Jeszenszky Géza: Drámai és félelmetes volt szeptember 11. első néhány órája
Drámainak és félelmetesnek nevezte a 2001. szeptember 11-i terrortámadás első óráit Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter a merénylet huszonötödik évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjújában.
A volt politikus, aki az Egyesült Államokat ért 2001-es terrortámadás idején Magyarország washingtoni nagyköveteként teljesített szolgálatot, elmondta: a támadás napjának reggelén éppen a szokásos heti nagyköveti értekezletet tartották a nagykövetségen, amikor kilenc óra körül egy titkárnő kopogtatott be a tárgyalóba azzal, hogy repülőgép csapódott be az egyik New York-i toronyba.
Azt gondoltuk, hogy ez micsoda felelőtlen vagy ügyetlen dolog volt, és egy kisrepülő lehetett, majd folytattuk az aktuális ügyek tárgyalását. Néhány perc múlva tért vissza a titkárnő azzal, hogy még egy gép csapódott be.
Ekkor vált világossá, hogy itt nem véletlen balesetről van szó, hanem valami szörnyűségről - idézte fel a támadás utáni perceket Jeszenszky Géza. Elmondta:
a nagyköveti titkárságon a televízióhoz mentek, amelyben már élőben közvetítették az eseményeket, az épületek lángolását, a füstöt, a mentést, majd a tornyok leomlását.
Hozzátette, nem sokkal ezután tudták meg, hogy a Pentagonba is becsapódott egy repülőgép, egy negyedik pedig célpontja felé tart, ez azonban később lezuhant.
Drámai volt ez az egy-két óra, ami nagyon pontosan rögzült az emlékezetemben
- fogalmazott, megjegyezve, mindezt látva-hallva mindenkinek az volt a következő kérdése, hogy ezek az események egy háború kezdetét jelzik-e. Kitért arra is:
Magyarországgal és a kormánnyal órákon keresztül nem lehetett kapcsolatba lépni, az otthoniak nem tudták, mi történik pontosan Washingtonban.
A nagykövetségnek az volt a legfontosabb feladata, hogy megnyugtassa az otthoni közvéleményt, a politikai vezetést, a családtagokat, hogy "Washington nincs ostrom alatt", a négy merényleten kívül nincs hír másról - mondta. Jeszenszky Géza a terrortámadásra adott magyar kormányzati válasz kapcsán pozitívumként emelte ki, hogy az akkor éppen Berlinben hivatalos látogatáson tartózkodó Orbán Viktor magyar kormányfő a NATO 5. cikkelyébe tartozó támadásnak minősítette a merényletet.
Ez volt az első hivatalosnak mondható magyar reakció, amelyben nyilván benne volt a szolidaritás, az együttérzés és a támogatás kifejezése is az Egyesült Államok felé
- fűzte hozzá, majd megjegyezte, Csurka Istvánnak, az ellenzéki Magyar Igazság és Élet Pártja akkori elnökének a terrortámadások után tett, (a globalista politika felelősségét is felvető) nyilatkozata, valamint a magyar sajtóban megjelent egyes publicisztikák nagy visszhangot váltottak ki az amerikai közvéleményben.
Ez egy nagyon disszonáns hang volt Magyarországról
- értékelt Jeszenszky Géza, majd elmondta, nagykövetként rendkívül kellemetlen volt számára az is, hogy bár a magyar kormány igen, a miniszterelnök nem határolódott el ezektől a megnyilvánulásoktól.
Jeszenszky Géza szerint nem jött jól a terrortámadások miatt felfokozott hangulatban lévő amerikai vezetésnek az sem, hogy a magyar kormányzat az eredetileg tervezett F-16-os vadászgépek vásárlása helyett a svéd Gripenek bérléséről döntött, amiről az amerikaiak éppen a támadás előtti napon értesültek.
Ez számomra is derült égből villámcsapás volt, ezt a döntést rossz néven vették az amerikaiak
- mondta Jeszenszky Géza. Hozzátette:
a helyzetet később sikerült valamennyire tompítania a magyar félnek, így ez nem okozott nagyobb romlást az addig nagyon jó magyar-amerikai viszonyban.
Szeptember 11. lehetséges indítékairól szólva a korábbi külügyminiszter azt mondta: véleménye szerint a terrortámadás eredeti célja nem az volt, hogy egyszerűen "megbüntesse" az Egyesült Államokat, hanem az, hogy az al-Kaida terrorhálózat vezetője, Oszama bin Laden távol tartsa a nyugati civilizációt az Öböl-menti térségtől. Megjegyezte:
a terrorizmus fészkének bizonyult Afganisztánt az Egyesült Államok és az önkéntes szövetségesei ugyan megtámadták és elfoglalták, a nemzetközi akció később kudarcot vallott, Afganisztán pedig visszasüllyedt korábbi állapotába.
A politikai és vallási fundamentalizmus lehet a 21. század bolsevizmusa
- idézte Antall József szavait Jeszenszky Géza, megjegyezve, beigazolódott az egykori miniszterelnök víziója.
Orbán Anita: Szeptember 11. a biztonság törékenységét idézi
Szeptember 11. annak a biztonságnak a törékenységét idézi fel, amelyet természetesnek veszünk a mindennapokban - írta a new yorki ikertornyok elleni terrortámadás évfordulóján a külügyminiszter a Facebook-oldalán pénteken.
Mert a biztonság arról a bizalomról is szól, amellyel a mindennapjainkat éljük: hogy hazaér, akit reggel elengedtünk, hogy biztonságban tudhatjuk a gyerekeinket, és hogy számíthatunk egymásra, ha mégis baj történik. Szeptember 11. ennek a biztonságnak a törékenységét mutatta meg a lehető legkegyetlenebb módon
- fogalmazott Orbán Anita.
Az évforduló alkalmából egyúttal együttérzését fejezte ki a szövetséges amerikai néppel.
Mint írta, az áldozatokra és családjaikra gondol, valamint arra, hogy huszonöt év múltán sem vehetjük természetesnek a biztonságot, a szabadságot és az egymás iránti szolidaritást. Felidézte, hogy a 2001-ben Bostonban tanult, ám a Világkereskedelmi Központ elleni merénylet idején éppen otthon volt a családjánál Berettyóújfaluban. Mint írta, az első reakciója az volt: teljesen kizárt, hogy ilyesmi megtörténhet. Később azonban a televízióban látta a füstöt Manhattan felett, az embereket az utcákon, majd az egymás után összeomló tornyokat.
Nem akartam elhinni, amit látok
- idézte fel.
Amikor visszament Amerikába - folytatta -, ugyanazok a helyek, ugyanazok az emberek fogadták, mégis minden más lett.
Szeptember 11. után a bizonytalanság a hétköznapokba is beköltözött. Az ember körülnézett, és olyasmiken is elgondolkodott, amelyek korábban eszébe sem jutottak
- írta.
A külügyminiszter szerint a merénylet utáni helyzet szép példája volt az emberi szolidaritás erejének.
A felfoghatatlan erőszak mellett emberek ezrei segítettek egymásnak. Voltak, akik ismeretleneket mentettek, és voltak, akik mások felé indultak akkor, amikor minden ösztön azt diktálta volna, hogy meneküljenek
- fogalmazott Orbán Anita.
