Jóváhagyták a génmódosított sertéshús forgalmazását Kanadában
A globálisan az egyik legprogresszívebb kormányzattal rendelkező Kanada egészségügyi minisztériuma jóváhagyta, hogy az országban külön megjelölés nélkül génmódosított sertések húsát hozzák forgalomba emberi fogyasztásra – számolt be a hivatalos döntésre hivatkozva több hírforrás, köztük a lifesitenews.com hírportál is.
A kanadai kormány ezen döntésére azt követően került sor, hogy a helyi élelmiszerbiztonsági ügynökség (CFIA) a múlt hónap végén közzétette azt a véleményét, miszerint a kanadaiak számára „biztonságos” azoknak a sertéseknek a húsának a fogyasztása, amelyeket egy génmódosítás során úgy változtattak meg, hogy az állatok ne fertőződjenek meg a sertéseket veszélyeztető szaporodási és lélegzési szindróma néven körülírt vírusos betegséggel (PRRSV). Az ügynökség állítása szerint az érintett génmanipuláció ezeknek az álatoknak az örökítőanyagából egy ennek a megbetegedésnek a kialakulására fogékonnyá tévő génszekvenciát távolított el. Az, hogy egy ilyen beavatkozásnak milyen távlati következményei lehetnek az adott állományra továbbra is tudományos viták tárgyát képezi, ahogy afelől is megoszlanak a vélemények, hogy az ilyen génmódosított – gyakorlatilag különálló fajnak minősülő – állatok húsa milyen hatással lehet a fogyasztókra.
A kanadai kormányzati döntés széleskörű társadalmi tiltakozást váltott ki, többek közt a közösségi médiában és azt szakmai szervezetek is erőteljesen bírálták. A Kanadai Biotechnológiai Akcióhálózat (CBAN) nevet viselő – a génmódosított állatok húsának forgalmazása ellen tiltakozó - szervezet a döntés kapcsán egyebek mellett például azt hangsúlyozta, hogy a szabályozás nem ad lehetőséget a vásárlóknak a tudatos választásra.
A téma megosztó mivoltát és a kérdés társadalmi megítélését Kanadában az is mutatja, hogy a tavaly tavasz óta az ottawai kormányt vezető liberálisok ezen irányú döntésére csak néhány héttel azután került sor, hogy a kabinet a társadalmi tiltakozás nyomására későbbre odázta azon döntését, amely lehetővé tette volna, hogy az országban legálissá tegyék a klónozott sertésekből álló állományok húsának piacra kerülését.
Az Európai Unió – karakteres tagországi álláspontok mentén – huzamosabb ideig a génmanipulált növényi és állati eredetű élelmiszer forgalomba hozatala ellenes álláspontot képviselt. E tekintetben tavaly állt be részleges változás, amikor a Donald Trump amerikai elnök és Ursula von der Leyen EB elnök által aláírt – sok oldalról bírált és különböző politikai platformokhoz közelálló elemzők által az unió szempontjából egyaránt végletesen előnytelennek minősített – kereskedelmi megállapodás keretében az EU lehetővé tette néhány amerikai takarmány uniós behozatalát.
Az ilyen termékek behozatalának lehetősége az idén tovább bővült, amikor az EU vezetése aláírta a sokak által az uniós agrárium koporsószögének minősített EU-Mercosur megállapodást, amelynek következtében az unió eddig soha nem látott mértékben megnyitja agrárpiacát olyan gazdaságilag az Amerikai Egyesült Államokhoz kötődő dél-amerikai országok előtt, mint Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay. Ez utóbbi megállapodásnak amellett, hogy a kereskedelemben gyakorlatilag feladja az azonos versenyfeltételek elvét az is a veszélye, hogy semmiféle garanciát nem tartalmaz az onnét behozott termékekre arra vonatkozóan, hogy azok – például a génmanipulált élelmiszeralapanyagok tekintetében - teljesítik e a viszonylag szigorúnak minősíthető uniós szabályozást.
Ez pedig a gyakorlatban azt jelentheti, hogy bár a vonatkozó EU-s szabályozás a belső termelői piacon erre nem ad lehetőséget, belátható időn belül ugyancsak az a kanadai helyzet állhat elő, hogy az európai vásárló tudtán kívül az üzletben szintén olyan húst vásárolhat, amely akár génmanipulált állatból származhat.
Ennél pedig nehéz rosszabb példát találni a brüsszeli bürokraták álságos regulációira, amelyek amellett, hogy egyértelmű kettős mércét állítanak az európai termelőkkel szemben, potencionálisan az európai fogyasztókat is érdemileg kikerülhetetlen veszélyhelyzettel állítják szembe.
