Kiszivárgott a sajtóba a német titkosszolgálat jelentése az AfD-ről
Több német médium részleteket közölt a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) 1000 oldalas jelentéséből, amely arról szól, hogy a hivatal miért minősítette az Alternatíva Németországért (AfD) pártot „bizonyíthatóan szélsőjobboldalinak”.
A titkosszolgálat már régóta „szélsőjobboldalinak” minősíti az AfD-t. Az elmúlt hetekben nyilatkozatot adott ki, amelyben az AfD-t „bizonyíthatóan szélsőjobboldalinak” minősítette.
Az AfD, amely a legutóbbi Bundestag-választáson a szavazatok 20,8%-ával a második helyen végzett, bírósághoz fordult Kölnben. Azt kéri a titkosszolgálattól, hogy hagyja abba a párt megfigyelését, és ne használja tovább a „szélsőjobboldali” kifejezést. A titkosszolgálat ezt követően eltávolította a megnevezést a nyilvános dokumentumokból, mondván, hogy megvárja a bíróság döntését.
A Bild és a Der Spiegel az elsők között közölt részleteket a hírszerzési jelentésből. Állítólag a teljes terjedelmében is birtokukban van. A jelentés 1108 oldalas, hét fejezetből és 203 alfejezetből áll.
A német titkosszolgálat például bírálta a politikusok kijelentéseit az őshonos németek és az útlevéllel rendelkező németek közötti különbségről.
A titkosszolgálat szerint a párt a németeket etnikai németekre és olyanokra osztja, akik útlevél megszerzésével váltak németekké.
Idézi például Maximilian Krah volt első számú európai parlamenti képviselőjelöltet, a német Bundestag jelenlegi tagját.
- mondta Krah korábban.
A titkosszolgálat szerint a párttagok a bevándorlókat becsmérlően „késeknek” (Messer) is nevezik. A muszlimokat pedig másodrendű állampolgároknak tekintik.
- áll a jelentésben a német média szerint.
A titkosszolgálat azt is megjegyzi, hogy az AfD tagjai a bevándorlók magas bűnözési arányára hivatkoznak.
A nem német származású emberek gyakrabban követnek el ilyen bűncselekményeket - az alkotmányvédelem szempontjából releváns, hogy ez a származásuk miatt van”.
- zárul a jelentés.
A titkosszolgálat rámutat a pártnak a német szélsőjobboldal egyes részeihez fűződő kapcsolataira is.
Például a Compact magazinnal vagy az „Egy százalék” egyesülettel való kapcsolatokat a titkosszolgálat „strukturált kapcsolatoknak” tekinti az „új jobboldal” részeivel és szélsőséges irányultságú csoportokkal.
A havi magazin példányszáma 40 ezer volt, a YouTube-csatornának több mint 300 ezer feliratkozója volt, a Nordstream című írás megtekintéseinek száma pedig meghaladta az egymilliót.
2024. július 5-én jött a betiltás, amely 2024. július 16-án jelent meg. Nancy Faeser belügyminiszter „az alkotmányos rend elleni militáns agresszióval” indokolta, „szellemi gyújtogatásról” is beszélt, és megemlítette, hogy a migránsok és a zsidók ábrázolása lázító volt.
A médium már régóta a minisztérium látókörében volt, 2021-ben a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal „garantáltan szélsőségesnek” minősítette.
Több mainstream újságíró is bírálta a minisztérium beavatkozását. A bíróság a döntésében a szólásszabadságot helyezte előtérbe.
