Irakban 80 éves mélypontra apadtak a vízkészletek
A közepes esős évszak, valamint a Tigris és az Eufrátesz vízhozamának csökkenése miatt Irakban 80 éve most a legalacsonyabb a vízkészletek szintje.
A 2024. évinél súlyosabb vízhiány miatt a hatóságok az idén nyáron kénytelenek korlátozni a megművelt területek nagyságát - mondta az AFP-nek Háled Samal, a a vízforrások minisztériumának szóvivője.
Az általános éghajlatváltozás által érzékenyen sújtott Irakban magas hőmérsékleteket mérnek és legkevesebb öt éve egymást követik az aszályos időszakok.
Bagdad szerint az aszályért felelősek a folyók felső forrásvidékén, a szomszédos Törökországban és Iránban épített duzzasztógátak is, amelyek drámaian csökkentik az Irakon áthaladó két nagy folyam vízszintjét.
- szögezte le Háled Samal, aki szerint tavaly magasabbak voltak a stratégiai vízkészletek, a jelenleginek a duplája. Hozzátette, hogy
a nyári évszak elején 18 milliárd köbméter víznek kellene érkeznie, ehelyett most csak 10 milliárd köbméter érkezik.
A szóvivő közölte, hogy 80 éve nem voltak ilyen alacsonyak a vízkészletek, az idei kevésbé csapadékos telet hozva fel indokul. A 46 milliós iraki népességi ivóvízkészletének az aszály közepette történő biztosítása érdekében a hatóságok az elmúlt években a termőterületek korlátozására kényszerültek. Samal szerint a mezőgazdasági terv "több mint 1,5 millió donum (3,75 millió km2, a donum több közép-keleti országban, így Irakban a terület mértékegysége, eredetileg egy nap alatt egy ember által megművelt terület nagyságát jelentette) öntözését irányozza elő, míg 2024 nyarán még 2,5 millió donumnyi kukorica, zöldség- és rizsültetvényt öntözhettek. Törökország rendszeresen felszólítja Irakot a jobb vízgazdálkodásra, a hagyományos öntözési technikákat okolva a pazarlásért.
Bagdad 2024-ben vízügyi megállapodást írt alá Ankarával, amely egyebek mellett közös terveket irányoz elő a vízforrásokkal való jobb gazdálkodás érdekében.
