2022. május 1., 10:35

Forrong a belpolitika Franciaországban

Alighogy leszedték az elnökválasztási kampányplakátokat Franciaországban, a baloldali Jean-Luc Mélenchon már újabb posztereken szólítja fel a polgárokat arra, válasszák őt az ország új miniszterelnökének. A júniusi nemzetgyűlési választások előtt a jobboldalon és a baloldalon is összefogást sürgetnek, ám az egyesülésre mindkét oldalon kevés az esély.

Vajon hogyan tovább Franciaország?
Emmanuel Macron, Marine Le Pen, Jean-Luc Mélenchon
Fotó: TASR/ma7

A Magyar Nemzet elemzője szerint az elnökválasztás első fordulójában harmadik helyre befutó radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon jelenleg arra törekszik, hogy zászlaja alatt egyesítse a széttöredezett baloldalt a június 12-én és 19-én esedékes nemzetgyűlési választások előtt. Az Engedetlen Franciaország párt vezetője azt kívánja megakadályozni, hogy Emmanuel Macron francia elnök centrista pártja, a Köztársaság lendületben többséget szerezzen a parlament alsóházában.

Miközben Mélenchon már meg is kezdte miniszterelnöki kampányát Franciaországban, a balközép Szocialista Párt felfüggesztette az összefogásról szóló tárgyalásokat, mondván, az Engedetlen Franciaország nem kezeli egyenrangú félként tárgyalópartnerét.

A szocialisták jelöltje, Anne Hidalgo, aki Párizs főpolgármestere is, kevesebb mint két százalékot ért el az elnökválasztás első fordulójában, míg Mélenchon közel 22 százalékos támogatottságával több mint kétszer annyi szavazatot szerzett, mint a további öt baloldali jelölt összesen.

Szeretnénk, ha létrejönne egy megállapodás a baloldali pártok között. Ehhez azonban közös gondolkodásra lesz szükség, meg kell szüntetni a hatalmi fölényt, és el kell fogadnunk a sokféleséget. A tárgyalásoknak ebben a szakaszában egyelőre minderre nincs garancia"

– panaszolta Olivier Faure, a szocialisták vezetője. A párt nem tud szemet hunyni afelett, hogy Mélenchon ellenzi Franciaország NATO-tagságát, és kritikával illeti az Európai Uniót is.

Az összefogással ugyanakkor a baloldali blokk a jobboldal kárára is növelhetné parlamenti jelenlétét. A jobboldali Marine Le Pen és  Éric Zemmour az elnökválasztás első fordulójában a szavazatok mintegy harminc százalékát szerezték meg összesen – Le Pen mintegy 23, Zemmour pedig hét százalékot –, és ha ehhez hozzávesszük a jobbközép Valérie Pécresse közel ötszázalékos eredményét, a nemzetgyűlésben jelentős lenne a jobboldaliak aránya.

A politikai spektrumnak ezen az oldalán azonban jelenleg egyedül Zemmour sürgeti a „nemzeti szövetség” megalakítását a nemzetgyűlési választások közeledtével.

A publicistából lett politikus kitartóan kopogtat a Nemzeti Tömörülésnél, a Marine Le Pen vezette párt ajtaja viszont mindeddig zárva maradt.

Zemmour, aki a Visszahódítás nevű párttal indult az elnökválasztáson, hangsúlyozta, egy jobboldali összefogással várhatóan 246 választókerületben arathatnának győzelmet, míg külön-külön csupán 105-ben. A politikus egység melletti érvei között szerepel továbbá az is, hogy az Ipsos közvélemény-kutató cég friss felmérése szerint a Nemzeti Tömörülés támogatóinak hetven százaléka szeretné, ha létrejönne a „nemzeti szövetség”. Marine Le Pe ennek ellenére a saját pártját szeretné megszilárdítani, és határozottan állítja, nem lesz jobboldali egység. Az elnökválasztás második helyezettje ugyanis nem akar szövetkezni Zemmourral, aki kampányának nagy részében bírálta őt, és megosztotta a jobboldali szavazókat.

A centrista Emmanuel Macron szempontjából igen sarkalatos kérdés, hogy képes-e összefogni ellene a jobb- vagy a baloldal. A Köztársaság lendületben párt szereplése a nemzetgyűlési választásokon döntő jelentőségű abból a szempontból, hogy Macron államfőként megkapja-e a parlament alsóházában a kellő támogatást. Amennyiben ugyanis pártja alulmarad a júniusi kétfordulós voksoláson, a miniszterelnököt abból a tömörülésből kell kineveznie, amely győzelmet aratott. Az sem mellékes, hogy az Európában vezér szerepre törő francia elnöknek egy esetleges vereség megtépázhatná a tekintélyét külföldün is.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.