Játék a nullákkal
A szupermagas infláció miatt Venezuelában denominálták a nemzeti valutát, hat nullát vágtak le a végéről, és már forgalomba is kerültek az új bankók.
A magyarországi fizetőeszközök történetéből jól ismert a pengő háború utáni gyors elértéktelenedése és a stabilnak mondott forint bevezetése 1946. augusztus 1-jén.
Valami ehhez hasonlóval próbálkoztak meg ismét Venezuelában, ahol már az egekbe szöktek az árak, például egy 2 literes palackos ásványvíz több mint 8 millió bolivárba kerül, miközben a bankok napi legfeljebb 20 millió bolivárt engedélyeztek felvenni a lakosságnak a számlákról.
A venezuelai kormány harmadszor nyúlt ehhez az eszközhöz, a bolivárt 2008-ban három nullával, 2018-ban öt nullával "könnyítették".
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi, áprilisban ismertetett tavaszi globális jelentésében azzal számolt, hogy Venezuelában idén és jövőre egyaránt 5500 százalék lesz az infláció, ami a számításai szerint tavaly 2355 százalék volt. A venezuelai jegybank februárban azt közölte, hogy tavaly 2959,8 százalék volt az infláció, kisebb a 2019. évi - ugyancsak a jegybank által számított - 9585,5 százaléknál.
A hazai össztermék (GDP) csökkenését a tavalyi 30 százalék után az idei évre 10 százalékra, jövőre 5 százalékra tette az IMF. Eközben a munkanélküliségi ráta a tavalyi 55,5 százalékról idén 58,4 százalékra, 2022-ben pedig 60,1 százalékra emelkedhet a washingtoni székhelyű szervezet tavaszi prognózisa szerint.
