyha minden Közel-Keleten élő ember, függetlenül a nemzetiségétől, a hovatartozásától, a vallásától, a lakóhelyétől visszakapja a békés élet lehetőségét, a békés élet jogát. Azt szeretnénk, azt reméljük, hogy a közel-keleti emberek mihamarabb visszakapják azt az életüket, amelyben nem kell minden nap terrortámadásoktól vagy rakétatámadásoktól rettegniük

- összegzett.

Macron: Franciaország megerősíti, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát

Franciaország megerősíti, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát és garantálnia biztonságát - jelentette ki pénteken Emmanuel Macron az Irán elleni izraeli légicsapásokat követően, emlékeztetve arra, hogy "többször is elítélte" az iráni nukleáris programot.

Annak érdekében, hogy ne veszélyeztessük az egész térség stabilitását, a legnagyobb önmérsékletre és a feszültség csökkentésére szólítom fel a feleket

- írta a francia elnök az X-en, hozzátéve, hogy pénteken beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, valamint a szaúd-arábiai koronaherceggel, a jordániai királlyal, az Egyesült Arab Emírségek elnökével, a katari emírrel, a német kancellárral és a brit miniszterelnökkel is.

Minden intézkedést megteszünk állampolgáraink, valamint a térségben lévő diplomáciai és katonai létesítményeink védelmére", és "minden intézkedést megteszünk hazánk területének és honfitársaink védelmének biztosítására

- jelezte továbbá Emmanuel Macron a védelmi és nemzetbiztonsági tanács péntek reggeli ülését követően.

A térségben a béke és a biztonság kell, hogy az iránytűnk legyen

- hangsúlyozta a francia elnök, aki kijelentette, hogy "Franciaország kész együttműködni minden partnerével a feszültségcsökkenés érdekében a Közel-Keleten".

Az államfő mondta volna el eredetileg délután 5 órakor a záróbeszédet a Gazdasági, Szociális és Környezetvédelmi Tanácsban a közel-keleti válság rendezéséről szóló fórumon, de pénteken lemondta a részvételét, s Jean-Noël Barrot külügyminiszter fogja a rendezvényen képviselni

- közölte az elnöki hivatal.

Jean-Noël Barrot szintén "deeszkalációra" szólított fel, és az X-en írt üzenetében megerősítette az iráni nukleáris programmal kapcsolatos "mélységes aggodalmát", jelezve, hogy "elengedhetetlen minden diplomáciai csatorna mozgósítása a feszültségek enyhítése érdekében".

Erdogan: Izrael katasztrófa felé akarja sodorni a térséget

Világos provokációnak nevezte Recep Tayyip Erdogan török elnök Izrael Irán ellen indított pénteki légicsapásait, és arra intett, hogy Benjámin Netanjahu kormánya meggondolatlan, agresszív és törvénytelen tetteivel katasztrófa" felé akarja sodorni a térséget.

Véget kell vetni Netanjahu és vérengző hálózata támadásainak, amelyek az egész térséget és a világot lángba borítják

- írta Erdogan az X-en.

A török elnök szerint Izrael "nagyon veszélyes szintre emelte azt a következetesen folytatott stratégiáját, hogy vérrel, könnyekkel és bizonytalansággal árassza el térséget, különösen a Gázai övezetet".

A szomszédunk, Irán elleni támadása egyértelmű provokáció, amely semmibe veszi a nemzetközi jogot

- jelentette ki. A török államfő jelezte, Ankara szorosan figyelemmel követi a fejleményeket.

Kreml: Moszkva elítéli a konfliktus eszkalációját

Oroszország aggodalmát fejezi ki, és elítéli az Izrael és Irán közötti konfliktus hirtelen eszkalációját - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára pénteken a sajtónak, az Iránra mért izraeli katonai csapást követően.

Peszkov elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valós időben kap tájékoztatást az Izrael és Irán között zajló eseményekről az orosz védelmi és külügyminisztériumtól, valamint a Külső Hírszerző Szolgálattól (SZVR).

A szóvivő szerint az államfő megbízta az orosz diplomáciai tárcát, hogy részletesen fejtse ki Moszkva álláspontját a kérdésben, amelyet hamarosan köröztetni fognak az ENSZ-ben.

A Tel-Avivban működő orosz nagykövetség a biztonsági helyzetre vonatkozóan azt tanácsolta az orosz állampolgároknak, hogy tartózkodjanak az Izraelbe való utazástól, ahová tartó járataikat egyébként az orosz légitársaságok pénteken törölték.

Megosztás
Címkék