Gulyás Gergely: Ukrajna azokat zsarolja a kőolajszállítás leállításával, akik következetesen kiállnak a béketárgyalások mellett
Ukrajna Magyarországot és Szlovákiát, azokat az országokat zsarolja a kőolajszállítás leállításával, amelyek következetesen kiállnak az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások mellett - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Budapesten a Kormányinfón.

Gulyás Gergely méltánytalannak és az uniós megállapodásokkal ellentétesnek nevezte, hogy
Ukrajna a békepárti álláspontja miatt zsarolja Magyarországot és Szlovákiát.
Jelezte: ez rendkívüli veszélyt jelent az ellátásbiztonság szempontjából.
- fogalmazott, jelezve ugyanakkor, hogy szeptemberig megoldást kell találni a helyzetre.
A miniszter kitért arra, azért is méltánytalan amit Ukrajna tesz, mert Ukrajnába Magyarországról érkezik az elektromos áram több mint 40 százaléka, gázolajat a legbiztonságosabb ellátási formában, csővezetéken keresztül csak tőlünk kapnak, a gázolaj- valamint a földgázimport több mint 10 százaléka Magyarországról érkezik Ukrajnába. Mindezek mellett Magyarország menedéket nyújt az Ukrajnából menekülteknek, és az ország történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtásával segíti a háború sújtotta országot.
Hangsúlyozta: Magyarország nem akarja viszontzsarolni Ukrajnát, betartja a vele kötött megállapodásokat, de semmifélképpen "nem járja, hogy ők eközben bennünket zsarolnak". Magyarország ezért felkérte az Európai Bizottságot, hogy lássa el a közvetítő szerepét, de ha ez nem vezet eredményre, "más lépéseket is meg kell fontolni" - tette hozzá Gulyás Gergely.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kijelentette:
Ukrajna megsérti az európai uniós társulási megállapodás számos rendelkezését azzal, hogy korlátozza a kőolajszállítást.
Azt mondta, ilyen sürgős intézkedést igénylő esetekben, a tagállamok kezdeményezésére, az Európai Bizottság három napon belül konzultációs eljárást kezd Ukrajnával.
Amennyiben ez nem vezet eredményre, választott bírósági eljárás indulhat, amely számos válaszlépésre ad lehetőséget - közölte a miniszter.
A magyar kormány vizsgálja azt is, hogy Ukrajna kőolajszállítás-korlátozó lépései megsértik-e WTO (Kereskedelmi Világszervezet) és az energiakarta szabályait - mondta Bóka János.
Gulyás Gergely gyalázatosnak, tűrhetetlennek és vérlázítónak nevezte
az Európai Bíróság Magyarországot a migrációs politikájáért sújtó ítéletét, amely a tárcavezető szerint jelzi, hogy a bíróság semmilyen jogvita pártatlan eldöntésére nem vehető már igénybe.
Jelezte, a kormány a lehető leggyorsabban szeretne megállapodni az Európai Bizottsággal, de ha a megállapodás eredménye az lesz, hogy a külső határvédelem nem marad fenntartható, akkor Magyarország területét továbbra is "minden eszközzel meg fogjuk védeni", azt azonban "nem tudjuk garantálni", hogy a déli határon keresztül migránsok százezrei ne menjenek Ausztriába és Németországba.
Magyarország - eleget téve a schengeni szerződésben vállalt kötelezettségének -, eddig mintegy kétmilliárd euró értékben, saját forrásból védte Európa határait, de elfogadhatatlan, hogy ezért még meg is bírságoljanak - mondta.
Bóka János közölte:
lezárult Magyarország európai uniós soros elnökségének első szakasza.
Elmondta: hétfőn rendezik a nyári szünet előtti utolsó eseményt, amelyen az Európai Parlament Európa-ügyi bizottságainak vezetői tanácskoznak az Országházban.
A miniszter az eddigi eredmények között említette, hogy sikerült a biztonsági és védelempolitikai ad hoc munkacsoportot állandóan működővé tenni, akárcsak azt, hogy a
Bóka János jelezte: november 7-én rendezik Budapesten az Európai Politikai Közösség következő csúcstalálkozóját, másnap pedig az Európai Tanács informális ülését a magyar fővárosban.
A miniszter közölte:
a magyar elnökség alatt eddig öt testület hat informális tanácsülését tartották meg Brüsszelben és Budapesten.
Ezeken szó esett a versenyképesség erősítéséről, a mesterséges intelligencia, az elektromos járműgyártás kérdéseiről, a következő klímacsúcs előkészületeiről, a vízgazdálkodással, a határon átnyúló szennyezéssel és körforgásos gazdasággal kapcsolatos témákról éppúgy, ahogy a 2030-ig szóló energetikai keret kihívásairól és a geotermikus energiában rejlő lehetőségekről.
A felek áttekintették a bel- és az igazságügyi terület politikai prioritásait; ezen a területen öt évre szóló dokumentum elfogadása a cél - mondta. Bóka János hozzátette, a megbeszéléseken a határőrizeti és menekültügyi szervezetek hatékonyabb adathozzáféréséről is szó esett.
A miniszter egyebek mellett jelezte: az egészségügyi miniszterek a szív- és érrendszeri betegségekről és a szervadományozás európai vonatkozásairól egyeztettek.
Bóka János arra is kitért: a formális tanácsüléseken az agrárminiszterek a vidéki területek hosszú távú életképességének lehetőségeit, a pénzügyminiszterek az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárásokkal kapcsolatos kezdeményezéseit vitatták meg,
míg a munkaügyi és szociális tárcák képviselői a munkaerőhiány kihívásairól, a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci integrációjáról és a területi kohézió társadalmi befogadással kapcsolatos szerepéről egyeztettek.
A miniszter azt is megemlítette: Szegedre és Magyarország déli határára látogatott a bevándorlással, határokkal, menekültüggyel foglalkozó bizottság, de egyeztettek Magyarországon az unió védelempolitikai igazgatói és a közösség kohéziós főigazgatói is.
Arra a kérdésre, hogy a Mol nem tudná-e más szerződéses partnerétől pótolni a kieső kőolajat, a Miniszterelnökséget vezető miniszer úgy felelt: "a problémák sorban úgy néznek ki, hogy az ellátásbiztonság garantálható-e", és "ha garantálható, akkor ugyanezen az áron garantálható-e."
Bóka János ehhez hozzáfűzte, hogy a probléma megoldása rendkívül egyszerű:
Ukrajnának be kell tartania a nemzetközi jogi kötelezettségeit.
Ukrajnának nemzetközi jogi kötelezettsége, hogy ezeket a szállítmányokat átengedje - mondta.
Az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjáról Gulyás Gergely úgy nyilatkozott, már a háború előtt is sokat tett Magyarország a tárolókapacitás növelése érdekében; építettek és vásároltak vissza tárolókat, így az egyik legtöbb tartalékkal rendelkező uniós tagállam vagyunk. Hangsúlyozta: a rendszer egyelőre működik, "mindenre fel vagyunk készülve".
Az Európai Bíróság Magyarországot a migrációs politikája miatt elmarasztaló ítéletéről kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy az ítéletnek ne tegyen eleget. Vagy fizetünk, vagy levonják a napi egymillió eurós bírságot.
A jogi helyzet világos - tette hozzá, a napi egymillió eurós bírság az ítélet meghozatalától esedékes.
Hangsúlyozta: Magyarország teljes joggal tiltakozik az ítélet ellen, ugyanakkor leginkább az osztrákoknak és a németeknek kellene így tenniük, mivel a hazánkba érkező illegális migránsok nagy része hozzájuk tart.