Jusson nekünk is a „jóból”?
Idegen hatalmakat sejt Nagy-Britannia a zavargások mögött. Dánia megerősítette a határvédelmét Svédország felé. Két sajtóhír a közelmúltból. Utóbbi a tényekről szól, míg az előbbi a figyelemelterelésnek, a hazugságnak a tanítani való példája.

„Szükségünk van a bevándorlókra! A migránsok hozzánk tartoznak, ennek elismeréséhez ragaszkodnunk kell. Társadalmainknak szükségük van migránsokra, valamint az általuk hozott energiára és ambíciókra.” Ez pedig egy brüsszeli üzenet. Ylva Johansson svéd szociáldemokrata politikus, az Európai Bizottság belügyi biztosa nyilatkozta ezt még valamikor 2021 októberében. És tessék, ezeknek a csökött dánoknak, akik nem értik az idők szavát, egyszer csak elegük lett a migránsok által megjelenített „energiából és ambíciókból”. Maradjanak csak Svédországban, mondják, és törődjön velük Ylva Johansson.
A nem szomszédok még kevésbé érdeklik a liberálbolsevik többséget, hiszen azok messze laknak. Mondjuk a Kárpát-medencében vagy a Földközi-tenger mellett. Az Ylva Johansson-félét csak az érdekli, hogy papagájként felmondja a házi feladatot, amit valahol Washingtonban fogalmaznak meg a demokratikusan elkötelezett popperiánusok és a szociálisan érzékeny fegyvergyárosok. Ami még érdekelheti, az a biztosi fizetés, amiről polgártársai csak álmodozhatnak, pedig Svédország (egyelőre) gazdag ország.
Az Ylva Johanssonok nem sétálgatnak az éjszakai uppsalai vagy linköpingi utcákon, nem járnak a Volvo gyártócsarnokaiban a melósok közé, csak bárgyún vigyorognak a maguk rózsaszín buborékjaikban Brüsszelben, Strasbourgban és Stockholmban. Hogy hogyan élnek az emberek a buborékokon kívül, arról nyilván fogalmuk sincs nekik. De hogy miért indulnak el szerencsétlen svédek északra, hogy átengedjék a szülőföldjüket, a hazájukat az Ali vagy a Mohamed nevű erőforrásoknak, akik hamar berendezkednek új otthonukban, és vígan árulják a drogot a svéd fiataloknak, arról valószínűleg lövésük sincs. Vagy még rosszabb: van nekik, de nem törődnek vele. Aztán csak eltátják a szájukat, amikor Londonban egy migráns gyökerű fiatalember gyerekeket szurkál halálra.
Miért egyre kezelhetetlenebb ez a helyzet Nyugaton? Közelebb leszünk a probléma megértéséhez, ha tudatosítjuk, hogy például Nagy-Britannia összlakosságának több mint 15 százaléka bevándorló, s ezek nagy része a maga módján „betagozódott” a társadalomba. Tartózkodási engedélyt, vagy akár állampolgárságot (s ezzel együtt választójogot) is nyert. Ezeket az embereket már jogok illetik meg, ott vannak a szociális ellátórendszerben, és nem lehet csak úgy hazaküldeni vagy kitoloncolni őket. (A kitoloncolásra egyébként is láttunk épületes példákat, amikor tucatnyi migránst szállítottak haza különgéppel. Hogy mennyire költséghatékony ez a megoldás, bárki megítélheti.) Azt persze senki sem sejti, hogy a sok százezer „svéd”, „német” vagy „brit” polgár között mennyi az antiszemita, a keresztényellenes (valószínűleg a többség), hányan lehetnek közülük „magányos elkövetők”, akik gyerekeket késelnek meg Allah dicsőségére, vagy hajtanak a tömegbe az adventi vásárban.
A gazdag nyugati országok úgy gondolják, hogy Kelet-Európának is részesülnie kell a „jóból”. Az Európai Unió migránspaktumának végrehajtási határozata alapján Magyarország és Olaszország az EU határán létrehozandó teljes „befogadási kapacitás” több mint a felét, 15 332 férőhelyet (Magyarországnak 7716, Olaszországnak 8016 helyet) kellene állandó jelleggel fenntartania, és a végrehajtás első évében 31 464 fő esetén a határon eljárást lefolytatni. Hogy miért éppen Olaszország és Magyarország? Mert ide terelik az embercsempészek az áradatot, ráadásul a két országban Brüsszelnek nem tetsző kormányok vannak hatalmon. Ez persze nem biztos, hogy döntő szempont, hiszen egy kormány néhány év alatt távozhat (pláne, ha „segítik” benne), ezek pedig hosszú távra terveznek. Nem kispályások, Európa népességét akarják összekuszálni meg szétzilálni. Utána pedig uralni.
A „kényszerítsük térdre Magyarországot” jelszó, amelyet Mark Rutte bukott holland kormányfő (aki akkorát bukott, hogy a NATO főparancsnoka lesz) lőtt ki az éterbe, sajnos működik. Erről szól a migránspaktum, a jogosan járó pénzek hazug ürügyekkel történő visszatartása, az Erasmus-program megfúrása, a Barátság kőolajvezeték barátságtalan elzárása, a mindig mindenbe belepofázás, amihez amúgy a világon semmi közük.
Teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarország ellen washingtoni és brüsszeli összehangolt támadás folyik. A cél: kivéreztetni a lakosságot, kikényszeríteni, hogy a magyar polgárok elégedetlensége leváltsa a kormányt. Erről szólnak a brüsszeli döntések (amelyekbe beszállt az Európai Bíróság is). Senki nem mondja ki hangosan, de már szinte hidegháborúban állunk azzal az arrogáns Nyugattal, amelytől eddig sem számíthattunk sok jóra, hiszen régiónkat a gyarmatának tekinti. A migrációs paktum végrehajtását azonban ők sem gondolhatják komolyan (hiszen felfoghatták, hogy amíg Orbán Viktornak hívják Magyarország miniszterelnökét, erről szó sem lehet), ez csak ürügy a nekünk járó pénzek visszatartására. Ami nettó zsarolás. A jogtalanság csimborasszója egy ország ellen, amely egyedül védi a schengeni határt.
Ebben a katyvaszban szakadt el a cérna, mégpedig nem Franciaországban, mint a Gerilla szerzője, Laurent Obertone (regényének alcíme: Franciaország végnapjai) jövendöli, hanem Angliában. De a fantasyregénybe bele van kódolva az is, hogy a lázadás, a polgárháború bárhol, bármikor kitörhet. Felkészül Párizs, Bécs, Berlin.