2024. április 7., 09:13

Helyhatósági választások kezdődtek Lengyelországban

Lengyelországban megkezdődött vasárnap reggel a helyhatósági választások első fordulója, a több mint 29 millió szavazásra jogosult állampolgár közel két és fél ezer polgármesterről, valamint a háromszintű - községi, járási és vajdasági - önkormányzati szervek mintegy 46,6 ezer képviselőjéről dönt.

Most már a kenyér is kellene
Donald Tusk is kampányol
Fotó: YouTube/ma7

A szavazóhelyiségek reggel hét és este kilenc óra között vannak nyitva. Az urnazárás után a három legnagyobb hírtévében ismertetik a szavazóhelyiségeket elhagyók megkérdezése alapján összesített eredményeket (exit poll).

Április 21-én második fordulóra kerül sor azokban a körzetekben, amelyekben a polgármesterjelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát.
Az országos szintű politikai erőviszonyokat leginkább a vajdasági közgyűlési szavazás tükrözi. Az április elejétől végzett több felmérés átlaga szerint ezen a szavazáson a választók 30,5 százaléka a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) párt listájára adná le voksát - olvasható Marcin Palade, a közvélemény-kutatások elemzésére szakosodó neves lengyel politológus blogján.

A lengyel választási földrajz szakértője kommentálta a választásokat. Véleménye szerint a soron következő szavazás eredményét befolyásolja, hogy Donald Tusk kormánya milyen minősítéseket kapott hivatali ideje első száz napja után. Tudatos volt a Tusk és koalíciós partnerei által választott stratégia. Azt akarták, hogy ebben az első két-három hónapban több játék legyen, mint kenyér. Az ötlet az volt, hogy megőrizzék az erős választói bázist, többek között a helyhatósági és az európai parlamenti választások tekintetében

– véli Palade, hozzátéve, hogy ezért a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy "az emberek nagy százaléka úgy gondolja, hogy Donald Tusk defenzív, ha a választás előtti ígéretek betartásáról van szó": A miniszterelnök egyértelműen azt mondta, hogy száz naponta száz ígéret teljesül. Mindeközben körülbelül 10 százalékunk van. És ez fontos. Miért? Mert más friss kutatások azt mutatják, hogy a többséget alkotó pártok egyes támogatói körében az ígéretek be nem tartása miatt nő az elégedetlenség.
Választási földrajz
Marcin Palade
Fotó:  Facebook/Palade

A politológus szerint Donald Tusk teljesen tisztában volt azzal, hogy keményebben és agresszívebben kell játszania a PiS-szel, hogy – legalábbis "játékok" formájában – elégedettséget szerezzen sok millió szavazójának, akik arra számítottak, hogy a PiS-t hatékonyan eltávolítják és kiiktatják az állami intézményekből. És ez Tusknak bizonyos mértékig sikerült is. Mindazonáltal valószínűleg meglepetésnek számít egyes koalíciós politikusoknak, de magának Tusknak is, hogy a jelenlegi balközép többséghez kötődő publicisták és elemzők is megszólaltak és kezdték felhívni a hatalmon lévők figyelmét, hogy nincs egyensúly a tetteikben. Vagyis az, amit kenyérnek neveznénk.

A kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíciót (KO) a választók 29 százaléka támogatja.

Önkormányzati koalíciók alakításakor erősíti majd a KO-t a többi kormánykoalíciós tömörülés, köztük a kiépített vidéki pártstruktúrákkal rendelkező Lengyel Parasztpárt (PSL) is. A kormánykoalíciós pártoknak (a KO-n kívül az Új Baloldal, valamint a PSL és a Lengyelország 2050 párt alkotta Harmadik Út nevű blok) összesen 49 százalékos a támogatottságuk.

Az előző, 2018-as helyhatósági választásokon a PiS országos szinten a legtöbb szavazatot szerezte meg, de a liberális és baloldali pártok széles koalíciója 16 vajdaságból kilencben vette át a közgyűlések irányítását, és fölényt szerzett a nagyvárosok többségében is.

A most véget érő önkormányzati választási ciklus a leghosszabb volt 1989 óta. Lengyelországban ugyanis a 2018-ban elfogadott törvény értelmében négyévesről ötévesre növelték az önkormányzatok mandátumát. A 2022 novemberében megszavazott törvény nyomán a választások időpontját további fél évvel elhalasztották, mert egybeestek volna a tavaly októberi parlamenti választásokkal. A törvényhozók és az országos választási bizottság (PKW) szerint a kétféle voksolást nehéz lett volna egyszerre lebonyolítani.

A tavaly októberi parlamenti, a vasárnap megkezdődött helyhatósági választások után Lengyelországban júniusban az európai parlamenti választásokon is urnákhoz járulnak a szavazók, 2025 tavaszán pedig elnökválasztást tartanak.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.