2024. december 8., 17:35

Kisebbséggé válik Németországban az őshonos lakosság

Több németországi városban és régióban etnikai szempontból kezd kisebbséggé válni az őshonos lakosság, jó példája ennek Hamburg, ahol a hivatalosan „migrációs hátterűnek” minősített lakosok száma már meghaladta a 40 százalékot – számolt be statisztikai adatokra, valamint az Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali német párt tartományi frakcióvezetőjének közlésére hivatkozva több hírforrás, köztük az rmx.news hírportál is.

 

Utca Hamburgban bevándorlókkal
A felmérések szerint már második legtöbb támogatóval rendelkező németországi pártnak számító AfD tartományi frakcióvezetője, Dirk Nockemann a hét elején nyilvánosságra hozott aktuális statisztikai adatokat ismertetve Hamburgot példának hozva rámutatott: Németország második legnagyobb városában 40,7 százalék (mintegy 790 ezer személy) azoknak a lakosoknak az aránya, akik hivatalosan migrációs hátterű személynek számítanak, és eléri a 20,7 százalékot azoké, akik még nem rendelkeznek német állampolgársággal sem, azaz úgymond friss bevándorlónak számítanak.

Bár már ezek a számok is megdöbbentőek, a mintegy kétmilliós Hamburgban valószínűsíthetően az etnikai szempontból nem őshonos lakosság aránya még magasabb és már többségbe került. Ezt valószínűsíti a statisztikai adatok rendszerezési módja is, ugyanis az illetékes hivatal csak azokat a lakosokat számítja migrációs hátterű személyeknek, akik maguk vagy a szüleik külföldön születtek. De nem veszi számba azokat az ugyancsak jelentős arányban lévő második vagy harmadik generációs – főként török és arab - bevándorlókat, akik etnikailag ugyancsak nem németek és nagy eséllyel az őshonos társadalom képviselőitől eltérő életvitellel jellemezhetőek.

„A számok nem hazudnak: a németek kisebbséggé kezdenek válni a saját országukban, és vannak részek, ahol már ők az új kisebbség. Ez nem egy vad összeesküvés elmélet, hanem tiszta statisztika”

– jelentette ki Dirk Nockemann.

Bár a hamburgi számok kétségkívül megdöbbentőek, a valóság az, hogy akad régió és település, ahol a számok az őshonos lakosságnak még ennél komolyabb mértékű marginalizálódását mutatják. Egy ilyen a Hamburg agglomerációjához tartozó Billbrook járás, ahol a német állampolgársággal nem rendelkezők és a migrációs hátterű személyek együttes aránya 88,1 százalékot tesz ki, ami – tekintetbe véve, hogy ebben nem szerepelnek a másod és harmadik generációs bevándorlók – gyakorlatilag annyit jelent, hogy ott őshonos németek már nem is élnek.

Az őshonos lakosság aránya Németországban a fiatal korosztályokat nézve még komolyabb mértékű csökkenést mutat. Ismét Hamburgot példának véve, a városban a 18 évesnél fiatalabb lakosoknak már 57 százaléka olyan személy, aki hivatalosan is migrációs hátterűnek számít, amely szám a második és harmadik generációs nem őshonos németországi lakosokkal együtt még magasabb lehet.

Amennyiben az ország egészét nézzük, az őshonos lakosság még többségben van. Németországban a hivatalos statisztikák szerint a tavalyi évben a lakosság 26 százaléka volt migrációs hátterű személy, 15,2 százalékuk pedig a kontinensen kívül született külföldi. ha ehhez hozzászámítjuk a második és harmadik generációs bevándorlókat is, akkor az arány még magasabb. A várható jövőképet jól jelzi, hogy míg az őshonos német nők esetében az átlagos gyermek születés szám 1,53 – vagyis jóval alatta marad a populáció fenntartásához szükséges 2,1-nek – addig a bevándorlók esetében ennél magasabb.

Kiegészítésképpen még két szám, úgymond a bevándorlók „hozadékainak” ábrázolására. Németországban a költségvetés szociális jellegű kiadásainak 63 százalékát bevándorlókra és migrációs hátterű személyekre költik. A migránsok támogatásával és a határok védelmével kapcsolatos szövetségi kiadások 2023-ban a welt.de szerint közel 50 milliárd eurót tettek ki.

Nos, az ismert mondás után szabadon: ha a németek érdekeit egy olyan kormány képviseli, ami a fentebb elmondottakat lehetővé teszi, akkor más ellenségre már nincs is szükségük.

 

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.