Háromtagú vezetői tanács veszi át Irán irányítását, Trumpnak vannak "jó jelöltjei"
Háromtagú vezetői tanács veszi át átmenetileg Irán irányítását Ali Hamenei ajatollah halála után - jelentette vasárnap az iráni állami média. A testület élén Maszúd Pezeskján elnök, Mohszeni Ejei Gholámhoszein igazságügyi vezető, valamint az Őrök Tanácsának egyik tagja áll.
A trió a legfelsőbb vezető alkotmányos feladatait látja el addig, amíg a 88 tagú Szakértők Gyűlése kijelöli Hamenei utódját. Az iráni jog szerint a testületnek a lehető leghamarabb döntenie kell az új legfelsőbb vezetőről.
Egyelőre nem ismert, ki követheti a szombati amerikai-izraeli légicsapásokban meghalt vallási és politikai vezetőt.
Az Őrök Tanácsa, Irán egyik kulcsfontosságú alkotmányos testülete 12 tagból áll, hat iszlám jogtudósból és hat világi jogászból. Az Őrök Tanácsa az iráni politikai rendszer egyik legnagyobb hatalmú intézménye. Nem csupán jogi kontrollt gyakorol, hanem érdemben befolyásolja, kik indulhatnak választáson. Az Egyesült Államok és Izrael kiterjedt támadásokat hajtott végre iráni célpontok ellen, amelyekben az izraeli hadsereg közlése szerint több magas rangú tisztségviselő - köztük a védelmi miniszter és a Forradalmi Gárda parancsnoka - is életét vesztette.
Az Iráni Forradalmi Gárda ezt követően tömeges megtorló csapásokat jelentett be amerikai és izraeli célpontok ellen. A Tasnim hírügynökség szerint 27 amerikai támaszpontot, valamint az izraeli hadsereg főhadiszállását és egy tel-avivi fegyveripari létesítményt vettek célba. Izraelben több hullámban szólaltak meg a légiriadók; egy nő meghalt, legalább 21-en megsérültek. Iráni támadások érték Szaúd-Arábiát, Bahreint, Dubajt és Abu-Dzabit is. Az Egyesült Arab Emírségek közlése szerint 132 ballisztikus rakétát és 195 drónt semmisítettek meg. Találat érte az abu-dzabi nemzetközi repülőteret; egy ember meghalt, heten megsérültek. Bahreinben dróntámadás okozott anyagi kárt, halálos áldozat nem volt.
Trump: "vannak jó jelöltek" Irán vezetésére
"Vannak jó jelöltek" Irán vezetésére - közölte Donald Trump amerikai elnök a CBS Newsnak nyilatkozva. Az elnök részleteket nem közölt arról, hogy kik a jelöltek. Egyúttal kemény megtorlással fenyegette Teheránt további támadások esetére. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a hadműveletet "a történelem leghalálosabb, legösszetettebb és legprecízebb légi akciójának" nevezte, célként az iráni rakétaprogram és haditengerészet megsemmisítését jelölve meg.
A hatalmi vákuum lehetőségére reagálva megszólalt Reza Pahlavi, az 1979-ben megbuktatott sah, Mohammad Reza Pahlavi fia is. A Washington Postban megjelent írásában jelezte: kész szerepet vállalni egy átmeneti időszakban.
Azt ígérte, hogy új alkotmányt népszavazással fogadtatnának el, majd nemzetközi felügyelet mellett szabad választásokat tartanának, ezt követően az átmeneti kormány feloszlana. Hangsúlyozta: nem ismétlődhet meg az iraki háborút követő intézményi összeomlás és káosz. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában Bahrein képviselője - a Perzsa-öböl menti arab államok nevében - elítélte az iráni megtorló csapásokat. Irán ENSZ-nagykövete, Amir Szaíd Iraváni ezzel szemben az Egyesült Államokat vádolta civilek százainak halálával és arra hivatkozott, hogy Teherán önvédelemből jár el. Az amerikai ENSZ-nagykövet, Mike Waltz az ENSZ Alapokmányának 51. cikkére hivatkozva szintén önvédelemről beszélt.
