Franciaország bukása magával rántja az eurózónát. „Egész Európának remegnie kellene”
Az euró hétfőn tizenhét hónapja a leggyengébb szintre esett. Az árfolyam elérte az 1,116-ot a dollárral szemben, utoljára 2025 májusában volt ilyen mélyponton.
A német Handelsblatt üzleti napilap úgy írja le ezt, mint egy olyan pillanatot, amikor a régi félelmek visszatértek az árfolyamba. És ismét az államadósság a kiváltó ok, és ismét adósságválságról beszélnek az eurózónában.
Franciaország magával rántja az amúgy is problémás eurózónát, mivel Párizs már most is többet fizet az adósságaiért, mint Olaszország és Görögország.
Egy másik német újság, a Focus arra figyelmeztet, hogy egész Európának remegnie kellene a francia hozamgörbe előtt. A francia államkötvéyek hozamai hetek óta emelkednek, a befektetők egyre magasabb prémiumot követelnek a párizsi adósság tartására, az euró pedig szinte teljesen figyelmen kívül hagyta ezt. Most nem.
A Commerzbank elemzője, Thu Lan Nguyen a Handelsblattnak elmondta, hogy az aggodalmak mostanra a közös valutát is elérték, amelyet az elmúlt hónapokban többé-kevésbé megkímélt a kötvénypiaci őrület. Az ok az, hogy a befektetői kétségek már nem korlátozódnak Franciaországra.
A 2011-es adatokhoz viszonyított számok szembetűnőek. A 10 éves francia és a német államkötvény hozama közötti különbség pénteken meghaladta a 150 bázispontot, ami a legmagasabb az euróválság tetőzése óta, hétfőn pedig 140-146 pont körül mozgott. Maga a francia hozam alig 4,9 százalék alatt volt, ami közel van a 24 éves csúcshoz.
Egy másik német napilap, a Die Welt emlékeztet arra, hogy Párizs már most is többet fizet az adósságaiért, mint Olaszország és Görögország. Ez nem egyetlen hír hirtelen sokkjának köszönhető, hanem a hónapok óta tartó politikai képtelenségnek a visszafogásra.
Franciaország hiánya idén a GDP 5,4 százaléka körül van, az eredeti öt százalékos célt a gyengébb növekedés miatt elvetették. Sébastien Lecornu kisebbségi kormánya a 2027-es költségvetésben öt százalékra akarja csökkenteni a hiányt, és több tízmilliárd eurót megtakarítani. Egy szétesett, teljesen megosztott parlamentben, ahol már 2027 tavaszán elnökválasztásra számítanak, a piac szerint ennek nem sok esélye van.
Jóváhagyott költségvetés nélkül akár 6,5 százalékos hiányról is beszélnek. Az adósság jóval meghaladja a GDP 110 százalékát.
Franciaország pénzügyi helyzete egyre rosszabb. Meddig nézheti ezt még tétlenül az Európai Központi Bank (EKB)? – kérdezi a Focus magazin.
Valaki azt gondolhatja, hogy a grafikon (a francia és a német államkötvények közötti hozamkülönbözet) egy olyan technológiai vállalat részvénydiagramja, amely éppen most vezetett be áttörést jelentő innovációt. A részvények meredeken emelkednek. De ez nem így van”
– írja.
Emmanuel Moulin, a francia jegybank elnöke a Financial Timesnak adott interjújában azt mondta, hogy ha Franciaország nem javítja államháztartását, fennáll a veszélye, hogy fokozatosan „megfojtják az emelkedő kamatlábak”.
Moulin az államadósság-piacon az elmúlt napokban tapasztalt mozgásokat „komolynak és aggasztónak” nevezte. Ugyanakkor elutasította a Görögországgal való összehasonlításokat a korábbi euróválság idejével kapcsolatban. Ha idén olyan költségvetést fogadnak el, amely csökkenti a kiadásokat és mérsékli a hiányt, ahogyan azt a kormány javasolja, a konszolidáció felé tett konkrét lépés megnyugtatja a piacokat – mondta.
Ha nem cselekszünk, fennáll a valós veszélye annak, hogy az emelkedő kamatlábak fokozatosan megfojtanak minket. Saját sorsunk urainak kell maradnunk”
– tette hozzá.
A befektetők most Frankfurtra tekintenek. Az euróválság idején az Európai Központi Bank végül leszorította a kamatkülönbségeket. A Welt arra figyelmeztet, hogy ugyanez a forgatókönyv ezúttal nagy árat követelne. Az EKB-t tartósan lazább politikára kényszeríthetik, csak hogy csökkentse a hosszú távú hozamokat.
A Commerzbank a Focus magazin által idézett elemzésében azt írja, hogy az euró gyengülése egyszerre két dolgot jelez. A piac nagyobb valószínűséggel látja annak, hogy a jegybanknak be kell avatkoznia, miközben kételkedik abban is, hogy eszközei elegendőek-e ehhez. A beavatkozás egyelőre nincs terítéken. A kereskedők figyelik, hogy a fertőzés tovább terjed-e.
Spanyolország hétfőn növelte a bizonytalanságot, amikor Pedro Sánchez november 29-re előrehozott választásokat írt ki. Spanyolország és Németország közötti kamatkülönbség azonban továbbra is 65 pont körül volt, ami kevesebb, mint a franciaországi kamatkülönbség fele. Franciaország továbbra is az a láncszem, amelyet az egész piac figyel.
Ellentétben a 2011-es görög összeomlással, ez nem egy kis gazdaság az unió peremén. Ez az euróövezet második legnagyobb országa. És ezért tűnnek a régi mentőreceptek ezúttal kevésbé alkalmazhatónak, mint akkor, emlékeztetnek német kommentátorok.
