Kirgíziában összeomlott az egészségügyi rendszer

A tudósítás szerint a kór megfékezése érdekében létrehozott mobilegységek nem jutnak el mindenkihez, akinél megjelennek a kór tünetei. A kórházak túltelítettek, nincs elég kórházi ágy, az egészségügyi dolgozók rossz körülmények között dolgoznak, nincs elegendő védőruha, de lélegeztetőgép sem.

Március végén a kormány lezárta a légi határokat, és szigorú, országos korlátozásokat rendelt el. A három legnagyobb városban, Biskek, Os és Dzsalálabád több körzetében rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat vezettek be.

Májusban lazítottak a korlátozásokon, úgy ítélve meg, hogy sikeres volt a betegség elleni védekezés. A 6,5 milliós országban akkor 1002 fertőzöttet regisztráltak, 12 meghaltak. Többségük külföldről tért haza, többen az Oroszországban dolgozó vendégmunkások voltak.

Június elején jelentősen emelkedni kezdett a fertőzöttek száma, naponta 25-80 esettel. Ez június közepére már napi 300-700 esetre nőtt. Akkoriban elrendelték, hogy a kórt könnyebben viselőket otthon kezeljék. Ekkor alakultak a szóban forgó mobilegységek, de ezek sem bírták az egyre nagyobb nyomást. Az összeomló egészségügyi rendszer miatt a betegek magukat próbálják gyógyítani, sokszor interneten szerzik be a gyógyszert olyan orvosok javaslatára, akik a világháló adnak tanácsokat.

Július elején jelentősen megemelkedett a fertőzésese esetek száma. A hónap első 13 napjában 372 esetet vettek nyilvántartásba. Hivatalos adatok szerint 167-en meghaltak.

Az országban a vesztegzár kezdeti időszakában egyetlen ideiglenes kórház sem épült. Július elsején láttak neki ilyen egészségügyi létesítmények kialakításához, hogy csökkentsék a rendes kórházakra nehezedő nyomást. A fővárosban, Biskekben kilencet létesítettek.

A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem pénteki adatai szerint Kirgizisztánban 13 101 igazolt fertőzöttet tartanak nyilván, 173-an meghaltak.