2026. június 12., 13:09

Gyakori az online gyermekbántalmazás a V4 országokban

Az online gyermekbántalmazás széles körben elterjedt jelenség a Visegrádi négyek (V4) országaiban, különösen súlyos a helyzet Lengyelországban és Szlovákiában - derült ki a Republikon Intézet legfrissebb kutatásából, amelynek eredményeiről pénteken tájékoztatták az MTI-t.

Lebuktak
Illusztráció
Fotó: pexels.com

A Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában 2025 nyarán végzett kérdőíves kutatás szerint a 18-25 év közötti megkérdezettek nagyjából fele számolt be arról, hogy gyermekkorában valamilyen formában online bántalmazás érte.

Lengyelországban és különösen Szlovákiában magasabb az arányuk, korosztályól függetlenül általában 20-25 százalékkal, mint Csehországban vagy Magyarországon. A csehek érintettek a legkevésbé, 53 százalékuk egyáltalán nem tapasztalt online bántalmazást, Magyarországon ez az arány 45, Lengyelországban mindössze 18, Szlovákiában pedig 10 százalék.

A legveszélyeztetettebb életkornak a 11-18 éves időszak bizonyult, a kitettség a felnőtté válással ugyan csökken, de nem szűnik meg"

- írták.

A legtöbb eset ritkább vagy enyhébb kitettséget jelentett, minden tizedik fiatal azonban folyamatos vagy súlyos online bántalmazás áldozata volt: a szlovákok egyharmada, a lengyelek 20 százaléka volt gyakori bántalmazás áldozata, szemben a magyar 8 és a cseh 10 százalékkal. Magyarországon és Csehországban például a trollkodás és rágalmazás a legjellemzőbbek, Lengyelországban és Szlovákiában azonban a kiközösítés és a megszégyenítés a leggyakoribbak, amelyek valamivel súlyosabbnak mondhatók.

A segítségkéréssel kapcsolatos attitűdök kettősséget mutatnak. A fiatalok elsősorban a szüleikben, barátaikban és a rendőrségben bíznak, ugyanakkor a bántalmazottak mintegy fele nem kért segítséget. Ennek leggyakoribb oka az volt, hogy nem tartották elég súlyosnak a helyzetet, illetve úgy vélték, egyedül is meg tudják oldani azt.

A lengyeleknél a szégyenérzet volt a legerősebb visszatartó ok, míg a szlovákoknál fordult elő legnagyobb arányban, hogy az érintett félt az elkövetőtől vagy féltette az elkövetőt. Szlovákia a legbizalmatlanabb a segítő szereplőkkel szemben is, különösen a szülőkbe és rendőrségbe vetett bizalom múlja itt alul a többi országban tapasztaltakat, és itt felerősödik a barátok (beleértve az online barátok) szerepe.

Magyarországon kitüntetett bizalom övezi a szülőt és a más családtagokat, de a csehek és a lengyelek is a barátaikban bíznak a legjobban. A lengyelek körében kiugró a pszichológusokba vetett bizalom is, valamint a többi országhoz képest kicsit nagyobb bizalmat élveznek az online barátok, amiben csak Szlovákia jár előrébb.

Általában a sajtóban, influenszerekben és a munkahelyről ismert emberekben bíznak kevéssé a régió fiataljai, de az iskola és a tanárok felé is átlag alatti bizalommal fordulnak a fiatalok. A csehek többsége elégedett volt a kapott segítséggel, és igaz ez a magyarokra is, azonban a lengyel és különösen a szlovák fiatalok körében többen voltak azok, akik úgy érezték, nem kaptak megfelelő segítséget.

A kutatás során azt is vizsgálták, hogy a megkérdezettek mely viselkedésformákat tartják elfogadhatónak és melyeket nem: a legkevésbé elfogadhatónak a szexuális zaklatás különböző formáit és a halálos fenyegetést tartották a válaszadók. A magyar 18-25 évesek voltak a legkevésbé megengedők a felsorolt viselkedésformákkal szemben, azaz az ő abúzus-ingerküszöbük a legalacsonyabb. A másik három ország fiataljai "elnézőbbek" a felsorolt, antiszociálisnak mondható cselekedetekkel szemben, a szlovák fiatalok abúzus-ingerküszöbe pedig "kimagasló", ami azért problémás, mert a magas ingerküszöb hozzájárul az abúzus rizikójához, ezt pedig a szlovák eredmények alátámasztják.

A Republikon Intézet közleménye szerint "összességében elmondható, hogy a helyzet Szlovákiában és Lengyelországban a legrosszabb: előbbiben jellemző a relatíve rossz mentális állapot, a gyakori online bántalmazás, és a nem megfelelő vagy kielégítő segítségnyújtás, utóbbiban pedig azért aggasztó a helyzet, mert a stabilabb családi hátterű fiatalokat tartalmazó lengyel minta eredménye nagyon hasonlít a szlovák mintához, amelyben felülreprezentáltak voltak a terheltebb, rosszabb hátterű fiatalok".

A Seeing the Unseen projekt keretében a Republikon Intézet által végzett kutatás célja, hogy világos képet adjon a gyermekeket érő digitális ártalmak mértékéről és jellegéről annak érdekében, hogy a probléma kapcsán összehangolt fellépés valósulhasson meg nemzeti, regionális és globális szinten. A kutatás minden országban ezer ember személyes megkérdezésével zajlott, kivéve Lengyelországban, ahol 800 fős volt a minta - áll a közleményben.

Megosztás
Címkék