Ijesztő mérleg: a tűzvészek már Ciprusnál nagyobb területet pusztítottak el Európában

Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS) adatai szerint, amelyeket a Politico szerver elemezett, az idén csütörtökön az elégett terület meghaladta az egymillió hektárt.

Összehasonlításképpen: ez nagyobb terület, mint a szigetország Ciprus. Ezzel megdőlt a 2017-es rekord (988 ezer hektár), és még néhány hét van hátra a tűzszezonból.

A leginkább érintett ország Spanyolország, ahol idén több mint 400 000 hektár égett le. A teljes veszteség közel kétharmada augusztus eleje óta keletkezett, és a leginkább a Pireneusi-félsziget országai érintettek.

Spanyolországban több mint 400 ezer hektár égett le, míg a sokkal kisebb Portugáliában több mint 270 ezer hektár, ami az ország területének körülbelül 3%-át teszi ki.

A spanyol kormány adatai szerint ez a legrosszabb szezon 1994 óta. A tüzek házakat pusztítottak el, erdőket romboltak le és több ezer embert kényszerítettek otthonaik elhagyására.

A lángok anyagi károk mellett emberéleteket is követeltek, és a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a füst hatása miatt a valódi áldozatok száma ennél jóval magasabb lesz.

A mérgező anyagokat tartalmazó füst bejutott a légkörbe, és rontotta a levegő minőségét nemcsak Spanyolországban és Portugáliában, hanem távolabbi régiókban is, többek között Franciaországban.

A Copernicus program szerint az augusztusi tűzvészekből származó kibocsátás „rendkívüli” volt, és Spanyolországban az elmúlt 23 év legmagasabb éves értékét érte el.

A pusztító tűzvészek 37 millió tonna szén-dioxidot termeltek – ez nagyjából annyi, amennyit évente Portugália vagy Svédország termel, ahol 10 millió ember él. Kilenc másik mérhető káros anyag esetében is megdőlt a rekord, ami tovább erősítette a tudósok aggodalmát a lakosság egészségére gyakorolt hosszú távú hatások miatt.

A klímaváltozás egyre gyakrabban és intenzívebben hoz magával hőhullámokat és szárazságot, amelyek idén a Földközi-tenger térségében és a Balkánon 40 °C fölé emelték a hőmérsékletet.

A nedves tavasz gyors növényzetnövekedést eredményezett, amelyet aztán a heves nyári hőség kiszárított és gyúlékony anyaggá változtatott.

A tudósok szerint a tájgazdálkodás módja is alapvető szerepet játszik, különösen a megelőző intézkedések és a karbantartás hiánya, ami a gyúlékony növényzet túlzott elszaporodásához vezet az elhagyott területeken.

Szomorú és ijesztő – szülőföldem éppen most ég –, de valójában nem meglepő”

– mondta Cristina Santín Nuño, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács tudósa. Kollégája, Victor Resco de Dios erdőmérnök hozzátette, hogy a száraz és instabil időjárás idén akár tűzviharok kialakulásához is vezetett.

A szakértők szerint nem valószínű, hogy az idei mértékű katasztrófa rendszeresen megismétlődik, de a rekordokat meghaladó esetek száma a jövőben is növekedni fog.

Nagyon valószínű, hogy a 2025-ös rekordot néhány éven belül meghaladják. Ez az új valóság. Minél hamarabb felismerjük ezt, és minél hamarabb megkezdjük a nagyobb ellenálló képességet biztosító intézkedéseket, annál jobb”

– zárja Santín Nuño.

A globális felmelegedés ugyan táplálja a lángokat, de a szakértők szerint a legtöbb kár valójában megelőzhető lenne, ha a regionális, nemzeti és európai szintű hatóságok beavatkoznának.

A klímaváltozás biztosan szerepet játszik ebben, de nem ez a fő ok, és nem lehet ürügyként felhasználni arra, amit a kormányoknak a megelőzés terén tenniük kell”

– mondta Jordi Vendrell, a Pau Costa Alapítvány igazgatója. Ez egy nonprofit szervezet, amely az erdőtüzek kezelésével foglalkozik.

Megosztás

Címkék