Félreverik a harangot Németországban: Két napnyi háborúra elegendő lőszere lehet csak a hadseregnek
Elképesztő írás jelent meg a Business Insider német kiadásában. A lap német politikusokra és a hadsereg magasrangú tisztjeire hivatkozva azt írja, ellátottság tekintetében nagyon rosszul áll a Bundeswehr szénája, a rendelkezésre álló készletek alapján egy orosz-ukránhoz hasonló háború esetén mindössze 48 óráig lehetne biztosítani a zavartalan lőszerutánpótlást.
A szomszédunkban zajló háború egyik fő jellemvonása a tüzérség kiemelkedő szerepe. A jelenség hátteréről Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő már portálunknak is beszélt, több írásában is foglalkozott a témával, Somkuti Bálint pedig a tüzérségi lőszerellátásról beszélt egy korábbi interjúnkban, így a részletekbe most nem mennék bele.
A lényeg, hogy az ukrán fronton zajló hadműveletek óriási lőszerigénnyel járnak, állandó a tüzérségi tűz mindkét oldalon. Nem véletlen, hogy az ukránoknak nyújtott segítség gerincét tüzérségi lövegek, tarackok, ágyúk és az ezekhez használt lőszerek teszik ki.
A boldog békeidők nyugalmát élvezve a legtöbb európai ország nem sokat törődött a hadserege fejlesztésével, csak a háború kitörése döbbentette rá őket a probléma elodázhatatlanságára. A kijózanodás, bár általános volt, helyenként egészen extrém méreteket öltött. A lengyelek példátlan költekezésbe fogtak, a kontinens egyik legnagyobb páncélos hadseregét építik éppen, a németek pedig 100 milliárdos (!) haderőfejlesztést jelentettek be idén májusban. A hírek szerint a pénz közel fele a német légierőhöz kerül (41 milliárd), nagyjából ötöde a haditengerészethez, 17 milliárdból pedig páncélozott járműveket és gyalogsági harcjárműveket vásárolnának a szárazföldi erők számára.
A NATO-előírások szerint egy háború esetén a tagállamnak harminc napra elegendő saját lőszerkészlettel kell rendelkeznie – írja a Business Insider. Ennyi idő elég arra, hogy a befusson a segítség, illetve a megfelelő üzemeket lőszerek és egyéb hadianyagok gyártására állítsák át.
A Business Insider szerint a német hadseregnél pontosan tisztában voltak és vannak a helyzettel.
Az nem az orosz-ukrán háború kitörésekor került napvilágra, csakhogy éveken keresztül elodázták a probléma megoldását, pedig, állítja a lap, nem egyszer hadgyakorlatok és kiképzése maradtak el pusztán azért, mert nem volt elég lőszer a gyakorlatozásra.
Tehát a bajt nem a háború kitörése okozta, viszont sokkal súlyosabbá tette a problémát.
Bár a német kormány mind ez idáig látványosan vonakodott a komolyabb haditechnikai segítségtől, az elmúlt hónapokban szinte mindennaposak voltak a szövetségi kormányt érő ukrán kritikák, lőszerből így is küldtek eleget. A hivatalos adatok szerint közel 22 millió kézifegyverbe való lőszert, 3000 darab 155 mm-es tüzérségi lövedéket (ezek nagy része hivatalosan jelző-, illetve füstlövedék), közel hatezer GEPARD légvédelmi lövedéket, több mint 53 ezer egyéb légelhárító lövedéket, több mint harmincezer darab 40mm-es, gránátvetőbe való lövedéket adták át, illetve adtak el az ukrán hadseregnek a háború kitörése óta (a teljes lista a szövetségi kormány honlapján elérhető). Az ukránoknak küldött összes hadianyag értéke meghaladja a 700 millió eurót és a java, úgy tűnik, csak most jön. Christine Lambrecht német védelmi miniszter október eleji odesszai látogatása során bejelentette, „pár napon belül” a rendelkezésre álló legmodernebb, IRIS-T SL légvédelmi rendszert is átadják Kijevnek.
A fent emlegetett 100 milliárdos költekezést perspektívába helyezi, hogy a Bundestag védelmi biztosa, Eva Högl több interjúban 20 milliárdos kiadást emlegetett. Ennyi euró kellene ahhoz, hogy a német hadsereg lőszerellátottságának problémáit orvosolni lehessen, sőt, a BI által megszólaltatott szakértők szerint 2030-ig legalább 30 milliárd eurós kiadásra lenne szüksége a német kormánynak – a 100 milliárdos, egyéb célokra szánt különleges alapon túl!
Kissé komikus, de Högl azt állítja, hiába lenne elég lőszere a Bundeswehrnek, a jelenlegi logisztikai feltételek mellett tárolniuk sem lenne hol.
Ha ez valóban így van, az csak újabb bizonyítéka annak, Európa békébe kényelmesedett államai mennyire elhanyagolták a védelmi kiadásokat. Csak egy példa! Egy augusztusi kutatás szerint Németország, Európa elvileg legerősebb gazdasága 2027-ig biztosan nem teljesíti majd a NATO által védelmi kiadásokra elvárt kétszázalékos GDP-arányos ráfordítási érték feltételét.
Hans Christoph Atzpodien, a német hadiipari vállalatokat tömörítő szervezet igazgatója a BI-nek azt mondta, nem a lőszerek átadásával volt a gond, hanem azzal, hogy mindeközben a vezetést nem érdekelte, pontosan miből is adnak.
Nem érkeztek új megrendelések. Atzpodien azt is nehezményezte, hogy február 24-e után a hadiipar képviselői felajánlották a kormánynak, fokozzák a termelést, sőt, ha kell, áttérnek a háromműszakos működésre, de nyolc hónapja egyetlen komoly megrendelést sem kaptak. Nyilvánvaló, hogy a védelmi ipar szereplői is pénzt akarnak keresni, nem véletlenül ijesztgetik a német kormányt és a közvéleményt azzal, hogy ha a Bundestag sokáig hezitál más országok happolják el a megrendeléseket.
Ezzel együtt a kormány által is elismert hiányosságokat mindenképp kénytelenek lesznek orvosolni a németek, hacsak nem akarnak teljesen védtelenné, illetve az Egyesült Államok pillanatnyi érdekeitől függővé válni a következő évekre.
A lap szerint jelenleg 19 darab egyenként 25 millió eurós hadiipari csomag vár teljesítésre az év végéig, ezekből több is tartalmaz lőszer-megrendeléseket. Elsősorban a PzH 2000-es önjáró tarackágyúhoz, illetve a Puma gyalogsági harcjárművekben használt 30 mm-es gépágyúhoz való lövedékek megvásárlásáról hallani - írják.
Dr. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő portálunk érdeklődésére elmondta, az nem különösebben meglepő, hogy a német hadsereg védelmi képességeiben ekkora lyukak tátonganak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján számítani lehetett hasonlóra – nem csak Németországban. Ami igazán „megdöbbentő és riasztó” – teszi hozzá, hogy
Somkuti szerint furcsa, hogy a német kormány az év végéig meghozandó döntésekről és a 2030-ig terjedő időszakról beszél. „Mintha abból indulnának ki, hogy az elkövetkező 8 év is garantáltan a rendelkezésükre áll majd, holott erre semmi garancia.” A cikk elkészülte is mutatja,
- zárta Somkuti.
