Káosz Dél-Koreában: Az elnök szükségállapotot hirdetett, végül kénytelen volt feloldani azt
Dzsun Szok Dzsol dél-koreai elnök bejelentette, hogy végül feloldja az országban kedden kihirdetett szükségállapotot. A képviselők - bár a hadsereg megrohamozta a parlamentet - mintegy két órával a statárium kihirdetése után megszavazták annak semmissé nyilvánítását.
A kormánynak, és ezen keresztül az elnöknek pedig az alkotmány értelmében fel kellett volna oldania azt. Ez a reggeli kabinetülés után történt. A hadiállapot körülbelül hat órán át volt érvényben. A hadsereg később visszavonta a kihirdetést kísérő rendeletet.
- jelentette be a dél-koreai elnök kedd délutáni televíziós beszédében. A helyi idő szerint nem sokkal éjfél előtt elmondott beszédet nem jelentették be előre, és mindenkit váratlanul ért.
A katonák ezután éjszaka behatoltak a dél-koreai parlamentbe, ahol szavazásra bocsátották az elnöknek a hadiállapot kihirdetésére vonatkozó indítványát. Nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem a kormánypártiak is támogatták a feloldást. Sőt, az elnököt saját pártjának vezetője is bírálta lépése miatt.
A közösségi médiában olyan felvételek kezdtek el keringeni, amelyeken számos rendőri egység látható, amint a fővárosban, Szöulban a parlament épületét zárják el - írta a brit BBC. A dél-koreai média arról is beszámolt, hogy a szükségállapot egyebek mellett azt jelenti, hogy az ottani hadsereg felfüggesztette a parlament és a politikai pártok minden tevékenységét.
Az épület előtt több tucat rendőrautó és rohamrendőrségi busz áll.
Az elnök a szükségállapot kihirdetésekor nem közölte, hogy milyen intézkedésekre kerül sor. Megemlítette azonban a parlamenti többséggel rendelkező ellenzéki Demokrata Párt javaslatát. Ez utóbbi a legfőbb ügyészek menesztését és a kormány költségvetési javaslatának elutasítását kéri.
- mondta beszédében.
- folytatta a CBS News szerint.
Lee Jae-myung, a Demokrata Párt elnöke szerint az elnök nyilatkozata alkotmányellenes. Válaszul azt mondta, hogy a törvényhozók megpróbálnak majd összeülni, hogy eltöröljék a rendeletet, de attól tart, hogy a hadsereg megkísérli majd letartóztatni őket.
Dél-Korea elnöke sokat veszített népszerűségéből a tavaszi parlamenti választások óta, amelyeket az ottani ellenzék nyert meg - írja a BBC. Képtelen volt fontos törvényeket elfogadni, helyette megvétózta az összes olyan törvényt, amelyet a parlament elfogadott.
Az elnök emellett több botrányba is belekeveredett, a leghírhedtebb a korrupcióval vádolt feleségével kapcsolatos. Az ellenzék már régóta szeretné, ha vizsgálatot indítanának ellene.
Dél-Koreában utoljára 1980-ban hirdettek szükségállapotot, amikor három vagy annál több fős csoportok nem találkozhattak az országban, betiltották a politikai tevékenységet, az egyetemek nem működtek, az ellenzék tagjait pedig őrizetbe vették.
