Kisebbséggé válik Németországban az őshonos lakosság
Több németországi városban és régióban etnikai szempontból kezd kisebbséggé válni az őshonos lakosság, jó példája ennek Hamburg, ahol a hivatalosan „migrációs hátterűnek” minősített lakosok száma már meghaladta a 40 százalékot – számolt be statisztikai adatokra, valamint az Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali német párt tartományi frakcióvezetőjének közlésére hivatkozva több hírforrás, köztük az rmx.news hírportál is.

Bár már ezek a számok is megdöbbentőek, a mintegy kétmilliós Hamburgban valószínűsíthetően az etnikai szempontból nem őshonos lakosság aránya még magasabb és már többségbe került. Ezt valószínűsíti a statisztikai adatok rendszerezési módja is, ugyanis az illetékes hivatal csak azokat a lakosokat számítja migrációs hátterű személyeknek, akik maguk vagy a szüleik külföldön születtek. De nem veszi számba azokat az ugyancsak jelentős arányban lévő második vagy harmadik generációs – főként török és arab - bevándorlókat, akik etnikailag ugyancsak nem németek és nagy eséllyel az őshonos társadalom képviselőitől eltérő életvitellel jellemezhetőek.
– jelentette ki Dirk Nockemann.
Bár a hamburgi számok kétségkívül megdöbbentőek, a valóság az, hogy akad régió és település, ahol a számok az őshonos lakosságnak még ennél komolyabb mértékű marginalizálódását mutatják. Egy ilyen a Hamburg agglomerációjához tartozó Billbrook járás, ahol a német állampolgársággal nem rendelkezők és a migrációs hátterű személyek együttes aránya 88,1 százalékot tesz ki, ami – tekintetbe véve, hogy ebben nem szerepelnek a másod és harmadik generációs bevándorlók – gyakorlatilag annyit jelent, hogy ott őshonos németek már nem is élnek.
Amennyiben az ország egészét nézzük, az őshonos lakosság még többségben van. Németországban a hivatalos statisztikák szerint a tavalyi évben a lakosság 26 százaléka volt migrációs hátterű személy, 15,2 százalékuk pedig a kontinensen kívül született külföldi. ha ehhez hozzászámítjuk a második és harmadik generációs bevándorlókat is, akkor az arány még magasabb. A várható jövőképet jól jelzi, hogy míg az őshonos német nők esetében az átlagos gyermek születés szám 1,53 – vagyis jóval alatta marad a populáció fenntartásához szükséges 2,1-nek – addig a bevándorlók esetében ennél magasabb.
Nos, az ismert mondás után szabadon: ha a németek érdekeit egy olyan kormány képviseli, ami a fentebb elmondottakat lehetővé teszi, akkor más ellenségre már nincs is szükségük.