Meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet újra béke Európában - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Politikai Közösség csütörtöki budapesti találkozójának plenáris ülésén.

A kormányfő megnyitó beszédében hangsúlyozta: a plenáris ülésen Európa biztonsági kihívásait tekintik át.

Hogyan vállalhat Európa a jövőben nagyobb felelősséget saját biztonságáért és békéjéért?

Hogyan maradhat Európa érdemi szereplője a saját sorsát eldöntő tárgyalásoknak és folyamatoknak” - sorolta.

Hozzátette:

különös aktualitást ad ezeknek a kérdéseknek a most történt amerikai elnökválasztás.

Transzatlanti kapcsolataink jövője megkerülhetetlen eleme az európai biztonsági architektúrának - hangsúlyozta.

A válaszok, amelyeket most fogunk adni, évtizedekre meghatározhatják Európa jövőjét

- rögzítette.

- fogalmazott.

Elmondta: a találkozón meg kell vizsgálniuk, hogy hasonlóan látják-e az előttük álló kihívásokat, hogy hasonló irányokba keresik-e a válaszokat és hogy tudnak-e olyan területeket azonosítani, ahol képesek és készek közös fellépésre.

„Jobb gyakorlati együttműködésre van szükség a származási és tranzitországokkal, hogy felszámolhassuk az illegális migrációt és az embercsempész hálózatokat” - fogalmazott.

Orbán Viktor arról is beszélt: Európa békéjét, stabilitását és jólétét veszély fenyegeti.

Szavai szerint a helyzet, amelyben Európa van, nehéz, bonyolult és veszélyes.

Kifejtette, harmadik éve dúl Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, a terrorcselekmények után lángba borult Közel-Keleten az eszkaláció veszélye fenyeget. Hozzátette: Észak-Afrikában konfliktusok destabilizálják a régiót, az illegális migráció szűnni nem akaró kihívás Európának és ismét csúcsot megközelítő méretet öltött.

A kormányfő elmondta,

a globális gazdaság a hidegháború után újra a blokkosodás és a töredezettség ijesztő perspektívájával szembesül, és ez megkérdőjelezi az európai modell alapjait.

Kitért arra, hogy 2022 októbere óta ötödik alkalommal tartják meg az Európai Politikai Közösség állam- és kormányfőinek találkozóját. Elmondta, megtisztelő, hogy Magyarország folytathatja Emmanuel Macron kezdeményezését és otthont adhat az európai biztonságpolitikai csúcstalálkozónak.

A mai esemény hazánk valaha volt legnagyobb diplomáciai eseménye - fogalmazott. Hozzátette: több mint negyven állam- és kormányfő, az Európai Unió intézményeinek vezetői, az Európa Tanács és a NATO főtitkárai és az EBESZ képviselői vannak jelen.

Orbán Viktor kijelentette:

Európa jóléte a nyitott és integrált világgazdaságnak, a konnektivitásnak köszönhető.

A covid járvány és a geopolitikai feszültségek ugyanakkor azt is bebizonyították, „hogy a nyitott gazdaság kockázatot is jelent, és kiszolgáltatottá tehet bennünket” - állapította meg.

„Meg fogjuk vitatni, hogyan tudjuk megőrizni a konnektivitás előnyeit úgy, hogy közben erősítjük stratégiai autonómiánkat, csökkentjük a függőségeinket és megvédjük nemzetbiztonsági érdekeinket” - fogalmazott. Hozzátette: ezt a kérdést fogja körbejárni a második munkacsoport, amelynek tematikáját Németország kancellárja és Norvégia miniszterelnöke készítette elő. A német kancellár távollétében a norvég miniszterelnök a lett miniszterelnökkel elnökli a munkacsoportot - jelezte.

„A mi politikai közösségünk a nagy stratégiai kérdésekről történő eszmecsere helyszíne” - hangoztatta. Olyan vezetők ülnek az asztal körül, akiket a földrajzi közelség mellett a közös érdekek és az Európáért érzett közös felelősség is egybefon - mondta Orbán Viktor.

„Jobb gyakorlati együttműködésre van szükség a származási és tranzitországokkal, hogy felszámolhassuk az illegális migrációt és az embercsempész-hálózatokat” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti találkozójának csütörtöki plenáris ülésén.

A kormányfő közölte:

a plenáris ülés után munkacsoportokban vitatják meg a migrációval, a gazdasági biztonsággal és a konnektivitással kapcsolatos kihívásokat.

A migráció második alkalommal szerepel kiemelt témaként az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján - tette hozzá.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a fejlesztési célok elérése érdekében jobban kell támogatni a származási és tranzitországokat.

- mondta, megjegyezve: „a mai vitával” talán tehetnek egy lépést a kézzelfogható eredmények felé.

- jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor: egyetértettünk abban, hogy legyen minél hamarabb béke Európában

Az Európai Politikai Közösség (EPC) csütörtöki budapesti találkozóján egyetértettek abban, hogy legyen minél hamarabb béke Európában - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a tanácskozást követő sajtótájékoztatón.

A helyzet, amiben ma tanácskoztunk, úgy írható le, hogy nehéz, bonyolult és veszélyes - fogalmazott a magyar kormányfő, hangsúlyozva, hogy az európai békét, stabilitást és jólétet egyszerre fenyegetik veszélyek.

Harmadik éve dúl a háború, amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen, a Közel-Kelet lángokban és eszkalációs veszély fenyeget, Észak-Afrikában destabilizáló konfliktusok, az illegális migráció egy szűnni nem akaró kihívás és a korábbi csúcsot megközelítő nagyságrendű, a globális gazdaságban pedig olyan blokkosodás és töredezettség látható, amilyenre a hidegháború óta nem volt példa - hangsúlyozta. Orbán Viktor elmondta: a tanácskozáson egyetértés volt abban, hogy az amerikai választási eredményre reagálni kell, és abban is, hogy legyen minél hamarabb béke Európában. Hozzátette: egyetértés volt abban, hogy Európa vállaljon nagyobb felelősséget a jövőben a saját békéjéért és biztonságáért.

Az európai érdekek közös védelmére szólított fel a francia elnök az Európai Politikai Közösség csütörtöki budapesti találkozójának plenáris ülésén, hangsúlyozva, hogy Európának magának kell írnia saját történelmét.

Emmanuel Macron azt mondta: fordulóponthoz érkeztek az európai történelemben.

A „Vlagyimir Putyin által indított háborúra” és kínaiak technológia és fejlődés területén tett lépéseire utalva hozzátette:

Hangsúlyozta: az európai országok gazdasága és az európai védelmi rendszer erős, az Európai Unió 440 millió lakost képvisel, az európai politikai közösség pedig több mint 700 millió embert jelent. Fontos, hogy ne tűnjünk el geopolitikai szempontból, itt az idő, hogy cselekedjünk, hogy védjük a nemzeti és európai érdekeinket együttesen, higgyünk a stratégiai autonómiában, higgyünk a szuverenitásunkban is - hangoztatta.

Szerinte

az európai érdekek védelme a prioritás, de ezt nem lehet a naiv transzatlantiság szellemében vagy a nacionalizmus jegyében megtenni.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kijelentette: „tudjuk, hogy egyesek és mások máshogy gondolkodnak erről a témáról, de azt hiszem, az érdekünk ugyanaz, az érdekünk az, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút.”

Arra is figyelmeztetett:

fel kell építeni az európai biztonsági térséget, amiben a NATO-nak kulcsszerepe van, de Európa nem delegálhatja biztonságát az amerikaiakhoz.

Hatékony megoldásokat szorgalmazott az illegális migráció kapcsán, illetve szerinte Európának a növekedés és az innováció területén is sokkal többet kell tennie.

Egy olyan Európát szeretnénk, amely egyszerűsíti a szabályokat, az innováción keresztül megerősíti a versenyképességet és újragondolja a belső piacát

- mondta.

Valódi energiai integrációt is sürgetett,

problémának nevezve, hogy az elektromos hálózatok integrációja kapcsán nincs egységes európai gondolkodás.

A francia elnök az európai demokratikus modellt is fontos témának nevezte,

utalva arra, hogy Grúzia és Moldávia esetében kibertámadásokról, manipulációról számoltak be a választási megfigyelők. Gratulált a megválasztott moldovai elnöknek és hangsúlyozta azt is, hogy Grúzia is Európa felé tekint és megerősítette demokratikus elköteleződését.

Úgy vélte, Európának át kell gondolnia saját demokratikus modelljét, nem lehet - folytatta - hogy a demokrácia csak annyit jelent, hogy infrastruktúrát biztosítunk, mert akkor lesöprik az asztalról a liberális demokráciákat.

Kiemelte: Európa nagyon erős geopolitikai erő lehet, de egészen mostanáig talán ezt nem vállalta fel, mintha delegálta volna az Egyesült Államok felé a geopolitikai erőt és a technológiát is.

Annak a meggyőződésének adott hangot:

Európának vissza kell vennie az irányítást, hogyha szeretne erős lenni.

„Vannak növényevők és vannak húsevők. Ha növényevők maradunk, a húsevők megesznek bennünket. Úgyhogy én azt hiszem, hogy jó lenne, hogyha mindenevők lennénk” - fogalmazott Emmanuel Macron.

 

Európa jövője a tét, az Európai Politikai Közösség rendezvénye jó lehetőség számunkra, hogy minden olyan témát áttekintsünk, amely mindannyiunk közös érdeke - mondta Ursula Von der Leyen csütörtökön Budapesten az EPC csúcs előtt újságíróknak.

Az első egy közös terv a versenyképesség, a digitalizáció és a dekarbonizáció elősegítésére. A második az, hogy leküzdjük általános függőségeinket, és egyenlőbb versenyfeltételeket teremtsünk gazdaságunk és vállalkozásaink számára. Mindkét pont alapvetően a Mario Draghi által beterjesztett jelentésen alapul. A harmadik elem pedig az, hogy növeljük védelmi képességeinket és beruházásainkat, illetve kiterjesszük a felkészültségünk fokát, amiről a Niinistö-jelentés szól” - fejtette ki Ursula Von der Leyen.

Európa békéjét, stabilitását és jólétét veszély fenyegeti - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön Budapesten az Európai Politikai Közösség budapesti találkozójának plenáris ülésén.

Orbán Viktor azt mondta, a helyzet, amelyben Európa van, nehéz, bonyolult és veszélyes.

Kifejtette, harmadik éve dúl Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, a terrorcselekmények után lángba borult Közel-Keleten az eszkaláció veszélye fenyeget. Hozzátette: Észak-Afrikában konfliktusok destabilizálják a régiót, az illegális migráció szűnni nem akaró kihívás Európának és ismét csúcsot megközelítő méretet öltött.

A kormányfő elmondta, a globális gazdaság a hidegháború után újra a blokkosodás és a töredezettség ijesztő perspektívájával szembesül és ez megkérdőjelezi az európai modell alapjait.

A csúcstalálkozóra 47 állam- és kormányfő és jelentős nemzetközi szervezetek vezetői kaptak meghívást. Az érkezőket Orbán Viktor miniszterelnök fogadta.

A magyar kormányfő korábban kiemelte:

ez lesz Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye,

melyre nemcsak az uniós vezetők, például a németek, franciák, hollandok érkeznek, hanem itt lesznek az unión kívüliek, azaz az angolok, a törökök, a kaukázusiak meg az észak- és nyugat-balkániak is.

A csúcstalálkozón két dologgal kell foglalkozni: az amerikai elnökválasztással és a hanyatlóban lévő európai versenyképesség megfordításával

- tette hozzá.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tájékoztatása szerint a vezetők a munkavacsorán foglalkoznak majd a választásokat követő georgiai helyzettel, és megvitatják az ezzel kapcsolatos további szükséges lépéseket. Eszmecserét folytatnak az ENSZ-nek nyújtott uniós támogatásról, különös tekintettel a nemzetközi szervezet palesztinokat segélyező ügynökségéről (UNWRA) szóló, az izraeli parlament által nemrégiben elfogadott törvényre, mely leállítja a misszió műveleteit a palesztin területeken és Gázában. A szabályozás végrehajtása lehetetlenné teszi az UNRWA számára, hogy teljesítse megbízatását - hívta fel a figyelmet Michel, majd hozzátette: a tagállami vezetők meg fogják vitatni, hogy a szabályozás bevezetésének milyen következményei lehetnek az Európai Unió Izraellel ápolt kapcsolatára.

Pénteken az unió versenyképességének erősítése lesz a fő téma a csúcstalálkozón - közölte Charles Michel.