Gyorsan feloszlatták az LMBTQ felvonulást Kijevben
Nem egész fél óráig tartott a Kijevben huzamosabb idő után ismét megrendezett LGBTQ Pride menet, mert azt a helyi szélsőjobbos ellentüntetők miatt szinte azonnal le kellett fújni – számolt be a hírről több, nem a fősodorba tartozó hírforrás, köztük az unser-mitteleuropa.com is.
A társadalmakat rendszerint igencsak megosztó Pride menetek az elmúlt évtizedekben - ha tetszik, ha nem – az európai fővárosok állandó, és mind gyakoribb előfordulású koloritjává váltak. Azok szükségességének megítélése nélkül, valamint az okok keresésétől eltekintve, annyi bizonyosan kijelenthető, hogy sok keresés után sem találnák olyan – az ezekről a rendezvényekről a fősodrú sajtóban megjelent beszámolót vagy hírt – amely azokat negatív színben tüntetné fel. Ami persze aligha mondható el az esetleges ellentüntetésekről megjelent híradásokról, amelyek résztvevőit rendszerint szélsőségesnek, nácinak vagy legfinomabb kifejezésként is kirekesztőnek minősíti a nemzetközi sajtó. Vagyis mindig, amikor éppen nem hallgat.
Orwell Állatfarmja óta ugyanis tudjuk, hogy nem csak egyenlőek, de „egyenlőbbek” is vannak. Ennek jellegzetes példája lehetne a hétvégi kijevi „Egyenlőség menet” ellen tiltakozó tüntetést szervező ukrán nacionalista szervezetek, köztük az orosz-ukrán háborúban is elhíresült Jobb szektor esete is. Ez utóbbi, bár egyértelműen radikálisabb szervezet, mint a józan megítéléssel még erőteljesen konzervatívnak is aligha nevezhető német AfD vagy a francia Nemzeti Tömörülés, mégis szent tehénnek számít a liberális sajtóban, amely ugyanakkor teli torokból agitálva százezreket akar az utcára trombitálni a milliós szavazótáború, legitim jobboldali pártok ellen. Hát igen, az elvek gyorsan felejthetővé válnak, amikor az érdek úgy kívánja. Legalábbis bizonyos körökben.
Határozottan eltekintve a bármelyik tüntető oldal melletti vagy elleni állásfoglalástól, az a tévedés különösebb esélye nélkül kijelenthető, hogy amennyiben hasonló esetre Pozsonyban vagy Budapesten került volna sor, másnap a magukat liberálisnak valló lapok véleményírásai „neonáci-fasisztázással” és a helyi kormányok felelősségét hangsúlyozó írásokkal lettek volna teli. Ezúttal azonban Kijev esetében persze erről szó sem volt. Talán harminc évvel ezelőtt vagy öt év múlva igen. Addig azonban a cél szentesíti az eszközt.
