Jogerősen elítélték Nicolas Sarkozyt a 2012-es elnökválasztási kampányának túlköltekezése miatt
A legmagasabb francia igazságszolgáltatási szerv, a Semmítőszék szerdán megerősítette a Nicolas Sarkozy volt francia államfő 2012-es elnökválasztási kampányának finanszírozásával kapcsolatos ügyben hozott ítéletet.
Az exelnök büntetőjogi nyilvántartásában ez a második jogerős ítélet. Nicolas Sarkozyt 2024. február 14-én hat hónap letöltendő és hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a párizsi fellebbviteli bíróság a 2012-es elnökválasztási kampányának túlköltekezése miatt. A volt elnök közel 43 millió eurót költött el a kampányra az engedélyezett 22,5 millió euróval szemben. A bíróság elrendelte a letöltendő részre vonatkozó intézkedést, amely elektromos nyomkövető viselésével kiváltható.
úA vádirat szerint Nicolas Sarkozy 2012-es kampányának finanszírozását "teljes lazaság" jellemezte, a stáb a törvényben engedélyezettnek több mint a dupláját költötte el, majd a túlköltekezést kettős könyveléssel próbálták meg elrejteni az illetékes hatóságok elől. Arra nincs bizonyíték, hogy Nicolas Sarkozy tudott a kettős könyvelésről, de a gyanú szerint a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri írásos figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettél többet költsön el a nagygyűléseire. A volt elnököt első fokon 2021. szeptember 30-án egy év letöltendő szabadságvesztésre ítélte az ügyben a párizsi büntetőbíróság.
A másodfokú ítéletben megerősítették Nicolas Sarkozy bűnösségét, de a büntetésen enyhítettek. A 2024-es ítélethirdetéskor a bírónő jelezte: a letöltendő börtönbüntetés kiváltható elektromos nyomkövető viselésével. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután a könyvvizsgáló, Jérome Lavrilleux egy interjúban elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának akkorra már bizonyított túlköltekezését - közel 43 millió eurót az engedélyezett 22,5 millió euróval szemben - a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt. Az ügyben először 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak.
A volt elnök ellen 2016-ban indult eljárás az ügyben, de őt csak a túlköltekezéssel gyanúsították meg, arra az ügyészség szerint nincs bizonyíték, hogy a hamis számlázásra ő adott utasítást. A kettős könyvelésért felelős párttagokat hamisítással, csalással, illegális kampányfinanszírozással és ezen ügyekben létrejött bűnszövetkezet miatt ítélték el első fokon, s valamennyien letöltendő, két és három év közötti börtönbüntetést kaptak. Közülük kilencen fellebbeztek az elsőfokú ítélet ellen, és részt vettek Nicolas Sarkozyvel együtt a 2023. november 8. és december 7. között tartott fellebbviteli perben.
Nicolas Sarkozy az elsőfokú és a másodfokú perben is elismerte a politikai felelősségét, de "határozottan tagadta büntetőjogi felelősségét" a túlköltekezésben és azt, hogy szándékos csalás történt. A vádiratban ugyanakkor arra emlékeztettek, hogy az exelnök volt a hamis számlázás haszonélvezője, az ugyanis számára lehetővé tette, hogy a törvényben megengedettnél jóval jelentősebb anyagi forrással rendelkezzen.
Míg a volt államfő 44 nagygyűlést tartott a 2012-es kampányban, a választás későbbi győztese, a szocialista Francois Hollande csak tízet engedhetett meg magának. Nicolas Sarkozy az év elején több mint négy hónapig elektronikus nyomkövetőt viselt, amire decemberben egy másik ügyben ítélte jogerősen a francia semmítőszék befolyással üzérkedés és korrupció miatt. A volt elnök ellen még további négy eljárás folyik. A 70 éves exelnök október 21-től három hétig őrizetben volt a párizsi La Santé börtönben, miután első fokon elítélték a 2007-es elnökválasztási kampánya miatt is. Korára való tekintettel azonban november 10-én szabadlábra helyezték, rendőri felügyelet mellett.
Franciaország 2007 és 2012 közötti elnökét szeptember 25-én ítélte öt év börtönbüntetésre a párizsi büntetőbíróság bűnszövetségben való részvételért a 2007-es győztes elnökválasztási kampányának törvénytelen líbiai finanszírozása miatt indított perben. Bár az ítélet elsőfokú volt, a bíróság - olyan "kivételesen súlyos tényekre" hivatkozva, amelyek "megingathatják az állampolgárok bizalmát a képviselőikben" - úgynevezett halasztott letartóztatási parancsot adott ki az exelnök ellen. A büntetés ideiglenes végrehajtást vont maga után, ami azt jelenti, hogy bár Sarkozy - aki az ügy kirobbanása óta ártatlanságát hangsúlyozza - fellebbezett az ítélet ellen, az nem bírt halasztó jelleggel. A fellebbviteli pert 2026 március 16. és június 3. között tartják.
