Hét év alatt csaknem duplájára nőtt a nemierőszakok száma Németországban
Németországban 2018-tól a tavalyi év végéig, azaz hét év leforgása alatt 72 százalékkal nőtt az ott elkövetett nemi erőszakok száma, miközben az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetőinek több, mint 39 százaléka bevándorló személy volt – számolt be a német Szövetségi Bűnüldözési Hivatal (BKA) 2025-ös évre vonatkozó statisztikáira hivatkozva több hírforrás, köztük az rmx.news hírportál is.
A vonatkozó hivatalos statisztikákból egyebek mellett kitűnik, hogy a bevándorlók az őshonos német lakossággal szemben jelentősen felülprezentáltak a bűncselekmények elkövetői között és ez a jelenség növekvő tendenciát követ. Az egyes bűncselekmények kategóriáit tekintve a bevándorló elkövetők aránya az olyan legkomolyabbnak számító bűncselekmények esetében a legmagasabb, mint az erőszakos bűncselekmények, például a gyilkosságok, a nemi erőszakok és a rablások.
A szexuális jellegű bűncselekmények esetében a tavalyi évben az elkövetők 36 százaléka volt bevándorló, a nemi erőszakok és szexuális jellegű támadások esetében azonban az arány már ennél magasabb, 39,1 százalékos volt. A statisztikákat részleteiben feldolgozó hírforrások a számok kapcsán kiemelik, hogy például egy afgán bevándorló esetében 14-szer volt magasabb annak az esélye, hogy nemi erőszakot kövessen el, mint egy német állampolgárnál.
Egy német újságírónő, Judith Sevinc Basad az adatok kapcsán írt cikkében rávilágít: a legújabb statisztikákban az utóbbi két év tekintetében a hivatalos szervek már nem tettek közzé adatokat a csoportos nemi erőszakok elkövetéséről, amelyek korábbi adatok szerint szinte kizárólag a bevándorlókra voltak jellemzőek. Hozzáteszi: 2023-ban, amikor legutóbb ilyen adatokat közzétettek, Németországban átlagban napi két csoportos nemi erőszakot követtek el. A hírforrás megjegyzi: valószínűsíthető, hogy az ilyen jellegű nemi erőszakok száma jelentős mértékben nőtt az elmúlt években és ez lehet az oka, hogy az ezekre vonatkozó adatokat már nem hozták nyilvánosságra.
A BKA számaiból kitűnik, hogy a vagyonellenes bűncselekmények esetében a bevándorló elkövetők aránya még többi bűncselekmény esetében tapasztalt aránynál is magasabb. Bár Németországban jelenleg az összlakosságnak „csak” mintegy 15 százalékát teszik ki a bevándorlók (ebben az arányban nem szerepelnek a már állampolgárságot szerzett idegenek és a bevándorló hátterű személyek, vagyis nem etnikai németek) tavaly ők követték el az összes felderített lopás és rablás csaknem felét, 48 százalékát. Ez mintegy háromszoros felül prezentáltságot jelent, amit – tekintve, hogy állami szociális segélyekben részesülő személyekről van szó – finoman fogalmazva is intő jelként lehet értelmezni.
Mint sok más esetben, úgy ebben a témában is, a valóság sokszor a részletekben lakozik, vélekednek hírforrások, rávilágítva, hogy a hivatalos szervek becslése szerint például Berlinben a szervezett bűnözői csoportok háromnegyede rendelkezhet német állampolgársággal, ugyanakkor ezek túlnyomó többsége bevándorló hátterű személy lehet. Jelenleg Németország összlakosságának mintegy 30 százalékát teszik ki bevándorló hátterű személyek. A Welt a témával foglalkozó cikkében azt írta: a fiatalkorú bűnelkövetők között csaknem 14 ezer volt bevándorló, miközben a német állampolgársággal rendelkező száma csak valamivel haladta meg a 6 ezret.
